Mit tehetünk az erőszakos rokonok ellen?

- Számos kifogást fogalmaztak meg ezzel szemben, ezért ezt átdolgozásra visszakérte a kormány és két évet kellett várni a folytatásra - idézte az előzményeket dr. Tőke Alajos. - A 2006-ban elfogadott törvény viszont már messze nem arról szólt, mint a korábbi tervezet vagy amit Európában alkalmaznak. Helyette a büntetőeljárásba illesztett kényszerintézkedést vezettek be, amelyet szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény esetén rendelhetett el a bíróság ügyészi javaslatra - magyarázta.

Ez meg a gyakorlat próbáját nem állta ki. Rendkívül lelassult az eljárás, az átlagos átfutási ideje elérte a hat hónapot, a szándékolt és remélt azonnali intézkedés helyett.

Ez meg a gyakorlat próbáját nem állta ki. Rendkívül lelassult az eljárás, az átlagos átfutási ideje elérte a hat hónapot, a szándékolt és remélt azonnali intézkedés helyett.

Az ezt leváltó, az elmúlt hónapban már életbe lépett szabályozás leginkább az osztrák példát vette alapul. Ennek elve, hogy a beavatkozást igénylő cselekményre reagálva azonnal elrendelhető legyen a távoltartás és csak ezt követően vizsgálják felül a döntést. Ha bűncselekmény is megvalósult, akkor pedig következhet a büntetőeljárás is.

- A távoltartás kapcsán legtöbbször a nők elleni brutalitás került szóba, pedig ez sokkal szélesebb kört érint. Ezért hozzátartozók közötti erőszakról szól a törvény, amely az úgynevezett családvédelmi koordináció feladatát a gyámhivatalokra ruházta. Azaz, a bántalmazások miatt ide lehet fordulni - emelte ki. - Ezt bárki megteheti, de az úgynevezett jelzőrendszerben - például egészségügyi, szociális ellátásban, családsegítő és gyermekjóléti szolgálatnál, rendőrségen - dolgozóknak már kötelességük. Ha ezt elmulasztják, akkor a gyámhivatal kötelezően fegyelmi eljárást kezdeményez. Ez azért fontos, mert eddig számos esetben kiderült, a környezet, a hivatal tudott a családban uralkodó állapotokról, de senki nem érezte szükségét, hogy intézkedjen vagy csak mások fellépésére várt. Márpedig a következmény nélküli erőszak eszkalálódik, nem ritkán tragikus végkifejletig - magyarázta.

- A bejelentést követően a gyámhivatalban meghallgatják az érintetteket is, ha kell, külön-külön. Ennek eredményeként végzést hoznak, amelyben szükség esetén kérik a rendőrséget, hogy rendeljék el a 72 órás ideiglenes távoltartást. Ha ez nem indokolt és a felek sem kérik, akkor az eljárást megszüntetik azzal, hogy a családgondozói, gyermekjóléti szolgálat figyelmébe ajánlják az esetet az ismétlődés megelőzésére. Ha viszont elrendelik, akkor a 72 órás ideiglenes távoltartás alatt a bíróságnál kell kezdeményezni a legfeljebb 30 napos megelőző távoltartást. Erről három napon belül peren kívüli eljárásban kell dönteni, amit nem akadályozhat a felek távolmaradása sem - emelte ki.

Mint a hivatalvezető elmondta, az intézkedő járőr nem hozhat helyben határozatot, erre az ügyeletes tiszt jogosult. Ez azonban nem akadály, hiszen laptoppal, hordozható nyomtatóval áthidalható, mint ahogy az országban volt már rá példa.

- Fontos, hogy a megelőző távoltartással való visszaélést szankcionálja a törvényalkotó. Amennyiben alaptalanul kezdeményezik ezt, akkor a rendőrség 150 ezer forint szabálysértési bírságot szabhat ki. Hasonló összeget kell fizetni a bántalmazónak, ha a távoltartás szabályait megsérti, például kapcsolatot kezdeményez, zaklatja hozzátartozóját. Sőt esetében elzárás is lehet a következmény. Erről soron kívül dönt a hatóság. Ezzel a szabályozással tehát büntetőeljáráson kívül is lehet intézkedni a távoltartásról, ezzel jelentősen felgyorsult a folyamat, valamint beépült a prevenció - emelte ki dr. Tőke Alajos.

