Pesti helyszínelők 1861 - Önmagával párbajozott Gróf Teleki László?

Vagy nem? E kérdésre keresi a választ egy páratlan népszerűségnek örvendő országjáró előadássorozat, a Pesti helyszínelők 1861, amely a Magyar Nemzeti Múzeum Teleki László, az Országgyűlés halottja című kiállításához kapcsolódik.

Teleki László a reformkori politikusnemzedék kimagasló alakja, a '48-as eszmék emblematikus őrzője, a magyar önállóság ügyének egyik legaktívabb képviselője. A Határozati párt vezéreként halálának éjszakáján éppen másnapi országgyűlési beszédét írta, hiszen döntő vitára készült a Béccsel való kiegyezésre inkább hajló Deák Ferenccel.

Anti Csaba mutatja, miként tarthatta a fegyvert, s jobb kezét

Az életét bemutató tárlat nyár óta Zalaegerszegen, a Göcseji Múzeumban vendégeskedik (e hétvégén zár), s a napokban részesei lehettünk a bűnügyi programnak is, amely a korabeli dokumentumokra alapozva a mai rendőri munka eszközeit bevetve törekszik erősíteni, avagy cáfolni a 153 évvel ezelőtti helyszínelés megállapításait. A kiállítást rendező Nemzeti Múzeum még 2011-ben, az események kerek évfordulóján kérte fel a Rendőrtiszti Főiskolát és az ORFK Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetét, hogy vegyék górcső alá a történteket. Az izgalmas vizsgálódásba többen bekapcsolódtak, film is készült a helyszínelés rekonstruálásáról. Az egerszegi esten dr. Anti Csaba rendőr alezredes, az ORFK osztályvezetője vette sorra a korabeli szemle, tanúkihallgatás, puskaművészi vélemény, orvosi látlelet és vegyészi vizsgálat megállapításait. Ezeket ugyanis megőrizték a levéltárak, s a dokumentumok fénymásolt példányait kézbe is vehettük a programon.

- A haláleset a pesti Szerviták terén álló kétemeletes Teleki-palotában történt, a gróf 2. emeleti, három helyiségből álló lakosztályában - avatta be a főként rendőrségi szakemberekből álló közönséget dr. Anti Csaba. A helyszínelést szó szerint már nem lehetett megismételni, hiszen a palotát, miután a II.világháborúban több találatot is kapott, lebontották.

Az eredeti, 1861-beli felvétel némileg más szögből mutatja a testet

Hogy miként tudták mégis mérethelyesen modellezni a helyszínt a mai rendőrök? Úgy, hogy fellelték a végzetes fegyvert tartalmazó pisztolyszekrény hasonmását, s annak ismert adatai alapján beméretezték az egész szobát. Mégpedig a honi kriminalisztika első sztereo fotóit híva segítségül, amelyeket a helyszínen készített Mayer György fotográfus, akit nagy sietve rendeltek oda, tekintettel a haláleset kényes voltára.

Tudni kell, hogy Telekit, a halála előtti estén felkereste rokona és párttársa, Tisza Kálmán. Távozásának időpontját azonban a rendőrségi jegyzőkönyvben este 11 óráról 9-re módosították, a történészek szerint valószínűleg azért, hogy a feltehetően politikai vitába torkolló találkozót, a nemkívánatos találgatások és asszociációk elkerülése érdekében időben eltávolítsák a halálesettől.

Nem ez volt azonban az egyetlen momentum, aminek nyomán újabb és újabb kérdések fogalmazódtak meg a mai rendőrökben, a korabeli tanúkihallgatás is igencsak foghíjasnak bizonyult. A családból mindössze a szomszédos lakosztályban tartózkodó Teleki Gyulát hallgatták ki érdemben, aki, többekkel egyetemben azt állította, hogy a kérdéses időpontban nem hallott lövést, vagy másféle zajt. Pedig egy hasonló helyszínen elvégzett próba során hallható volt még a lőkupacs elcsettintése is. S nem csak a fegyver dörrenését kellet volna hallani, hiszen a lövés után a pisztoly Teleki lábához esett, nyomot hagyva a padozaton, a test pedig teljes hosszában elvágódott. Nyilván nem zajtalanul. Már persze, ha így történt az eset... A személyzet vallomásaiban szintén ellentmondások érhetők tetten, sok nyilvánvaló kérdés tisztázatlan maradt.

