Kihalt a híres orgonaépítő família

Ha orgonáról van szó, Áprily Lajos jut eszembe. A Tavasz a házsongárdi temetőben versből kölcsönöztem a címet is: Míg dörgő fenséggel búgott le rája a kálvinista templom orgonája...

Az európai hírű pécsi Angster-család utolsó tagja, Angster József (1917-2012) - aki maga is orgonált, az építést pedig Németországban tanulta - a napokban hunyt el. A harmadik generáció Magyar Örökség-díjas (2006) tagjaként 100 orgona építését vezette; a vállalatot nagyapja alapította 1867-ben. A céggel a szocializmus eléggé elbánt, akkoriban ablakkereteket, koporsókat gyártattak benne, majd 1953-ban bezárták. József utolsó éveiben lányával és vejével orgonakutatást folytatott.

Az alább megszólaló Hajdók Juditra sokan emlékezhetnek, hiszen a kilencvenes években városi orgonistaként gyakran adott koncertet Zalaegerszegen a zsinagógában. Angster Józsefet személyesen ismerte.

- Az európai orgonagyártó dinasztiák közt hol helyezzük el az Angster-családot?

- A három generációt és öt orgonaépítőt számláló Angster-dinasztia a legjelentősebb orgonaépítő cég volt Magyarországon. Nyolcvan év alatt összesen 1300 orgonát építettek. Mivel tevékenységük első szakasza a Monarchia idejére esett, az orgonák egyharmada ma a határainkon kívül van. De idehaza a mai napig ezer Angster-orgona található, vagyis minden harmadik orgonánk az Angster-cégtől származik.

- Mi volt a cég sikerének a titka? Hol tanulták a tervezést, volt-e zenei képzettségük, múltjuk?

- Minden idők legtehetségesebb magyar orgonaépítője a cégalapító Angster József volt. Egy kis drávaszögi faluban, Kácsfalun született 1834-ben. Asztalosnak tanult. De amikor a tanoncévekből felszabadulván kötelező vándorútjára indult, a hajóra várva egy nagymisén a mohácsi karzaton először látott, tehát nemcsak hallott, hanem látott egy orgonát közelről. Annak belső szerkezete, a billentyűk mozgása annyira lenyűgözte, hogy azután csak az orgona vonzotta. Tíz évig vándorolt Európában, művelte magát. Eljutott Párizsba is, az akkori orgonakészítés fellegvárába. Onnan hozta haza a romantikus orgona hangzásvilágát, amely akkor teljesen újszerű volt idehaza. Vagyis a mai orgonaideált, a hangszínekben gazdag, a nagy orgonahangzást az éteri magasságokig Angster József honosította meg nálunk.

- Melyek a legjelentősebb hangszereik?

- Csak néhány helyszín: esztergomi bazilika, pécsi, egri és győri székesegyház, kassai dóm, budapesti Zeneakadémia. A budapesti bazilika orgonaépítését a rivális Rieger-cég elől nyerték el 1903-ban. Az 1930-ban Klebelsberg Kuno kultuszminiszter pártfogásával a szegedi Fogadalmi templomba készített nagy orgona építését rendkívüli nemzetközi megbecsülés övezte, hiszen ez a 136 regiszterével Európa második legnagyobb hangszere volt, nekünk máig a legnagyobb orgonánk.

- Zalai működésük?

-Az indulás legnehezebb időszakában, az 1870-es években az első megbízások éppen Zalából érkeztek, Bánokszentgyörgyről és a kanizsai Ferencesektől. Később Egervár, Sümegcsehi, Zalaistvánd, Csesztreg, Rédics, Letenye, Szentgrót, Zalaapáti, Homokkomárom, Sármellék, Miháld következett. Egy időben Keszthely mind a négy templomának karzatán Angster-mű állt.

Zalaegerszegen az első 1904-ben a zsinagógába készült, amely később a nagytemplomba került, ezt néhány éve lebontották. A következő 1907-ben az evangélikus templomé volt. Erről így ír a gyülekezet krónikája: ... március 17-én aláírták a szerződést a pécsi Angster-céggel egy nyolcváltozatú orgona szállítására, ami 2.490,- koronába került. Az orgonát 1907. június 29. napjára már fel is szerelik....a közoktatásügyi minisztérium Szalay Sámuel evangélikus tanítót, budapesti szolgálatából a zalaegerszegi állami iskolához nevezte ki, azzal, hogy gyülekezetünkben a kántori szolgálatot is elláthatja...Gyülekezetünk nem csak beszerezte orgonáját, meg is becsülte. 1924-ben az első világháború idején leszerelt orgonasípokat pótolta. 1964-ben Varga József presbiter-hívünk orgonánkat villamos fújtatóval szereltette fel.

