Megrendelt gyilkosság volt?

Idén éppen 350 éve, hogy elhunyt Zrínyi Miklós (1620-1664), a legendás költő és hadvezér, horvát bán, Zala és Somogy vármegyék örökös főispánja, nagybirtokos főnemes, a szigetvári hős, Zrínyi Miklós dédunokája. Életének állítólag egy sebzett vadkan vetett véget a Csáktornyához közeli kursaneci erdőben, de az esetet máig összeesküvés-elméletek lengik körül. Hogy valójában mi történt, azt talán már soha nem tudjuk meg teljes biztonsággal, ám dr. Vándor László Zrínyi-kutató, nyugalmazott megyei múzeumigazgató szerint szinte bizonyos, hogy nem kell a császári udvarhoz vezető szálakat keresni a tragédia mögött. De erről később.

A leghitelesebb Zrínyi-portrét Jan Thomas készítette

– Hogy milyen volt Zrínyi Miklós? – kérdezett vissza dr. Vándor László. – Ha csak annyit mondanék róla, hogy a canterbury-i érsek Európa megmentőjének nevezte Zrínyit, már az is elég volna, hogy jelezzem, micsoda nagy formátumú ember volt. Korának leghíresebb magyarja, egy rendkívül különleges személyiség, nagyon széles látókörű és igen művelt, aki sokat akart tenni az országért, habár sokkal inkább Horvátország volt a hazája, hiszen a család a Bosznia határán állt Zrin várából származott. Innét is a nevük, birtokaik jelentős részét viszont a Muraközben, illetve a régi zalai-somogyi vármegyékben találjuk. Ily módon magyarok is voltak.

Miklós szinte mindent elért életében. Hadvezér lett, ő volt az első magyar arisztokrata, aki tábornoki rangot viselhetett, sikeres katonai akciót, a téli hadjáratot vezette a török hátába, húszezer fős seregével 240 kilométerre hatolt be az ellenséges területre, felégette a török utánpótlást szolgáló eszéki Dráva-hidat, előkészítve a tavaszi háborút – ekkor egész Európa megismerte a nevét. 1661-ben felépítette az erős Új-Zrínyivárat Belezna és Őrtilos közelében, ami háborús okot szolgáltatott nem csak a Török, hanem a Habsburg Birodalomnak is. Részben rajta kívül álló okok miatt nem sikerült teljesítenie a fő célt, visszafoglalni Kanizsa várát és kiűzni az országból a törököt. Tervének valóra váltásában hirtelen halála vetett véget, de utólag azt mondhatjuk: neki talán jobb volt így. Ugyanis halálával sikeres életművét ő lezárta, a szégyenteljes vasvári béke után következő nem éppen dicsőséges időszaknak pedig már nem volt részese.

Zrínyi-Újvár, vagy Új-Zrínyivár? Mindkettőt használják, de a szakember szerint utóbbi a jó

A Zrínyi-család egyébként birtokai védelme, tehát önvédelme miatt is érdekelt volt a török elleni harcban. Mivel azonban Miklós látta, hogy a Habsburgok nem támogatják az oszmánok elleni támadó háborút, nemzeti pártot igyekezett szervezni, amit a bécsi udvar nyilvánvaló módon nem nézett jó szemmel. Azt meg pláne, hogy foglalkoztatta a független, nemzeti királyság gondolata is.

Ennek folyományaként leváltották a magyarországi főparancsnokságról, s megbízták azzal az általa sokat bírált Montecuccolit. Zrínyi persze, ebbe nem nyugodott bele.

– Becsvágyó, rendkívül egyenes, karakán és ambíciózus ember volt, de saját bevallása szerint elsősorban katona, aki soha nem engedett álmaiból – folytatta a szakember. – Mai szóval ezt úgy mondanánk, fafejű volt, aki nem nagyon mérlegelt. Meggyőződésem, ez okozta a halálát is, ugyanis ő birtokolni akarta, egyszerűen meg akarta szerezni magának azt a megsebzett vadkant, mely végül megölte. A korabeli forrásokban nyoma sincs azoknak az összeesküvés-elméleteknek, melyek később születtek és a Habsburg-udvart láttatták Zrínyi gyilkosaként.

Vándor László egy reprodukált korabeli térképen mutatja, hol állt az erősség. Zrínyi Miklós a várat a Mura, egy tó és egy mély sánc ölelésébe helyezte

Zrínyi Miklóst 1664. december 21-én a pálosok szentilonai (horvátul Šenkovec, korábban Svetajelena) kolostorában temették el a családi sírboltba. Sajnos, itt ma méltatlan körülmények uralkodnak, mert a sírboltot vandálok szétverték, a sírköveket tönkretették és a csontokat is szétszórták, összekeverték.

Nekünk, zalaiaknak fontos emlék Zrínyi Miklós munkásságával kapcsolatban Új-Zrínyivár, aminek a pontos helyét éppen dr. Vándor László azonosította be. Itt jó néhány éve tartanak a – sajnos – elhúzódó feltárások, hiszen a munkálatok a rendelkezésre álló pénztől függnek, ami mostanában egyre kevesebb. A legfontosabb feladat a vár kútjának feltárása lenne, ugyanis vélhetően ebbe szórták bele a védők tetemeit a törökök az erődítmény elfoglalása után. Dr. Vándor László szerint ehhez azonban körülbelül másfélmillió forintra lenne szükség, amit pályázaton meg lehetne nyerni, ám az önrész előteremtése kétséges. A szakember a Zrínyi-ügyben érintett önkormányzatoktól remél támogatást (korábban Belezna, Őrtilos, sőt, még Molnári is segített), de a helyhatóságok anyagi korlátai ez elé komoly akadályt gördítenek. Dr. Vándor László szerint ha a Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága nem adna évről-évre 200 ezer forintot a munkálatokhoz, az ásatás már rég megakadt volna. Pedig – tette hozzá – Nagykanizsa például a két világháború között Zrínyi városaként „reklámozta" magát. Miközben a török kézen lévő Kanizsán állítólag egész életében csak egyszer ment át álruhában – igaz, a vár alatt sokszor járt.