Mint végezetül elmondta, a korábbi szabályok szerint országosan évente száznál több esetben kezdeményezték a hatóság fellépését, ám végül közel hatvan távoltartási eljárásra került sor, ám ez megváltozhat az új törvénnyel.

- A távoltartás kapcsán legtöbbször a nők elleni brutalitás került szóba, pedig ez sokkal szélesebb kört érint. Ezért hozzátartozók közötti erőszakról szól a törvény, amely az úgynevezett családvédelmi koordináció feladatát a gyámhivatalokra ruházta. Azaz, a bántalmazások miatt ide lehet fordulni - emelte ki. - Ezt bárki megteheti, de az úgynevezett jelzőrendszerben - például egészségügyi, szociális ellátásban, családsegítő és gyermekjóléti szolgálatnál, rendőrségen - dolgozóknak már kötelességük. Ha ezt elmulasztják, akkor a gyámhivatal kötelezően fegyelmi eljárást kezdeményez. Ez azért fontos, mert eddig számos esetben kiderült, a környezet, a hivatal tudott a családban uralkodó állapotokról, de senki nem érezte szükségét, hogy intézkedjen vagy csak mások fellépésére várt. Márpedig a következmény nélküli erőszak eszkalálódik, nem ritkán tragikus végkifejletig - magyarázta.

- A bejelentést követően a gyámhivatalban meghallgatják az érintetteket is, ha kell, külön-külön. Ennek eredményeként végzést hoznak, amelyben szükség esetén kérik a rendőrséget, hogy rendeljék el a 72 órás ideiglenes távoltartást. Ha ez nem indokolt és a felek sem kérik, akkor az eljárást megszüntetik azzal, hogy a családgondozói, gyermekjóléti szolgálat figyelmébe ajánlják az esetet az ismétlődés megelőzésére. Ha viszont elrendelik, akkor a 72 órás ideiglenes távoltartás alatt a bíróságnál kell kezdeményezni a legfeljebb 30 napos megelőző távoltartást. Erről három napon belül peren kívüli eljárásban kell dönteni, amit nem akadályozhat a felek távolmaradása sem - emelte ki.

Mint a hivatalvezető elmondta, az intézkedő járőr nem hozhat helyben határozatot, erre az ügyeletes tiszt jogosult. Ez azonban nem akadály, hiszen laptoppal, hordozható nyomtatóval áthidalható, mint ahogy az országban volt már rá példa.

- Fontos, hogy a megelőző távoltartással való visszaélést szankcionálja a törvényalkotó. Amennyiben alaptalanul kezdeményezik ezt, akkor a rendőrség 150 ezer forint szabálysértési bírságot szabhat ki. Hasonló összeget kell fizetni a bántalmazónak, ha a távoltartás szabályait megsérti, például kapcsolatot kezdeményez, zaklatja hozzátartozóját. Sőt esetében elzárás is lehet a következmény. Erről soron kívül dönt a hatóság. Ezzel a szabályozással tehát büntetőeljáráson kívül is lehet intézkedni a távoltartásról, ezzel jelentősen felgyorsult a folyamat, valamint beépült a prevenció - emelte ki dr. Tőke Alajos.

Mint végezetül elmondta, a korábbi szabályok szerint országosan évente száznál több esetben kezdeményezték a hatóság fellépését, ám végül közel hatvan távoltartási eljárásra került sor, ám ez megváltozhat az új törvénnyel.

- A távoltartás kapcsán legtöbbször a nők elleni brutalitás került szóba, pedig ez sokkal szélesebb kört érint. Ezért hozzátartozók közötti erőszakról szól a törvény, amely az úgynevezett családvédelmi koordináció feladatát a gyámhivatalokra ruházta. Azaz, a bántalmazások miatt ide lehet fordulni - emelte ki. - Ezt bárki megteheti, de az úgynevezett jelzőrendszerben - például egészségügyi, szociális ellátásban, családsegítő és gyermekjóléti szolgálatnál, rendőrségen - dolgozóknak már kötelességük. Ha ezt elmulasztják, akkor a gyámhivatal kötelezően fegyelmi eljárást kezdeményez. Ez azért fontos, mert eddig számos esetben kiderült, a környezet, a hivatal tudott a családban uralkodó állapotokról, de senki nem érezte szükségét, hogy intézkedjen vagy csak mások fellépésére várt. Márpedig a következmény nélküli erőszak eszkalálódik, nem ritkán tragikus végkifejletig - magyarázta.