Érdekelt, a művésznőhöz melyik hangszer áll legközelebb, van-e különleges koncertélménye Angster-orgonával kapcsolatban.

- A pécsi zsinagóga orgonáját tartom a legkülönlegesebbnek. Amikor Angster József hazatért Párizsból, hiába volt irdatlan mesterségbeli tudása, megbízások híján verkliket javított. A szerencse mégis mellé szegődött. A pécsi zsinagóga éppen akkor épült, Angster megkapta benne az orgonaépítés lehetőségét. Máig kuriózum ez a hangszer. Megadatott, hogy egy évvel ezelőtt a Pécsi Zsidó Napok alkalmából koncertezhettem rajta.

Egyébként Judit 2010-ben, Pécs Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozatában a cég pécsi illetősége kapcsán nagyszabású Angster-kiállítást rendezett. Mai munkaköréből adódóan (a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal orgona szakreferense - a szerk.) sok-sok orgona helyreállításánál bábáskodik, de készül Angster gyászmiséjére, természetesen orgonameditációval. Angster József gyászmiséje utáni orgonameditáción játszik a pécsi székesegyházban

Ha orgonáról van szó, Áprily Lajos jut eszembe. A Tavasz a házsongárdi temetőben versből kölcsönöztem a címet is: Míg dörgő fenséggel búgott le rája a kálvinista templom orgonája...

Az európai hírű pécsi Angster-család utolsó tagja, Angster József (1917-2012) - aki maga is orgonált, az építést pedig Németországban tanulta - a napokban hunyt el. A harmadik generáció Magyar Örökség-díjas (2006) tagjaként 100 orgona építését vezette; a vállalatot nagyapja alapította 1867-ben. A céggel a szocializmus eléggé elbánt, akkoriban ablakkereteket, koporsókat gyártattak benne, majd 1953-ban bezárták. József utolsó éveiben lányával és vejével orgonakutatást folytatott.

Az alább megszólaló Hajdók Juditra sokan emlékezhetnek, hiszen a kilencvenes években városi orgonistaként gyakran adott koncertet Zalaegerszegen a zsinagógában. Angster Józsefet személyesen ismerte.

- Az európai orgonagyártó dinasztiák közt hol helyezzük el az Angster-családot?

- A három generációt és öt orgonaépítőt számláló Angster-dinasztia a legjelentősebb orgonaépítő cég volt Magyarországon. Nyolcvan év alatt összesen 1300 orgonát építettek. Mivel tevékenységük első szakasza a Monarchia idejére esett, az orgonák egyharmada ma a határainkon kívül van. De idehaza a mai napig ezer Angster-orgona található, vagyis minden harmadik orgonánk az Angster-cégtől származik.

- Mi volt a cég sikerének a titka? Hol tanulták a tervezést, volt-e zenei képzettségük, múltjuk?

- Minden idők legtehetségesebb magyar orgonaépítője a cégalapító Angster József volt. Egy kis drávaszögi faluban, Kácsfalun született 1834-ben. Asztalosnak tanult. De amikor a tanoncévekből felszabadulván kötelező vándorútjára indult, a hajóra várva egy nagymisén a mohácsi karzaton először látott, tehát nemcsak hallott, hanem látott egy orgonát közelről. Annak belső szerkezete, a billentyűk mozgása annyira lenyűgözte, hogy azután csak az orgona vonzotta. Tíz évig vándorolt Európában, művelte magát. Eljutott Párizsba is, az akkori orgonakészítés fellegvárába. Onnan hozta haza a romantikus orgona hangzásvilágát, amely akkor teljesen újszerű volt idehaza. Vagyis a mai orgonaideált, a hangszínekben gazdag, a nagy orgonahangzást az éteri magasságokig Angster József honosította meg nálunk.

- Melyek a legjelentősebb hangszereik?

- Csak néhány helyszín: esztergomi bazilika, pécsi, egri és győri székesegyház, kassai dóm, budapesti Zeneakadémia. A budapesti bazilika orgonaépítését a rivális Rieger-cég elől nyerték el 1903-ban. Az 1930-ban Klebelsberg Kuno kultuszminiszter pártfogásával a szegedi Fogadalmi templomba készített nagy orgona építését rendkívüli nemzetközi megbecsülés övezte, hiszen ez a 136 regiszterével Európa második legnagyobb hangszere volt, nekünk máig a legnagyobb orgonánk.

