Batyki harangzúgás a schwechati reptéren

„Kovács József Plébános Úr kérésére Özv. Gutmann Lászlóné képviseletében, Báró Neumann Károly Kegyúr 1937-ben újraépítette a zalabéri templom tornyát és tetőzetét. Ezidőben Baán Jenő volt a káplán, Fekets Zsigmond a templomatya a Ferenczy Béla uradalmi intézősége alatt. "

- Az 1937-es, nevezzük modern szóval mi is időkapszulának, a szövege, ami az átlőtt keresztgömbben található, azonos az 1937-ben lejegyzett Historia Domus szövegével - mondja Kiss János plébános, aki nemcsak a zalabéri, műemlék jellegű templom felújítási munkái miatt invitált bennünket beszélgetésre.

Olvasóink talán emlékeznek rá, a balatonszentgyörgyi születésű, 63 esztendős pap 1987-ben hagyta el hazáját, hogy később Ausztráliában, Melbourne-ben szolgálja istenét és a honfitársait, majd tíz évvel ezelőtt tért haza, azóta Zalabéren és a filiákban (Batyk, Zalavég) munkálkodik.

A plébánosban amúgy bizonyosan szakértő építész is lakik, olyan lelkesedéssel beszél a templomfelújításokról, építésekről. Ausztráliában annak idején új épületet emeltek a hívek adakozásából, a létezés költségeit pedig az ottani zsidó hitközség által a nekik tanítási célokra juttatott helyiségekért fizetett bérleti díjból teremtették elő.

Zsidó emlékhely a templomkertben

Zalabéren megvalósul az ökumenikus gondolat. A következő hetekben zárul le a MAZSIHISZ közreműködésével a régi zsidó temető felújítása, eközben elhatározás született arra nézvést, hogy a katolikus templom kertjében állítanak emléket az innen elhurcolt, s a fasizmus áldozatául esett falubelieknek. A község lakói még emlékeznek a rőfösboltosra és a többiekre, őrzik a hozzájuk köthető gránitoszlopot és vaskerítést, s arra is emlékeznek, amikor a II. világháború áldozatainak névsorán bedeszkázták a zsidók neveit. A keresztény pap pedig gyerekkori derűs élményeket sorol a balatonszentgyörgyi zsidó bácsiról, aki tüzépet működtetett. „A felvásárlóként dolgozó felesége mindig átvette tőlem az útközben, gyerekhuncutkodás miatt eltört tojásokat.” A zalabéri templomkertben állva erre is emlékszik.

De térjünk vissza zalabéri időzésünk céljára, s először lapozzunk bele Vikár Tibor- Ruzsa Károly falumonográfiájába:

„...1930-ra gazdaságilag újra fellendül a község. 1934-ben elkészül a hősi emlékmű, kialakítják a Hősök Ligetét, ahova minden világháborúban elesett zalabéri katona emlékére egy-egy fát ültettek. Guttmann Géza emlékére családja szobrot emeltetett, ami később kalandos úton Rádiházára került. A politikai változások miatt a Guttmann-Neumann család külföldre távozott. A község háborús veszteségét nehéz megállapítani, az emlékművön lévő névsor is kiegészítésre szorul."

- Ekkor lőtték szinte szitává a zalabéri templom tornyának éppenhogy 8 évvel korábban megújított sisakgömbjét is - mutatja egyházfi beszélgetőtársunk. - A minisztériumi 2 millió forintos pályázati forrás mellett az önkormányzat hathatós segítségével, többek között sümegcsehi mesterek keze munkájával aztán tavaly újulhatott meg az 550 négyzetméternyi tetőfelület és a torony. Belement 8000 méternyi léc. Keszthelyről jött a daru, a tornyot nem lehetett levenni, kellett a harminc méter magas állványozás. A tetőmunkák szemet kápráztató látványt jelentettek, én nem is bírtam nézni, bejöttem a plébániára, a függöny mögött imádkoztam, hogy csak egyszer láthassam a rendszámtáblájukat hátulról, mert az azt jelenti, hogy végeztek, sikerült.

Fotó: Katona Tibor

Persze menet közben derültek ki a háborús sérülések, látszott, a korhadó, penészes faszerkezet sem bírta volna sokáig. S most itt áll az asztalon a golyószaggatta bádoggömb.

- Van egy kis helytörténeti gyűjteményünk, azt tervezzük, hogy oda kerül - tájékoztat Kiss János.