- A bejelentést követően a gyámhivatalban meghallgatják az érintetteket is, ha kell, külön-külön. Ennek eredményeként végzést hoznak, amelyben szükség esetén kérik a rendőrséget, hogy rendeljék el a 72 órás ideiglenes távoltartást. Ha ez nem indokolt és a felek sem kérik, akkor az eljárást megszüntetik azzal, hogy a családgondozói, gyermekjóléti szolgálat figyelmébe ajánlják az esetet az ismétlődés megelőzésére. Ha viszont elrendelik, akkor a 72 órás ideiglenes távoltartás alatt a bíróságnál kell kezdeményezni a legfeljebb 30 napos megelőző távoltartást. Erről három napon belül peren kívüli eljárásban kell dönteni, amit nem akadályozhat a felek távolmaradása sem - emelte ki.

Mint a hivatalvezető elmondta, az intézkedő járőr nem hozhat helyben határozatot, erre az ügyeletes tiszt jogosult. Ez azonban nem akadály, hiszen laptoppal, hordozható nyomtatóval áthidalható, mint ahogy az országban volt már rá példa.

- Fontos, hogy a megelőző távoltartással való visszaélést szankcionálja a törvényalkotó. Amennyiben alaptalanul kezdeményezik ezt, akkor a rendőrség 150 ezer forint szabálysértési bírságot szabhat ki. Hasonló összeget kell fizetni a bántalmazónak, ha a távoltartás szabályait megsérti, például kapcsolatot kezdeményez, zaklatja hozzátartozóját. Sőt esetében elzárás is lehet a következmény. Erről soron kívül dönt a hatóság. Ezzel a szabályozással tehát büntetőeljáráson kívül is lehet intézkedni a távoltartásról, ezzel jelentősen felgyorsult a folyamat, valamint beépült a prevenció - emelte ki dr. Tőke Alajos.

Mint végezetül elmondta, a korábbi szabályok szerint országosan évente száznál több esetben kezdeményezték a hatóság fellépését, ám végül közel hatvan távoltartási eljárásra került sor, ám ez megváltozhat az új törvénnyel.

- A távoltartás kapcsán legtöbbször a nők elleni brutalitás került szóba, pedig ez sokkal szélesebb kört érint. Ezért hozzátartozók közötti erőszakról szól a törvény, amely az úgynevezett családvédelmi koordináció feladatát a gyámhivatalokra ruházta. Azaz, a bántalmazások miatt ide lehet fordulni - emelte ki. - Ezt bárki megteheti, de az úgynevezett jelzőrendszerben - például egészségügyi, szociális ellátásban, családsegítő és gyermekjóléti szolgálatnál, rendőrségen - dolgozóknak már kötelességük. Ha ezt elmulasztják, akkor a gyámhivatal kötelezően fegyelmi eljárást kezdeményez. Ez azért fontos, mert eddig számos esetben kiderült, a környezet, a hivatal tudott a családban uralkodó állapotokról, de senki nem érezte szükségét, hogy intézkedjen vagy csak mások fellépésére várt. Márpedig a következmény nélküli erőszak eszkalálódik, nem ritkán tragikus végkifejletig - magyarázta.

- A bejelentést követően a gyámhivatalban meghallgatják az érintetteket is, ha kell, külön-külön. Ennek eredményeként végzést hoznak, amelyben szükség esetén kérik a rendőrséget, hogy rendeljék el a 72 órás ideiglenes távoltartást. Ha ez nem indokolt és a felek sem kérik, akkor az eljárást megszüntetik azzal, hogy a családgondozói, gyermekjóléti szolgálat figyelmébe ajánlják az esetet az ismétlődés megelőzésére. Ha viszont elrendelik, akkor a 72 órás ideiglenes távoltartás alatt a bíróságnál kell kezdeményezni a legfeljebb 30 napos megelőző távoltartást. Erről három napon belül peren kívüli eljárásban kell dönteni, amit nem akadályozhat a felek távolmaradása sem - emelte ki.

Mint a hivatalvezető elmondta, az intézkedő járőr nem hozhat helyben határozatot, erre az ügyeletes tiszt jogosult. Ez azonban nem akadály, hiszen laptoppal, hordozható nyomtatóval áthidalható, mint ahogy az országban volt már rá példa.

