Legyen hungarikum a fejfa

Olyan területen járunk, amely ma már igen kevés tárgyi fogódzót kínál a kutatónak. A fa ugyanis, amilyen viruló életében, olyan sérülékeny holtában. A fejfák osztoznak az alattuk nyugvók sorsában, porrá lesznek. Mégis e területnek szentelte élete nagy részét dr. Novák László Ferenc etnográfus, aki négy évtizeden át volt a nagykőrösi Arany János Múzeum igazgatója, és 1963 óta kutatja a sírjelek történeti nyomait.

- Még gimnazistaként szerettem bele a területbe, Albertirsáról származom ugyanis (Irsán születtem), ahol még néhány évtizeddel ezelőtt is mívesen faragott fejfák álltak a temetőben. A monori gimnáziumban működött egy néprajzi szakkör, s annak vezetője a kezembe adott egy fényképezőgépet, hogy örökítsem meg szülőhelyem fejfáit. Így kezdődött.

Egyetem után, 1972-től a nagykőrösi Arany János Múzeum szakembereként a Duna-Tisza köze protestáns temetőit, és Erdélyt, Felső-Magyarországot járva dokumentálta a temetők sírjeleit. Felkutatta az ország egyéb tájait, s a hatalmas anyagból vaskos kötet látott napvilágot 2005-ben. A kataszterrel is ellátott műben abc sorrendben veszi lajstromba egész Kárpát-Magyarország sírjelhagyatékát.

Dr. Novák László Ferenc

A sírok megjelölése ősi gesztus, amire számos forma alakult ki. Megkülönböztethető a sírkereszt, a sírkő és a fejfa. Utóbbi a protestantizmus óta van jelen a magyar sírjelkultúrában, amikor e hit követői a keresztet és a szobrokat más szimbólumokkal helyettesítették a temetőkben. Eredete ahhoz a szokáshoz is köthető, hogy a halottat három rúdon vitték ki a temetőbe. Hantolás után az egyiket fejnél, a másik kettőt pedig lábánál tűzték a földbe ( fejfa , lábfa ).

- A fejfát gyakorta összekeverik a kopjafával, aminek eredete a vitézi temetésekhez köthető - szögezi le a szakember. A kopjafa eredetileg nem emlékoszlop volt, mint manapság, hanem egy egyszerű, fából készült tartó, amibe beletűzték a sírba tett vitéz felzászlózott, lándzsa szerű fegyverét, a kopját. Innen is a neve: kopját tartó fa. Ez a törököknél és a magyaroknál egyaránt része volt a vitézi temetési pompának, s általában a hősi halált halt katonákat tisztelték meg vele a 15-17. században. Tehát melléklet, kiegészítő volt a síron. Később a kopja tartója kezdett megnőni, díszítetté vált, s átvette a fejfa, sírjel szerepét.

Kezdetben csak rangosabb temetések velejárója volt, hogy a sírt fával rótták föl , később már közemberek, szolgák sírján is megjelent a főtől való fa , ami a protestáns temetők karakteres szimbólumává vált.

A fejfa egyik legősibb formája a tönkös emberalakú (antropomorf) fejfa, s ide tartozik a gombosfa, vagy gombfa is, amely fejre és törzsre osztható, tehát ember alakot stilizál. E körbe sorolják a híres, szatmárcsekei csónakos fejfákat is, amelyek eredete máig vitatott. Egyes nézetek szerint a csónakban fekvő emberre hasonlító forma arra utal, hogy az ártéren az Urál vidéki őshazához hasonlóan csak csónakban lehetett halottat szállítani, bár ezt vitatják, ugyanis más alakú ladikot használtak a térségben. Felmerülhet még a sztyeppei népeknél használatos ember és állat alakú kő sírjelekkel való rokonság ( kamennaja baba ).

Ember alakú fejfa Tószegen (1976.)

Az érdekességek közt említhetők az állat, nevezetesen csikó alakú fejfák is, amelyekre Kalotaszegen találhatunk példát. Talán az 1670-es tatár betörés hagyta itt e formában is a nyomát? Ma már aligha deríthető ki.