- Zalai működésük?

-Az indulás legnehezebb időszakában, az 1870-es években az első megbízások éppen Zalából érkeztek, Bánokszentgyörgyről és a kanizsai Ferencesektől. Később Egervár, Sümegcsehi, Zalaistvánd, Csesztreg, Rédics, Letenye, Szentgrót, Zalaapáti, Homokkomárom, Sármellék, Miháld következett. Egy időben Keszthely mind a négy templomának karzatán Angster-mű állt.

Zalaegerszegen az első 1904-ben a zsinagógába készült, amely később a nagytemplomba került, ezt néhány éve lebontották. A következő 1907-ben az evangélikus templomé volt. Erről így ír a gyülekezet krónikája: ... március 17-én aláírták a szerződést a pécsi Angster-céggel egy nyolcváltozatú orgona szállítására, ami 2.490,- koronába került. Az orgonát 1907. június 29. napjára már fel is szerelik....a közoktatásügyi minisztérium Szalay Sámuel evangélikus tanítót, budapesti szolgálatából a zalaegerszegi állami iskolához nevezte ki, azzal, hogy gyülekezetünkben a kántori szolgálatot is elláthatja...Gyülekezetünk nem csak beszerezte orgonáját, meg is becsülte. 1924-ben az első világháború idején leszerelt orgonasípokat pótolta. 1964-ben Varga József presbiter-hívünk orgonánkat villamos fújtatóval szereltette fel.

Érdekelt, a művésznőhöz melyik hangszer áll legközelebb, van-e különleges koncertélménye Angster-orgonával kapcsolatban.

- A pécsi zsinagóga orgonáját tartom a legkülönlegesebbnek. Amikor Angster József hazatért Párizsból, hiába volt irdatlan mesterségbeli tudása, megbízások híján verkliket javított. A szerencse mégis mellé szegődött. A pécsi zsinagóga éppen akkor épült, Angster megkapta benne az orgonaépítés lehetőségét. Máig kuriózum ez a hangszer. Megadatott, hogy egy évvel ezelőtt a Pécsi Zsidó Napok alkalmából koncertezhettem rajta.

Egyébként Judit 2010-ben, Pécs Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozatában a cég pécsi illetősége kapcsán nagyszabású Angster-kiállítást rendezett. Mai munkaköréből adódóan (a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal orgona szakreferense - a szerk.) sok-sok orgona helyreállításánál bábáskodik, de készül Angster gyászmiséjére, természetesen orgonameditációval. Angster József gyászmiséje utáni orgonameditáción játszik a pécsi székesegyházban

Ha orgonáról van szó, Áprily Lajos jut eszembe. A Tavasz a házsongárdi temetőben versből kölcsönöztem a címet is: Míg dörgő fenséggel búgott le rája a kálvinista templom orgonája...

Az európai hírű pécsi Angster-család utolsó tagja, Angster József (1917-2012) - aki maga is orgonált, az építést pedig Németországban tanulta - a napokban hunyt el. A harmadik generáció Magyar Örökség-díjas (2006) tagjaként 100 orgona építését vezette; a vállalatot nagyapja alapította 1867-ben. A céggel a szocializmus eléggé elbánt, akkoriban ablakkereteket, koporsókat gyártattak benne, majd 1953-ban bezárták. József utolsó éveiben lányával és vejével orgonakutatást folytatott.

Az alább megszólaló Hajdók Juditra sokan emlékezhetnek, hiszen a kilencvenes években városi orgonistaként gyakran adott koncertet Zalaegerszegen a zsinagógában. Angster Józsefet személyesen ismerte.

- Az európai orgonagyártó dinasztiák közt hol helyezzük el az Angster-családot?

- A három generációt és öt orgonaépítőt számláló Angster-dinasztia a legjelentősebb orgonaépítő cég volt Magyarországon. Nyolcvan év alatt összesen 1300 orgonát építettek. Mivel tevékenységük első szakasza a Monarchia idejére esett, az orgonák egyharmada ma a határainkon kívül van. De idehaza a mai napig ezer Angster-orgona található, vagyis minden harmadik orgonánk az Angster-cégtől származik.

