Staféta Darázsi Zsolttal: gyűrűzőnek lenni nem leányálom

- Semmilyet – kezdte a Pókaszepetken élő civil természetvédő, és a téma kifejtéséből kiderül: ebben nincs is olyan nagyon sok túlzás. – A madárgyűrűzés tudományos kutatási eszköz, ennek megfelelően a világnak azon a részén, amit kultúrkörnyezetnek hívhatunk, az állam végzi, finanszírozza. Nálunk persze nem, az a nagyjából 240 ember, aki aktív gyűrűzőként tevékenykedik, jó magyar módszer szerint fizet azért, hogy szabadidejében ingyen dolgozhasson. A gyűrűző központok, mint a mi fenékpusztai bázisunk is egyébként ezekből a regisztrációs díjakból működik, vásárolja például a gyűrűket. Az állami hozzáállás változásának nincs jele, és bár a munka az elmúlt sok év mintájára a résztvevők lelkesedéséből biztosan megy még egy darabig, a helyzet messze nem megnyugtató.

Darázsi Zsolt

Darázsi Zsolt a hulladék-kezeléssel kapcsolatos kérdést fogalmazott: - Mikor valósulhat meg a szeméttermeléssel arányos szállítás és díjfizetés? Ezt szeretné megtudni Gecse Lászlótól, a Zaladepo Kft. igazgatójától.