- Fontos, hogy a megelőző távoltartással való visszaélést szankcionálja a törvényalkotó. Amennyiben alaptalanul kezdeményezik ezt, akkor a rendőrség 150 ezer forint szabálysértési bírságot szabhat ki. Hasonló összeget kell fizetni a bántalmazónak, ha a távoltartás szabályait megsérti, például kapcsolatot kezdeményez, zaklatja hozzátartozóját. Sőt esetében elzárás is lehet a következmény. Erről soron kívül dönt a hatóság. Ezzel a szabályozással tehát büntetőeljáráson kívül is lehet intézkedni a távoltartásról, ezzel jelentősen felgyorsult a folyamat, valamint beépült a prevenció - emelte ki dr. Tőke Alajos.

Mint végezetül elmondta, a korábbi szabályok szerint országosan évente száznál több esetben kezdeményezték a hatóság fellépését, ám végül közel hatvan távoltartási eljárásra került sor, ám ez megváltozhat az új törvénnyel.

- A távoltartás kapcsán legtöbbször a nők elleni brutalitás került szóba, pedig ez sokkal szélesebb kört érint. Ezért hozzátartozók közötti erőszakról szól a törvény, amely az úgynevezett családvédelmi koordináció feladatát a gyámhivatalokra ruházta. Azaz, a bántalmazások miatt ide lehet fordulni - emelte ki. - Ezt bárki megteheti, de az úgynevezett jelzőrendszerben - például egészségügyi, szociális ellátásban, családsegítő és gyermekjóléti szolgálatnál, rendőrségen - dolgozóknak már kötelességük. Ha ezt elmulasztják, akkor a gyámhivatal kötelezően fegyelmi eljárást kezdeményez. Ez azért fontos, mert eddig számos esetben kiderült, a környezet, a hivatal tudott a családban uralkodó állapotokról, de senki nem érezte szükségét, hogy intézkedjen vagy csak mások fellépésére várt. Márpedig a következmény nélküli erőszak eszkalálódik, nem ritkán tragikus végkifejletig - magyarázta.

- A bejelentést követően a gyámhivatalban meghallgatják az érintetteket is, ha kell, külön-külön. Ennek eredményeként végzést hoznak, amelyben szükség esetén kérik a rendőrséget, hogy rendeljék el a 72 órás ideiglenes távoltartást. Ha ez nem indokolt és a felek sem kérik, akkor az eljárást megszüntetik azzal, hogy a családgondozói, gyermekjóléti szolgálat figyelmébe ajánlják az esetet az ismétlődés megelőzésére. Ha viszont elrendelik, akkor a 72 órás ideiglenes távoltartás alatt a bíróságnál kell kezdeményezni a legfeljebb 30 napos megelőző távoltartást. Erről három napon belül peren kívüli eljárásban kell dönteni, amit nem akadályozhat a felek távolmaradása sem - emelte ki.

Mint a hivatalvezető elmondta, az intézkedő járőr nem hozhat helyben határozatot, erre az ügyeletes tiszt jogosult. Ez azonban nem akadály, hiszen laptoppal, hordozható nyomtatóval áthidalható, mint ahogy az országban volt már rá példa.

- Fontos, hogy a megelőző távoltartással való visszaélést szankcionálja a törvényalkotó. Amennyiben alaptalanul kezdeményezik ezt, akkor a rendőrség 150 ezer forint szabálysértési bírságot szabhat ki. Hasonló összeget kell fizetni a bántalmazónak, ha a távoltartás szabályait megsérti, például kapcsolatot kezdeményez, zaklatja hozzátartozóját. Sőt esetében elzárás is lehet a következmény. Erről soron kívül dönt a hatóság. Ezzel a szabályozással tehát büntetőeljáráson kívül is lehet intézkedni a távoltartásról, ezzel jelentősen felgyorsult a folyamat, valamint beépült a prevenció - emelte ki dr. Tőke Alajos.

Mint végezetül elmondta, a korábbi szabályok szerint országosan évente száznál több esetben kezdeményezték a hatóság fellépését, ám végül közel hatvan távoltartási eljárásra került sor, ám ez megváltozhat az új törvénnyel.