- Mi volt a cég sikerének a titka? Hol tanulták a tervezést, volt-e zenei képzettségük, múltjuk?

- Minden idők legtehetségesebb magyar orgonaépítője a cégalapító Angster József volt. Egy kis drávaszögi faluban, Kácsfalun született 1834-ben. Asztalosnak tanult. De amikor a tanoncévekből felszabadulván kötelező vándorútjára indult, a hajóra várva egy nagymisén a mohácsi karzaton először látott, tehát nemcsak hallott, hanem látott egy orgonát közelről. Annak belső szerkezete, a billentyűk mozgása annyira lenyűgözte, hogy azután csak az orgona vonzotta. Tíz évig vándorolt Európában, művelte magát. Eljutott Párizsba is, az akkori orgonakészítés fellegvárába. Onnan hozta haza a romantikus orgona hangzásvilágát, amely akkor teljesen újszerű volt idehaza. Vagyis a mai orgonaideált, a hangszínekben gazdag, a nagy orgonahangzást az éteri magasságokig Angster József honosította meg nálunk.

- Melyek a legjelentősebb hangszereik?

- Csak néhány helyszín: esztergomi bazilika, pécsi, egri és győri székesegyház, kassai dóm, budapesti Zeneakadémia. A budapesti bazilika orgonaépítését a rivális Rieger-cég elől nyerték el 1903-ban. Az 1930-ban Klebelsberg Kuno kultuszminiszter pártfogásával a szegedi Fogadalmi templomba készített nagy orgona építését rendkívüli nemzetközi megbecsülés övezte, hiszen ez a 136 regiszterével Európa második legnagyobb hangszere volt, nekünk máig a legnagyobb orgonánk.

- Zalai működésük?

-Az indulás legnehezebb időszakában, az 1870-es években az első megbízások éppen Zalából érkeztek, Bánokszentgyörgyről és a kanizsai Ferencesektől. Később Egervár, Sümegcsehi, Zalaistvánd, Csesztreg, Rédics, Letenye, Szentgrót, Zalaapáti, Homokkomárom, Sármellék, Miháld következett. Egy időben Keszthely mind a négy templomának karzatán Angster-mű állt.

Zalaegerszegen az első 1904-ben a zsinagógába készült, amely később a nagytemplomba került, ezt néhány éve lebontották. A következő 1907-ben az evangélikus templomé volt. Erről így ír a gyülekezet krónikája: ... március 17-én aláírták a szerződést a pécsi Angster-céggel egy nyolcváltozatú orgona szállítására, ami 2.490,- koronába került. Az orgonát 1907. június 29. napjára már fel is szerelik....a közoktatásügyi minisztérium Szalay Sámuel evangélikus tanítót, budapesti szolgálatából a zalaegerszegi állami iskolához nevezte ki, azzal, hogy gyülekezetünkben a kántori szolgálatot is elláthatja...Gyülekezetünk nem csak beszerezte orgonáját, meg is becsülte. 1924-ben az első világháború idején leszerelt orgonasípokat pótolta. 1964-ben Varga József presbiter-hívünk orgonánkat villamos fújtatóval szereltette fel.

Érdekelt, a művésznőhöz melyik hangszer áll legközelebb, van-e különleges koncertélménye Angster-orgonával kapcsolatban.

- A pécsi zsinagóga orgonáját tartom a legkülönlegesebbnek. Amikor Angster József hazatért Párizsból, hiába volt irdatlan mesterségbeli tudása, megbízások híján verkliket javított. A szerencse mégis mellé szegődött. A pécsi zsinagóga éppen akkor épült, Angster megkapta benne az orgonaépítés lehetőségét. Máig kuriózum ez a hangszer. Megadatott, hogy egy évvel ezelőtt a Pécsi Zsidó Napok alkalmából koncertezhettem rajta.

Egyébként Judit 2010-ben, Pécs Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozatában a cég pécsi illetősége kapcsán nagyszabású Angster-kiállítást rendezett. Mai munkaköréből adódóan (a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal orgona szakreferense - a szerk.) sok-sok orgona helyreállításánál bábáskodik, de készül Angster gyászmiséjére, természetesen orgonameditációval. Angster József gyászmiséje utáni orgonameditáción játszik a pécsi székesegyházban

Ha orgonáról van szó, Áprily Lajos jut eszembe. A Tavasz a házsongárdi temetőben versből kölcsönöztem a címet is: Míg dörgő fenséggel búgott le rája a kálvinista templom orgonája...

