Újraválasztás, egyszer

Ez minap hangzott el a zalai megyeszékhelyen, amikor az összbírói értekezleten dr. Fazekas Sándor, az OIT elnökhelyettese aktuális témákról szólt.

- Az országos tendenciák szerint nőtt tavaly a nem peres ügyek száma. Ez részben az elmúlt év nyarán életbe léptetett teljesen elektronizált cégeljárás következménye - állapította meg dr. Fazekas Sándor. Tavaly 410 ezer ilyen ügy érkezett, ami 36 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest.

Az OIT működésének átláthatósága, a nyilvánosság szélesebb körben biztosított legyen, január elsejétől az OIT ülések jegyzőkönyveiről készített összefoglalók mindenki számára hozzáférhető lesz elektronikus úton.

- Az a kritika, amely szerint az egyes döntések előkészítése, illetve indokai nem voltak kellően átláthatóak és érthetőek, ezzel okafogyottá válhat. Tavaly óta azokban az esetekben, ahol nincs ezzel ellentétes jogszabályi kötelezettség, a határozatok mind nyilvánosak - jelentette ki.

A nyilvánosság kiszolgálására állandó sajtószóvivőt is választott a testület. Az elnökhelyettes véleménye szerint e lépés már javította a médiában való megjelenésüket.

Elkészült a bírósági szervezeti törvény módosításáról szóló javaslatuk is. Mivel a testület mandátuma december 8-án lejár, ezért ezt mihamarabb a parlament elé kellene terjeszteni. A javaslat szerint a gyorsabb rotáció érdekében a hat évre megválasztott OIT kilenc bírói tagját egy alkalommal lehetne újraválasztani.A testületen belül a bírósági vezetők arányát korlátozni kell, e posztjukra OIT által kinevezett tagok aránya pedig a testületen belül nem haladja meg a kétharmadot. Módosítanák az elektori rendszert, a kisebb szervezeti egységeknek nagyobb részvételt biztosítanának. Most az LB és az ítélőtáblák egy-egy küldöttet delegálhatnak, a megyei bíróságok 40 bírói létszám, illetve 20 töredék létszám után egyet. Ez aránytalanságot eredményezett. Ezért 40 személyenként delegálnának a szervezetek, de a minimális elektori létszám két fő lenne. A legutóbbi szavazáskor 67 elektor választotta meg az OIT 9 bírói tagját. Ez a következő alkalommal 70-re bővülne. Mivel kétharmados törvény változtatásáról van szó, elképzelhető, hogy mindez csak javaslat marad.

A bíróságok 64 milliárd forintból gazdálkodhatnak idén, ez 154 millióval kevesebb az elmúlt évihez képest. Ez takarékos gazdálkodás mellett lehetővé teszi a zavartalan ítélkezést, fogalmazott dr. Fazekas Sándor.

Az elnökhelyettes kérdésre válaszolva kifejtette, az OIT támogatja azt a javaslatot, amely szerint bírák és igazságügyi alkalmazottak számára külön nyugdíjrendszert alakítanának ki. Emelletti egyik érv, hogy munkájuk mellett rendkívül korlátozottan vállalhatnak egyéb jövedelemszerző tevékenységet az összeférhetetlenségi szabályok miatt. Ebből fakadóan viszont a nyugdíjba vonulást követően súlyos anyagi hátrány éri őket. A nyugat-európai gyakorlat ettől eltérő, ott a legutolsó bérbesorolásukhoz közeli nyugdíjra számíthatnak a bírák.

- Úgy látjuk, a bírák nyugdíjrendszerét új alapokra kell helyezni. A privilegizált elbírálás nem rendkívüli, hiszen más hivatásoknál is megjelenik ez, például a fegyveres testületeknél - tette hozzá dr. Fazekas Sándor.