Dobri Lajos saját költségén kezdte a Csónakázó-tó partján a lovaspálya építését

A 67 éves szakember gyerekként között barátságot a lovakkal, az állatok iránti tiszteletet pedig édesapjától örökölte, aki Zalaszabarban marha, sertés és ló tartással foglalkozott. Aztán a család az édesapa korai halála után Nagykanizsára költözött, s Dobri Lajos élete úgy alakult, hogy a villanyszerelő szakmát tanulta ki. Közben persze a lovaglásról sem mondott le, sőt a versenyzést is kipróbálta, méghozzá a díjugratást, ahol remekelt. Határozott fellépését értékelték a négylábúak, s az akkor még Dunántúl bajnokságokon rendre az első helyen végzett, egyszer még bajnoki címet is szerzett.

- A villanyszerelő vállalkozásom tökéletesen működött, hiszen főleg a kanizsai cégektől kaptuk a megbízásokat, akkor úgy éreztem megtaláltam a hivatásomat - mesélte Dobri Lajos. - Persze a lovaglásról soha nem tettem le, az amolyan hobbiként megmaradt a háttérben, mígnem egyszer hirtelen ötlettől vezérelve a festői szépségű, Csónakázó-tó partján lovaspályát alakítok ki.

A sikeres vállalkozó nem teketóriázott sokat, a város akkori vezetőivel és az erdészet szakembereivel bejárta a területet. Elmondása szerint az ötlet nem aratott osztatlan sikert, főleg a város akkori vezetése körében csapta ki a biztosítékot. Dobri viszont ahogy beszerezte a szükséges engedélyeket  saját költségén  megkezdte földmunkát és már a következő évben meghirdették az első nemzetközi military versenyt.

- Ugyan már az elején nemzetköziként hirdettük meg, de az első nyolc évben híre-hamva sem volt még a külföldi résztvevőknek - mosolygott a lovas szakember - Először Ausztriából érkezett bíró, majd miután látta, hogy Nagykanizsa nívós viadalnak ad helyet a következő évben már egyre több nemzet képviseltette magát. Titkon bíztam benne, hogy a folyamatos fejlődés során egyszer ifjúsági kontinensviadal színhelye is lehet a pálya, de azt még én sem gondoltam, hogy a felnőtt amatőr lovasok Landliche Military Európa bajnokságát befogadhatjuk.

Dobri Lajos soha nem felejti el azt a napot, amikor az európai szakmai bizottság küldötteivel a verseny előtt bő három héttel felmérték a területet. 

- Aggasztónak találták a pálya állapotát, s abszolút nem bíztak benne, hogy megrendezhetik a versenyt - folytatta. - Külföldön az a szokás, hogy a komoly földmunkákat kizárólag gépek segítséggel végezhetik el, de itt emberi erővel is kiválóan működött a rendszer és megfeszített tempót diktálva ugyan, de időre elkészültünk.

A 2009-ben megrendezett nívós kontinensviadalra osztrák, svájci, angol, német, holland, belga és magyar gárdák 53 lovasa, 104 lóval nevezett. Bár a szervezők jól dolgoztak mégis tartottak egy kicsit a szakmai bizottság értékelésétől.

- Sokat jelentett nekünk, hogy az angol csapat magyarul megtanulta: jövőre újra itt leszünk - mosolygott Dobri Lajos. - A jelentés a legnagyobb meglepetésünkre kiváló minősítéssel díjazott bennünket, ennek hála azóta minden évben egyre több nemzet lovasait köszönthetjük a Csónakázó tavi pályán.

A kanizsai Dobri Lajos éppen kilenc évvel ezelőtt az 50 éven át a Zala megyei Lovas Szövetség élén álló Török Lászlótól vette át a stafétát. Szerencsére a szervezet kitűnően működött, a zalai díjugrató pontvadászat színvonala messze kiemelkedett a többi megyei bajnokság közül.

- Rádiháza országos hírű helyszín, ahogy Nagykanizsa is, de a lovasok kedvelik a zalakarosi Behiák pusztai területet is, sőt a Hévíz mellett Lenti ugyancsak meghatározó szerepet tölt be - így az elnök. - Ezért számtalanszor előfordul, hogy távoli megyékből, sőt a fővárosból is rendszerint érkeznek nevezők. Persze nagyon sajnáljuk, hogy időközben pénzhiány miatt kiszállt a sorozatból Gelse, mely jó fekvése miatt a nézőknek és versenyzőknek élményt nyújtott.

Miközben a díjugrató sorozat jól működött, Dobri Lajos nem tétlenkedett, az utánpótlás-nevelésre koncentrálva útjára indította a zalai rajtengedély vizsgával még nem rendelkezők számára a gyermekügyességi bajnokságot. Mint azt az elnök elárulta: a military sportág híveként annak persze jobban örülne, ha minél többen nem csak kipróbálnák, hanem versenyeznének is lovastusában. Persze ha valaki csak díjugratásban indulna, annak is meg kell teremteni a lehetőséget.

Mivel a látványos fogathajtás, a Lázár testvérek jóvoltából országszerte ismertté vált, Dobri Lajos éppen elérkezettnek látta az időt arra, hogy ezzel a szakággal is megpróbálkozzanak a zalaiak. Jövő héten vasárnap, szeptember 22-én a Csónakázó tó partján egy szabadidős kettes fogathajtó versennyel zárul majd az idény, melyre minden bizonnyal érdemes lesz kilátogatni, hisz számos különleges kocsi mellett izgalmas küzdelmet láthat a közönség.

- Ehhez a rengeteg tennivalóhoz a család adja a legtöbb erőt - mondta a lovas szövetség elnöke. - A feleségemmel, Icával immár 42 éve vagyunk házasok, s két gyerekünk született, az ifjabbik Lajos 40, Noémi 38 éves és ők már hat unokával ajándékoztak meg bennünket. Elégedett vagyok, minden szempontból jól választottam.

A 67 éves Dobri Lajosról csak kevesen tudják, hogy birkózással kezdte a sportkarrierjét, de az ökölvívást is kipróbálta, sőt néhány évig atletizált. A lovaglás mellett manapság kondicionáló edzésekkel tartja formában magát. A napi két edzés alkalmával súlyt emel, fekvőtámaszokat végez, lazításként pedig pálinkát főz. Úgy érzi idén a sárgabarackból, a szőlőből és a vadcseresznyéből sikerült a legfinomabbat főzni.