Az európai hírű pécsi Angster-család utolsó tagja, Angster József (1917-2012) - aki maga is orgonált, az építést pedig Németországban tanulta - a napokban hunyt el. A harmadik generáció Magyar Örökség-díjas (2006) tagjaként 100 orgona építését vezette; a vállalatot nagyapja alapította 1867-ben. A céggel a szocializmus eléggé elbánt, akkoriban ablakkereteket, koporsókat gyártattak benne, majd 1953-ban bezárták. József utolsó éveiben lányával és vejével orgonakutatást folytatott.

Az alább megszólaló Hajdók Juditra sokan emlékezhetnek, hiszen a kilencvenes években városi orgonistaként gyakran adott koncertet Zalaegerszegen a zsinagógában. Angster Józsefet személyesen ismerte.

- Az európai orgonagyártó dinasztiák közt hol helyezzük el az Angster-családot?

- A három generációt és öt orgonaépítőt számláló Angster-dinasztia a legjelentősebb orgonaépítő cég volt Magyarországon. Nyolcvan év alatt összesen 1300 orgonát építettek. Mivel tevékenységük első szakasza a Monarchia idejére esett, az orgonák egyharmada ma a határainkon kívül van. De idehaza a mai napig ezer Angster-orgona található, vagyis minden harmadik orgonánk az Angster-cégtől származik.

- Mi volt a cég sikerének a titka? Hol tanulták a tervezést, volt-e zenei képzettségük, múltjuk?

- Minden idők legtehetségesebb magyar orgonaépítője a cégalapító Angster József volt. Egy kis drávaszögi faluban, Kácsfalun született 1834-ben. Asztalosnak tanult. De amikor a tanoncévekből felszabadulván kötelező vándorútjára indult, a hajóra várva egy nagymisén a mohácsi karzaton először látott, tehát nemcsak hallott, hanem látott egy orgonát közelről. Annak belső szerkezete, a billentyűk mozgása annyira lenyűgözte, hogy azután csak az orgona vonzotta. Tíz évig vándorolt Európában, művelte magát. Eljutott Párizsba is, az akkori orgonakészítés fellegvárába. Onnan hozta haza a romantikus orgona hangzásvilágát, amely akkor teljesen újszerű volt idehaza. Vagyis a mai orgonaideált, a hangszínekben gazdag, a nagy orgonahangzást az éteri magasságokig Angster József honosította meg nálunk.

- Melyek a legjelentősebb hangszereik?

- Csak néhány helyszín: esztergomi bazilika, pécsi, egri és győri székesegyház, kassai dóm, budapesti Zeneakadémia. A budapesti bazilika orgonaépítését a rivális Rieger-cég elől nyerték el 1903-ban. Az 1930-ban Klebelsberg Kuno kultuszminiszter pártfogásával a szegedi Fogadalmi templomba készített nagy orgona építését rendkívüli nemzetközi megbecsülés övezte, hiszen ez a 136 regiszterével Európa második legnagyobb hangszere volt, nekünk máig a legnagyobb orgonánk.

- Zalai működésük?

-Az indulás legnehezebb időszakában, az 1870-es években az első megbízások éppen Zalából érkeztek, Bánokszentgyörgyről és a kanizsai Ferencesektől. Később Egervár, Sümegcsehi, Zalaistvánd, Csesztreg, Rédics, Letenye, Szentgrót, Zalaapáti, Homokkomárom, Sármellék, Miháld következett. Egy időben Keszthely mind a négy templomának karzatán Angster-mű állt.

Zalaegerszegen az első 1904-ben a zsinagógába készült, amely később a nagytemplomba került, ezt néhány éve lebontották. A következő 1907-ben az evangélikus templomé volt. Erről így ír a gyülekezet krónikája: ... március 17-én aláírták a szerződést a pécsi Angster-céggel egy nyolcváltozatú orgona szállítására, ami 2.490,- koronába került. Az orgonát 1907. június 29. napjára már fel is szerelik....a közoktatásügyi minisztérium Szalay Sámuel evangélikus tanítót, budapesti szolgálatából a zalaegerszegi állami iskolához nevezte ki, azzal, hogy gyülekezetünkben a kántori szolgálatot is elláthatja...Gyülekezetünk nem csak beszerezte orgonáját, meg is becsülte. 1924-ben az első világháború idején leszerelt orgonasípokat pótolta. 1964-ben Varga József presbiter-hívünk orgonánkat villamos fújtatóval szereltette fel.