- A bejelentést követően a gyámhivatalban meghallgatják az érintetteket is, ha kell, külön-külön. Ennek eredményeként végzést hoznak, amelyben szükség esetén kérik a rendőrséget, hogy rendeljék el a 72 órás ideiglenes távoltartást. Ha ez nem indokolt és a felek sem kérik, akkor az eljárást megszüntetik azzal, hogy a családgondozói, gyermekjóléti szolgálat figyelmébe ajánlják az esetet az ismétlődés megelőzésére. Ha viszont elrendelik, akkor a 72 órás ideiglenes távoltartás alatt a bíróságnál kell kezdeményezni a legfeljebb 30 napos megelőző távoltartást. Erről három napon belül peren kívüli eljárásban kell dönteni, amit nem akadályozhat a felek távolmaradása sem - emelte ki.

Mint a hivatalvezető elmondta, az intézkedő járőr nem hozhat helyben határozatot, erre az ügyeletes tiszt jogosult. Ez azonban nem akadály, hiszen laptoppal, hordozható nyomtatóval áthidalható, mint ahogy az országban volt már rá példa.

- Fontos, hogy a megelőző távoltartással való visszaélést szankcionálja a törvényalkotó. Amennyiben alaptalanul kezdeményezik ezt, akkor a rendőrség 150 ezer forint szabálysértési bírságot szabhat ki. Hasonló összeget kell fizetni a bántalmazónak, ha a távoltartás szabályait megsérti, például kapcsolatot kezdeményez, zaklatja hozzátartozóját. Sőt esetében elzárás is lehet a következmény. Erről soron kívül dönt a hatóság. Ezzel a szabályozással tehát büntetőeljáráson kívül is lehet intézkedni a távoltartásról, ezzel jelentősen felgyorsult a folyamat, valamint beépült a prevenció - emelte ki dr. Tőke Alajos.

Mint végezetül elmondta, a korábbi szabályok szerint országosan évente száznál több esetben kezdeményezték a hatóság fellépését, ám végül közel hatvan távoltartási eljárásra került sor, ám ez megváltozhat az új törvénnyel.

- A bejelentést követően a gyámhivatalban meghallgatják az érintetteket is, ha kell, külön-külön. Ennek eredményeként végzést hoznak, amelyben szükség esetén kérik a rendőrséget, hogy rendeljék el a 72 órás ideiglenes távoltartást. Ha ez nem indokolt és a felek sem kérik, akkor az eljárást megszüntetik azzal, hogy a családgondozói, gyermekjóléti szolgálat figyelmébe ajánlják az esetet az ismétlődés megelőzésére. Ha viszont elrendelik, akkor a 72 órás ideiglenes távoltartás alatt a bíróságnál kell kezdeményezni a legfeljebb 30 napos megelőző távoltartást. Erről három napon belül peren kívüli eljárásban kell dönteni, amit nem akadályozhat a felek távolmaradása sem - emelte ki.

Mint a hivatalvezető elmondta, az intézkedő járőr nem hozhat helyben határozatot, erre az ügyeletes tiszt jogosult. Ez azonban nem akadály, hiszen laptoppal, hordozható nyomtatóval áthidalható, mint ahogy az országban volt már rá példa.

- Fontos, hogy a megelőző távoltartással való visszaélést szankcionálja a törvényalkotó. Amennyiben alaptalanul kezdeményezik ezt, akkor a rendőrség 150 ezer forint szabálysértési bírságot szabhat ki. Hasonló összeget kell fizetni a bántalmazónak, ha a távoltartás szabályait megsérti, például kapcsolatot kezdeményez, zaklatja hozzátartozóját. Sőt esetében elzárás is lehet a következmény. Erről soron kívül dönt a hatóság. Ezzel a szabályozással tehát büntetőeljáráson kívül is lehet intézkedni a távoltartásról, ezzel jelentősen felgyorsult a folyamat, valamint beépült a prevenció - emelte ki dr. Tőke Alajos.

Mint végezetül elmondta, a korábbi szabályok szerint országosan évente száznál több esetben kezdeményezték a hatóság fellépését, ám végül közel hatvan távoltartási eljárásra került sor, ám ez megváltozhat az új törvénnyel.

Mint a hivatalvezető elmondta, az intézkedő járőr nem hozhat helyben határozatot, erre az ügyeletes tiszt jogosult. Ez azonban nem akadály, hiszen laptoppal, hordozható nyomtatóval áthidalható, mint ahogy az országban volt már rá példa.

