A népzene szabadságot ad

A nagykanizsai születésű Vizeli Balázs 2007 óta tagja a Kárpát-medencei délszláv népzenét játszó Vujicsics Együttesnek, amely most kapott Kossuth-díjat. A Zalai Hírlapnak adott interjújában többek közt arról beszélt, hogy mit tart az ország szégyenének, de szót ejtettünk a Fölszállott a páva című televíziós népzenei tehetségkutatóról is.

- Édesapám, idősebb Vizeli Dezső népművelőként, illetve a kiskanizsai Móricz Zsigmond Művelődési Ház vezetőjeként komoly szerepet játszott a néptánc nagykanizsai meghonosításában - bocsátotta előre a Vujicsics Együttes közelmúltbeli nagykanizsai, a Hevesi Sándor Művelődési Központban tartott fergeteges koncertje után.

- Részben ennek is köszönhető, hogy bár először klasszikus hegedűt tanultam, végül mégis csak a népzene felé hajoltam el, hiszen ez nálunk afféle családi örökség. Két bátyám, Vizeli Dezső a Kanizsa Táncegyüttest, József pedig a Bojtár Zenekart vezeti, magam is utóbbiban kezdtem a népzenét. A Vujicsicsba a 2006-ban elhunyt Győri Károly helyére érkeztem. S alapítottam egy saját zenekart is, a Szeret Együttest.

Vizeli Balázs ugyan nem szereti ezt a fura kinézetű hangszert, de a Vujicsics Együttesben gyakran kell tölcséres hegedűn játszania

Vizeli Balázs ma már tanítja is a népzenélést, s határozott nézetei vannak arról, hogyan lehet tovább éltetni a hagyományt.

- Már az általános iskolában, egészen kicsiny korban el kell kezdeni a terelgetést , mégpedig úgy, hogy olyan tantárgyakat tanítunk a gyerekeknek, melyek igazodnak a korukhoz - magyarázta. - Márpedig a legkisebbekhez az ének és a rajz áll igazán közel, mégis, amikor óraszámot kell csökkenteni, a legtöbb pedagógus ehhez a kettő tantárgyhoz nyúl. Holott alsó tagozatban a néptáncot, a népzenét és a klasszikus zenét is még olyan arányban kellene tanítani, hogy mire megjön a lázadós korszak, addigra legyen egyfajta tömegbázisa, hogy a gyerekek a sok-sok műfaj között tudják, hogy van a népzene is, sőt, megadjuk nekik az esélyt arra, hogy megszeressék azt. Nos, ez heti egy, vagy két órában nem fog menni. Szégyennek tartom, hogy Kodály országában ide jutottunk, főleg, hogy már a családi örökségből sem tudják hozni a gyerekek a népzenei hagyományt. Nézzük csak meg, a fiúk nem mernek énekelni, legfeljebb egy rockkoncerten, ahol kiereszthetik a hangjukat és az artikulálatlan üvöltözés mindent elnyom...

Vizeli Balázzsal ejtettünk szót a rádióról és a televízióról is. Kérdésünkre elárulta, úgy véli, hogy a Fölszállott a Páva című népzenei tehetségkutató műsor a semminél jobb, de vannak vele kapcsolatban fenntartásai.

- Nem teljesen értem például, hogyan lehet két népdalt megversenyeztetni egymással, hogyan mérhetünk össze egy siratót egy szerelmes dallal, örömöt a bánattal - magyarázta. - Másrészt amikor mondjuk, egy kisgyerek a tőle elvárható maximumon sajátít el egy tökéletes nótát (tökéletességét igazolja, hogy fennmaradt) és adja vissza azt a színpadon, a zsűri meg azt mondja rá, hogy hát ez nem volt elég őszinte, meg elég dögös, nos, akkor az nagy csalódás neki, ami nem biztos, hogy az épülését szolgálja, sőt. Úgy vélem továbbá, hogy a díszlet sem illik a népzenei hagyományokhoz és nem akarom tovább fejtegetni, de érdemes azon is elgondolkodni, hogy a döntőt éppen nagyszombatra tették. Holott a népzene, a hagyomány és a vallás erősen kötődik egymáshoz, az egyszerű parasztember pedig mindháromnak megadta a kellő tiszteletet.

Szépen csillog a Kossuth-díj

A kanizsai származású kiváló prímás több alkalommal népzenei gyűjtést is végzett Erdélyben.

- A népzene hihetetlen tárházával találkozhattam és a legjobb erdélyi cigányprímásoktól tanulhattam gyűjtőútjaim során, például csak Széken néggyel tudtam beszélni - mesélte. - Mindegyiktől van valamilyen dalrészlet, töredék, hangfelvétel és lejegyzés. De ezek a töredékek is nagy kincsnek számítanak, mert szinte mindig akad valaki, aki hozzá tudja tenni a hiányzó részt, kerek egésszé varázsolva azt. Ugyanis és ez kevéssé köztudott a hagyomány keretein belül nagyon nagy szabadsága van a zenésznek. Hiszen improvizálhatok és szabadon bánhatok a zenei építőelemekkel, akárcsak ha jazzt játszanék. Ez pont olyan, mint amikor mondatokat rakunk össze.

Mint megtudtuk, a kanizsai kötődésű kiváló népzenész izgalmas terveket sző a jövőre nézve.

- Saját zenekarommal, a Szeret Együttessel tervezek új lemezt, továbbá idén van a századik évfordulója az első világháború kitörésének, ennek kapcsán állítanék össze egy zenei anyagot és a zalai népzenei kincset is szeretném egységes módon, akár lemez formájában közkinccsé tenni. Ezenkívül az alapvetően jazz-zenész, de a népzenére is nagyon nyitott Dresch Mihállyal (aki kedves koncertpartnerem) szintén tervbe vettünk egy Bartók-anyagot. Ötlet, tennivaló tehát sok van, csak az időm kevés, ez a baj...

A kiváló muzsikus 1987 és 89 között az Újstílus, majd 2007-ig a Téka együttes prímása volt, akikkel Németország, Belgium, Hollandia, az Egyesült Államok, Kanada és Brazília számos fesztiválján és koncerttermében sikerrel szerepelt. A közel húsz év alatt több tucatnyi album és DVD kiadásában vett részt, valamint számos lemezen játszott közreműködőként. A magyar és külföldi zenei élet olyan kiválóságaival állhatott színpadra, mint Berecz András, Boban Markovic, Dresch Mihály, Borbély Mihály, Herczku Ágnes és Sebestyén Márta.