A fejfákat szinte minden faluban másként faragták, a helyi hagyományoknak, ízlésnek megfelelően. Az elnevezésre is sokféle forma élt, gombfa, fűtűl (főtől) való fa , epitafa (a sírfeliratot jelentő epitáfiumból származóan). A forma, a karakter, a díszítés módja és mértéke egy-aránt jelentős változásokon ment át, ezekre különféle írásos dokumentumokból következtethetünk. A kutató néha különleges forrásokból jut információhoz, akár egy boszorkány vallomásából is...

- 1768-ban Karcagon zajlott egy boszorkányper, melynek során feljegyezték, miként jutott a némber akasztott ember porához, amire különféle varázslatokhoz volt szükség - szolgál egy példával dr. Novák László Ferenc. A boszorkány elmondta (hogy milyen ráhatásra, azt persze nem tudni), hogy éjszaka bemászott a vesztőhelyre, ott levágta egy akasztott ember ujjperceit valamint nemi szervét, s a testrészeket a temetőből szerzett epitafa lángján égette el, majd porította meg. Ez arra utal, hogy az epitafa akkoriban és ott valamilyen deszkaszerű alkalmatosságot jelenthetett. Egy évszázaddal később azonban ugyancsak Karcagon már öles, tönkös fejfákat állítottak. Másutt is ez terjedhetett el, hiszen Somogyban például lázadoztak a jobbágyok, miért kell a sírjukra olyan vaskos, nehéz fejfákat odatenni. A morgás indoka: egész életükben nyomattattak , miért kell még a síron túl is?

Gombosfák Szentesen (1978)

II. József 1781-ben kiadott vallási türelmi rendelete ugyancsak beszédes: megtiltja a protestáns sírjelek rombolását. Korábban, az ellenreformáció során ugyanis megesett, hogy a katolikusok rárontottak a református temetőkre, az epitafákat kiszedték és föltüzelték, mint történt ez Abonyban is, 1749-ben..

- A fejfakultusz virágkora a 19. század második harmadára tehető, az 1867-es kiegyezés utáni nemzeti buzgalomnak, népművészeti virágzásnak is tulajdoníthatóan. Ekkoriban már gazdagon faragták a korábban jobbára csak rovátkolt, vésett, és festett sírjeleket. Gyönyörűen faragott gombfák sora jelent meg a temetőkben, ezekből az ember alakú sírjelekből többféle antropomorf forma is kialakult. Ilyenek például a bajszos tönkösfák, oszlopos fejfák, stilizált emberszobrok. A fejlődés csúcsát az általam csak életfának nevezett forma jelenti, ami fent tulipánban, vagy láng alakban végződik, alatta gyűrűnyak, gomb, csillagok következnek, a tövénél pedig gyakran virágtartóban végződik. Az első világháborúig tart ez a virágzás, akkor a hatalmas emberveszteség, a férfi nélkül maradó falvak gyásza, a faragó kéz hiánya megtöri a szép folyamatot.

Cifrafejfa, csillagos, tulipános, gombos életfa Irsán (1975) Fotó: Novák

A kutatótól megtudjuk, a közvélekedéssel ellentétben a fejfákból csak kevés helyen lehetett kiolvasni az alatta nyugvó nemét, életkorát. Az ilyen fajta belemagyarázások csak az utókor fantáziáját dicsérik. Mint ahogy az is korunk tünete, hogy a kopjafa és a temetői sírokon álló fejfa fogalma szinte teljesen összemosódott.

- Tény, hogy a népművészeti faragású kopjafák magukba ötvözik a fejfák szinte valamennyi szimbólumát, de a funkciójuk egészen más. Hiszen nem egy adott helység hagyományait őrzik, hanem egyetemesebb tartalmat képviselnek. Emlékoszlopok, amelyek csak részben rendelkeznek sírjel funkcióval, s nem is köthető semmilyen vallási felekezethez sem.