- Fontos, hogy a megelőző távoltartással való visszaélést szankcionálja a törvényalkotó. Amennyiben alaptalanul kezdeményezik ezt, akkor a rendőrség 150 ezer forint szabálysértési bírságot szabhat ki. Hasonló összeget kell fizetni a bántalmazónak, ha a távoltartás szabályait megsérti, például kapcsolatot kezdeményez, zaklatja hozzátartozóját. Sőt esetében elzárás is lehet a következmény. Erről soron kívül dönt a hatóság. Ezzel a szabályozással tehát büntetőeljáráson kívül is lehet intézkedni a távoltartásról, ezzel jelentősen felgyorsult a folyamat, valamint beépült a prevenció - emelte ki dr. Tőke Alajos.

Mint végezetül elmondta, a korábbi szabályok szerint országosan évente száznál több esetben kezdeményezték a hatóság fellépését, ám végül közel hatvan távoltartási eljárásra került sor, ám ez megváltozhat az új törvénnyel.

Mint a hivatalvezető elmondta, az intézkedő járőr nem hozhat helyben határozatot, erre az ügyeletes tiszt jogosult. Ez azonban nem akadály, hiszen laptoppal, hordozható nyomtatóval áthidalható, mint ahogy az országban volt már rá példa.

- Fontos, hogy a megelőző távoltartással való visszaélést szankcionálja a törvényalkotó. Amennyiben alaptalanul kezdeményezik ezt, akkor a rendőrség 150 ezer forint szabálysértési bírságot szabhat ki. Hasonló összeget kell fizetni a bántalmazónak, ha a távoltartás szabályait megsérti, például kapcsolatot kezdeményez, zaklatja hozzátartozóját. Sőt esetében elzárás is lehet a következmény. Erről soron kívül dönt a hatóság. Ezzel a szabályozással tehát büntetőeljáráson kívül is lehet intézkedni a távoltartásról, ezzel jelentősen felgyorsult a folyamat, valamint beépült a prevenció - emelte ki dr. Tőke Alajos.

Mint végezetül elmondta, a korábbi szabályok szerint országosan évente száznál több esetben kezdeményezték a hatóság fellépését, ám végül közel hatvan távoltartási eljárásra került sor, ám ez megváltozhat az új törvénnyel.

- Fontos, hogy a megelőző távoltartással való visszaélést szankcionálja a törvényalkotó. Amennyiben alaptalanul kezdeményezik ezt, akkor a rendőrség 150 ezer forint szabálysértési bírságot szabhat ki. Hasonló összeget kell fizetni a bántalmazónak, ha a távoltartás szabályait megsérti, például kapcsolatot kezdeményez, zaklatja hozzátartozóját. Sőt esetében elzárás is lehet a következmény. Erről soron kívül dönt a hatóság. Ezzel a szabályozással tehát büntetőeljáráson kívül is lehet intézkedni a távoltartásról, ezzel jelentősen felgyorsult a folyamat, valamint beépült a prevenció - emelte ki dr. Tőke Alajos.

Mint végezetül elmondta, a korábbi szabályok szerint országosan évente száznál több esetben kezdeményezték a hatóság fellépését, ám végül közel hatvan távoltartási eljárásra került sor, ám ez megváltozhat az új törvénnyel.

- Fontos, hogy a megelőző távoltartással való visszaélést szankcionálja a törvényalkotó. Amennyiben alaptalanul kezdeményezik ezt, akkor a rendőrség 150 ezer forint szabálysértési bírságot szabhat ki. Hasonló összeget kell fizetni a bántalmazónak, ha a távoltartás szabályait megsérti, például kapcsolatot kezdeményez, zaklatja hozzátartozóját. Sőt esetében elzárás is lehet a következmény. Erről soron kívül dönt a hatóság. Ezzel a szabályozással tehát büntetőeljáráson kívül is lehet intézkedni a távoltartásról, ezzel jelentősen felgyorsult a folyamat, valamint beépült a prevenció - emelte ki dr. Tőke Alajos.

Mint végezetül elmondta, a korábbi szabályok szerint országosan évente száznál több esetben kezdeményezték a hatóság fellépését, ám végül közel hatvan távoltartási eljárásra került sor, ám ez megváltozhat az új törvénnyel.

Mint végezetül elmondta, a korábbi szabályok szerint országosan évente száznál több esetben kezdeményezték a hatóság fellépését, ám végül közel hatvan távoltartási eljárásra került sor, ám ez megváltozhat az új törvénnyel.

Mint végezetül elmondta, a korábbi szabályok szerint országosan évente száznál több esetben kezdeményezték a hatóság fellépését, ám végül közel hatvan távoltartási eljárásra került sor, ám ez megváltozhat az új törvénnyel.