Hírek

2007.10.20. 02:29

Ari, fel a fejjel!

Zalaegerszeg - Tíz gyermek született a németfalui cigány családban. Közülük hetedikként látta meg a napvilágot Horváth Aranka (32), akivel ma egy, a Vöröskereszt által biztosított védett albérletben beszélgetünk. Azt mondja, végre nyugalomra lelt.

Magyar Hajnalka

- Jártam iskolába, de csak hat osztályt végeztem. Nem volt rózsás az életünk, de a szüleink, amíg tudtak, neveltek bennünket, nem kerültünk intézetbe. Nem voltam egy angyal, néha elszökdöstem, s később is jártam ingatag talajon, de most már csak olyan lépcsőfokra teszem rá a lábam, amiről tudom, hogy megtart - idézi fel Ari a landorhegyi lakásban. - Később próbálkoztam befejezni az iskolát, jártam az MMIK-ba, akkor nem jött össze. Akartam én az iskolát, de a munkát méginkább. Aztán találtam egy hirdetést, hogy hátrányos helyzetűek befejezhetik a hiányzó osztályokat. (A felzárkóztató képzést az Első Magyar-Dán termelőiskola szervezte.) Sikerült is két műszak mellett letennem a vizsgát, pedig akkora stresszben voltam, hogy elájultam. El merem mondani, bennem is van egy kis mocskosság, a mai világban kiben nincs. Ha bepöccenek, cifrán beszélek, de akiről bebizonyosodik, hogy tényleg barát, azt sosem tudnám megbántani.

Azt mondja olyan makacs, hogy ajaj... Csak addig tud szeretni egy férfit, amíg észre nem veszi, hogy a kapcsolatban ő vállal többet. Ha megalázzák, kihasználják kinyítja az ajtót... Férjének ennek ellenére sokat elnézett, eljárt dolgozni a baromfiba, s nyelte a sérelmeket, mert szerette. Mégis zátonyra futott a házasság. Szeptemberben elköltözött tőle, azóta el is váltak.

Elment az öccséhez, aztán a hajléktalan szállóra került. Lett egy fogadott apukája , Lajos bácsi, akivel összebarátkozott, ám ő is meghalt. Ari összeroppant.

- Éveken át gyömöszöltem magamba a bánatot, a siralmat, nem csoda, hogy összegyülemlett. Annyira magamba voltam fordulva, hogy nem érdekelt semmi. Olyan félelmek gyötörtek, hogy a szálló kapujáig sem mertem kimenni, látomásaim voltak, hogy megölnek. Az volt a szerencsém, hogy akadtak jó embereim, akikbe kapaszkodhattam. Nem akartam bemenni a kórházba, de elmagyarázták, hogy jó lesz, kérleltek, fogadjam el a lehetőséget. Látták, hogy képes leszek talpra állni, hogy több van bennem, de azt is megértették velem, hogy ezt nekem is akarni kell. Kikerültem Pózvára, ahol helyrehoztak.

Sorolja gondozói, nevelői, patronálói nevét, akiknek a legtöbbet köszönheti: Király Melinda, Tavasz Ernő, Herczeg Bea, Sipos Anna, Németh Edit, Bécsné Éva néni, Szabó Veronika, Vugrineczné Pais Zita, Kardos Ádám.

- Látták, hogy milyen állapotban vagyok és lelkileg nagyon támogattak. Annyira jólesett, amikor mondták: Ari, fel a fejjel, már csak jobb lehet! Többen kijártak hozzám a kórházba is beszélgetni, ők tudják, hogy milyen vagyok igazából. Ma is ugyanúgy fordulhatok hozzájuk, ha problémán van. Csak kilenc hónapig voltam a szállón, de az életem egy fontos darabja. Nem lehetek eléggé hálás, hogy így odaálltak egy idegen ember mellé. Ha van egy csöpp időm, máig visszajárok látogatóba. Ez az albérlet sem jött volna össze, ha ők nincsenek...

Nem véletlenül mondja ezt, hiszen az albérleti díjhoz támogatást kap. Szerencsére újra van munkája, néhány napja a kórházban dolgozik takarítónőként. Minimálbért kap, ebből gazdálkodik.

- Azért csak jobb, mint segélyen élni. Most napról napra megvan a kajám, van egy aranyos lakótársam, időnként még husit is eszünk.

Az albérletben katonás rend, az erkélyen frissen mosott ruha szárad. Ari csinos, ápolt, a szekrénysoron díszelgő fotókat mutatja, barátnőkről, rokonokról. A kisasztalon monitor, hiszen volt számítógépe is, azon hallgatott zenét, de becserélte egy digitális fényképezőgépre. Így viszont nincs mire feltöltenie a képeket. Asztalt, széket kapott a konyha berendezéséhez, sok egyéb hasznos holmit.

- A színes tévét, a kényelmes ágyat meg a két fotelt például Lukács Józsefnétől, a Máltai Szeretetszolgálat itteni vezetőjétől kaptam - mutatja be birodalmát. - Meg azt a nagy barna mackót is ő küldte nekem, mert tudja, hogy macimániás vagyok.

S valóban, az ágyon, de még a polcon is ölelni való macik tanyáznak. Gombszemeikkel vigyázzák Arit.

Ezek is érdekelhetik