A mai helyszínelők pontosan rekonstruálták a helyszínt. Teleki szerepére Balaskó Ákos rendőr őrnagy vállalkozott. A test helyzetéből az következik, hogy szinte a sarokban állva szenvedte el a lövést...

A halottat, a korabeli dokumentumok szerint reggel az inas találta meg, mégpedig olyan testhelyzetben, ami magyarázatra szorulna. Jobb keze mutató és hüvelykujja a nadrágszíj alá voltak szorítva, bal keze pedig a szívet érő lövés fölé borult. Ezek szerint bal kézzel szorította mellkasára a több arasznyi hosszúságú pisztolyt. A behatoló, 1 centiméter átmérőjű, gömb alakú ólomlövedék átütötte a bal szívkamrát, a rekeszizmot, a gyomor felső ívét, s az első ágyéki csigolyától lelassítva a bőr alatt állapodott meg. Mindez olyan súlyos belső vérzést okozott, hogy az azonnali orvosi segítség sem menthette volna meg a grófot.

Az előadótól megtudtuk, hogy ez a típusú fegyver olyan erőket fejt ki az elsütést követően, hogy valamiféle sebet kellett volna hogy ejtsen a ravaszt meghúzó ujjon. És miként kerülhetett a bal kéz a seb fölé? Ezt ugyan nem vizsgálták a mai helyszínelők, de a laikus joggal gondolhatja, ha a lövés a testet hátralökte, a karnak oldalt kellett volna a földre zuhannia. Utolsó erejével még szívére tette a kezét? (Több történész vallja, hogy a család valójában észlelte a tragédiát, de nem volt mit tenni, így legjobb belátásuk szerint elrendezték a helyszínt. A rendőrség pedig baráti és politikai okokból szemet hunyt efelett.)

További talány: miként lehetséges, hogy a tehetetlenül elvágódó testen, a padlóhoz csapódó fejen a boncolási jegyzőkönyv szerint semmiféle sérülést nem találtak?

- A jobb kéz ujjainak nadrágszíjba fűzése párbajozó testtartásra utal, így biztosították a stabilitást - hallottuk az előadótól. Nos, Teleki igencsak kitüntette magát e tekintetben, kora egyik nagy párbajhőse volt, közel hatvan alkalommal állt ki a haza vagy önnön becsületéért. Lett volna még valaki a szobában? De hiszen szinte a sarokban állt, amikor eldördült a lövés. Közte, és a megvetett ágy mellett álló éjjeliszekrény között csak 75-78 centiméternyi hely volt, ahol igen bajosan fért volna el még valaki.

Lehet, hogy önmagával párbajozott? Hogy betelt a pohár? Elege lett betegségeiből, a pártjában izzó feszültségekből, s így állt ki utoljára saját elvhűsége mellett?

A mai pesti helyszínelők sem állítják, hogy merénylet történt volna, erre semmiféle bizonyítékot nem találtak. De azt sem látták igazoltnak, hogy kizárólag a dokumentumok által sugallt módon történhetett a haláleset.

- A nyomozás során mindig az igazságot keressük - hangoztatta dr. Anti Csaba. A vizsgálatnak ki kell derítenie, hogy mi történt, ki-kivel, hol, mikor, mivel, hogyan, miért tette, amit tett. De ez nem elegendő, azt is igazolni kell, hogy semmilyen más módon nem történhetett. Mindig kell, hogy legyen második verzió. A rendelkezésünkre álló dokumentumok szerint Gróf Teleki László önkezével vetett véget életének azon az éjszakán. Vagy nem...