Európa szent helyein járva

A letenyei fafaragó népi iparművész-faszobrász Boa Endrének és családjának volt szerencséje részt venni Európa talán legnagyobb, több mint 4000 kilométeres zarándok körútján.

– Maga a 10 napos zarándoklat Budapestről indult, mi a feleségemmel, Erzsébettel és a lányommal, Ágotával Tornyiszentmiklósnál szálltunk fel az autóbuszra – kezdett a felejthetetlen élmény mesélésébe Boa Endre. – Az amúgy stílszerűen a „Nagy zarándoklat” nevet viselő körutazás első állomásán, Padovában megtekintettük a Szent Antal-bazilikát, ami Szent Antal sírját rejti.

A szent a 13. században élt, 1220-ban csatlakozott a ferencesekhez, ahol találkozott Assisi Szent Ferenccel. Ő azzal bízta meg, hogy prédikáljon, később pedig a nagy hírű Bolognai Egyetem ferences teológia lektora lett. 1231-ben útban Padovába halt meg egy kolostorban. Mivel a nép követelte, halála után már egy évvel szentté avatta a pápa.

Boa Endre (középen), Boa Ágota (balról) és Boáné Pintér Erzsébet Monte Carlóban. Itt nem a vallási emlékeké volt a főszerep, hanem a fényűzésé, ám a látványt a még oly hívő embernek sem szabad kihagyni.

Az út Padovából Monacóba, Monte Carlóba, illetve Nizzába vezetett – no nem annyira a vallási emlékek és látványosságok miatt, hiszen a térség inkább a pénz és a csillogás hazája, ám ez is csodálatos világunk része. Látni kell tehát, még egy hívő embernek is. Majd Avignon érintésével Európa legfontosabb Máriakegyhelye, Lourdes következett. A Franciaország kapujaként emlegetett egykori mezőváros arról nevezetes, hogy 1309 és 1377 között ide kényszerült áthelyezni székhelyét a pápa. Az utókor „avignoni fogság” néven ismeri ezt az időszakot.

– A lépés előzménye a francia klérus pápai engedély nélküli megadóztatása volt, ami miatt VIII. Bonifác ki akarta közösíteni IV. Fülöp francia királyt – mondta el Boa Endre. – A király csatlósai azonban foglyul ejtették a pápát, aki hamarosan meghalt. Az eztán pápává választott V. Kelemen 1309-ben a dél-franciaországi Avignonba költözött. 1377- ben települt vissza a Szentszék a Vatikánba. Ezen időszak volt a pápaság legmélyebb válsága.

Lourdes-ban 3 napot tölthettek el a zarándokok – ez Európa legnagyobb Mária-kegyhelye, ahol a legenda szerint a 19. században egy helyi lánynak, Bernadette Soubirous-nak jelent meg Jézus anyja.

A háromszintes nagy székesegyház Lourdesban. Sokan gyógyulni jönnek.

– Számomra Lourdes jelentette a legnagyobb élményt – vette át a szót a feleség, Boáné Pintér Erzsébet. – Azt kaptam, amit vártam tőle, megérinti az utazót, hogy rengeteg embert vezérelt oda a sors ugyanazért. Főleg betegek jönnek ide, akik gyógyulásukat már nem bízzák gyógyszerekre. Elterjedt vélekedés ugyanis, hogy a jelenések helyén, egy barlangból csordogáló forrásvíz csodatévő, gyógyító hatású és mindenki ebben szeretne megmártózni, vagy inni belőle.

Boa Endre hozzáfűzte: számára felemelő volt a monumentális, 3 szintes székesegyházban, illetve az említett barlangnál – amit Grottának hívnak – bemutatott szentmise. Érdekességként megemlítette: a keresztút 10. stációját magyarok állíttatták.

Lourdes-ból Spanyolországba vezetett az út, részben a legendás El Camino, a Szent Jakab-út vonalán. Santiago de Compostela felé megálltak egy hegyek közé rejtett kistelepülésen, Garabandalban, ami szintén Mária-kegyhely – a hiedelem szerint itt is megjelent a Szűzanya az ötvenes években –, ám a Szentszék még nem ismerte el hivatalosan.

Santiago de Compostelában a monumentalitás és a szellemiség, ami megragadó.

– A Szent Jakab-székesegyház lenyűgöző, a látvány rabul ejti az embert óriási méreteivel – magyarázta Boa Endre. – Itt minden nagynak tűnik, és az is: például a középen 25 méter hosszú kötélen felfüggesztett füstölőt minden délben szerzetesek (öten, hatan, egy ember nem bírná) lengetik meg azoknak a zarándokoknak a tiszteletére, akik végigjárták az El Caminót.

A következő „megálló” a portugáliai Fátima volt, ahol 1917-ben három kisgyereknek, Franciscónak, Jacinta Martónak és Lúcia de Jesusnak juhok legeltetése közben jelent meg Mária. Fátima annyira „megcsinált”, hogy az szinte már művi – állítja Boa Endre. És meglepő, de itt is találni magyar vonatkozást. A keresztutat Amerikába emigrált 56-os hazánkfiai állíttatták.

Szoborcsoport a jelenések helyén a portugáliai Fátimában.

Innét aztán nagyjából már hazafelé vitt az út.

– Hogy mi volt számomra a zarándoklat mondanivalója? Talán az, hogy ne akarjunk folyton kézzel fogható bizonyságokat keresni, vannak dolgok a világon, amiket ésszel nem tudunk felérni. De nem is feltétlenül kell, az a fontos, hogy higgyünk bennük – szögezte le végül az iparművész.