A zalabéri templom tetőhéjazatának teljes cseréje és a torony felújítása megtörtént, szól tehát a falukrónika legújabb fejezete. Amibe azt is feljegyezték, hogy az adományozók a Zalabéri Önkormányzat és hívek, valamint a Veszprémi Érsekség,

Kivitelezők: Farsang László építészmérnök, Salamon László ácsmester és társai, Simon Gábor bádogosmester és társai, az 1937-es időkapszulát és az új, 2015-öst a kereszt alatti új gömbbe maga helyezte el Kiss János plébános. Hivatalos avatásra még nem került sor. Ami késik, nyilván nem múlik, de addig is szép csendben szolgálja a napsütésben fényesen ragyogó torony az itt élőket.

Harangügyben egyébként még régebbi sérelmet is őriznek a zalabéri iratok:

„Az első világháború 37 hősi halottat követelt a falutól", olvassuk Vikár Tibor helytörténész-tanár könyvében. „Elvitték ágyúöntésre a templom 360 kilogrammos és a kápolna 43 kilós harangját.

Lottón nyert pénzből is

„Zalabér község azzal a különlegességgel dicsekedhet, hogy területén már a honfoglalás előtt katolikus templom állt”, olvashatjuk Ruzsa Károly és Vikár Tibor 1997-ben kiadott falumonográfiájában. E templomot még a község elődjében a frank Pribina mosaburgi (zalavári) szláv fejedelem építtette, majd Liutprand érsek szentelte fel, s adta át a salzburgi érseknek örökös használatra. Ez 871 táján történhetett.

Ugorjunk az időben: Ányos Péter várkapitány 1644-ben jelenti Batthyány Ádámnak, hogy a kanizsai törökök Bért is elfoglalták és felégették. A szentgróti vitézek „Szent Miklós felől” harcolnak ellenük. Ez a Szent Miklós a templom védőszentje

A törökdúlás után a katolikus egyház újjászervezésével, amely 1711 után vette kezdetét, Zalabér is hamarosan helyreállt. Már 1718-ban ismét van plébánosa, anyakönyvei és istentiszteleti helye. A korábban fából készült templomot 1726-ban egy kőtemplom váltja fel. Benne helyet foglalt az a kripta is, amelybe az Ányosokat és utódaikat, a Horvátokat temették. 1732-ben megfordult a templomban Padányi Biró Márton, Szalabéri Horváth Ferenc uraság temetésén ő tartotta a szentbeszédet.

„A torony keresztjét 1745-ben, Szt. Simon és Júdás ünnepén prédikáció közben iszonyatos robajjal ledöntötte a szélvész', írja Krizmarics plébános az anyakönyvbe. Új templom 1762-ben épült, ám hamar le is égett, 30 év után renoválták. Az 1937-es toronyfelújítás után 1956-ban a földrengés a falakat megrepesztette. Szabó Imre plébános 1972-ben lottómilliomosok adományából tataroztatta a templom külsejét, saját maga készítette a díszes vaskerítést a templomkert köré.

És most képzeletben átlátogatunk Batykra.

A batyki templom tornyát 1945 hamvazószerdáján lőtték el, azt hívén, hogy német géppuskafészek lehet benne. A 7,5 méter magas tornyot nem volt mód újjáépíteni, egy pléhburkolattal oldották meg a hiányt. Sokáig nem történt semmi, de Kiss János ambíciójához csatlakozott Adorján Péter polgármester, Salamon László tilaji ácsmester s a vasúttól kapott kárpótlásból, pályázatból és gyűjtésből sikerült a torony legfontosabb renoválását megoldani. A földön zajlottak a munkák, sokáig nem is harangoztunk ott ezért, végül daru emelte be a helyére. A vízelvezetés megoldására újabb pályázati forrást remélnek. A bűbájos parasztbarokk oltár rendbetétele is várat magára. Ehhez kell az Örökségvédelmi Hivatal közreműködése.

- A batyki templom harangjának a hangja a bécsi schwechati reptéren is megszólalt - emlékezik a plébános. - Ugyanis utaztam Ausztráliába, mert visszahívtak az ottani magyarok a templomépítésünk 20. évfordulóján rendezett ünnepségre. A reptéren voltam, amikor hívtak Batykról és bejátszották nekem a 8 mázsás harang hangját, tudatva, elkészültek. Salamon Laci ötlete volt a telefonhívás. Gondolhatják, könnyekkel a szememben álltam ott.