Érdekelt, a művésznőhöz melyik hangszer áll legközelebb, van-e különleges koncertélménye Angster-orgonával kapcsolatban.

- A pécsi zsinagóga orgonáját tartom a legkülönlegesebbnek. Amikor Angster József hazatért Párizsból, hiába volt irdatlan mesterségbeli tudása, megbízások híján verkliket javított. A szerencse mégis mellé szegődött. A pécsi zsinagóga éppen akkor épült, Angster megkapta benne az orgonaépítés lehetőségét. Máig kuriózum ez a hangszer. Megadatott, hogy egy évvel ezelőtt a Pécsi Zsidó Napok alkalmából koncertezhettem rajta.

Egyébként Judit 2010-ben, Pécs Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozatában a cég pécsi illetősége kapcsán nagyszabású Angster-kiállítást rendezett. Mai munkaköréből adódóan (a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal orgona szakreferense - a szerk.) sok-sok orgona helyreállításánál bábáskodik, de készül Angster gyászmiséjére, természetesen orgonameditációval. Angster József gyászmiséje utáni orgonameditáción játszik a pécsi székesegyházban

Ha orgonáról van szó, Áprily Lajos jut eszembe. A Tavasz a házsongárdi temetőben versből kölcsönöztem a címet is: Míg dörgő fenséggel búgott le rája a kálvinista templom orgonája...

Az európai hírű pécsi Angster-család utolsó tagja, Angster József (1917-2012) - aki maga is orgonált, az építést pedig Németországban tanulta - a napokban hunyt el. A harmadik generáció Magyar Örökség-díjas (2006) tagjaként 100 orgona építését vezette; a vállalatot nagyapja alapította 1867-ben. A céggel a szocializmus eléggé elbánt, akkoriban ablakkereteket, koporsókat gyártattak benne, majd 1953-ban bezárták. József utolsó éveiben lányával és vejével orgonakutatást folytatott.

Az alább megszólaló Hajdók Juditra sokan emlékezhetnek, hiszen a kilencvenes években városi orgonistaként gyakran adott koncertet Zalaegerszegen a zsinagógában. Angster Józsefet személyesen ismerte.

- Az európai orgonagyártó dinasztiák közt hol helyezzük el az Angster-családot?

- A három generációt és öt orgonaépítőt számláló Angster-dinasztia a legjelentősebb orgonaépítő cég volt Magyarországon. Nyolcvan év alatt összesen 1300 orgonát építettek. Mivel tevékenységük első szakasza a Monarchia idejére esett, az orgonák egyharmada ma a határainkon kívül van. De idehaza a mai napig ezer Angster-orgona található, vagyis minden harmadik orgonánk az Angster-cégtől származik.

- Mi volt a cég sikerének a titka? Hol tanulták a tervezést, volt-e zenei képzettségük, múltjuk?

- Minden idők legtehetségesebb magyar orgonaépítője a cégalapító Angster József volt. Egy kis drávaszögi faluban, Kácsfalun született 1834-ben. Asztalosnak tanult. De amikor a tanoncévekből felszabadulván kötelező vándorútjára indult, a hajóra várva egy nagymisén a mohácsi karzaton először látott, tehát nemcsak hallott, hanem látott egy orgonát közelről. Annak belső szerkezete, a billentyűk mozgása annyira lenyűgözte, hogy azután csak az orgona vonzotta. Tíz évig vándorolt Európában, művelte magát. Eljutott Párizsba is, az akkori orgonakészítés fellegvárába. Onnan hozta haza a romantikus orgona hangzásvilágát, amely akkor teljesen újszerű volt idehaza. Vagyis a mai orgonaideált, a hangszínekben gazdag, a nagy orgonahangzást az éteri magasságokig Angster József honosította meg nálunk.

- Melyek a legjelentősebb hangszereik?

- Csak néhány helyszín: esztergomi bazilika, pécsi, egri és győri székesegyház, kassai dóm, budapesti Zeneakadémia. A budapesti bazilika orgonaépítését a rivális Rieger-cég elől nyerték el 1903-ban. Az 1930-ban Klebelsberg Kuno kultuszminiszter pártfogásával a szegedi Fogadalmi templomba készített nagy orgona építését rendkívüli nemzetközi megbecsülés övezte, hiszen ez a 136 regiszterével Európa második legnagyobb hangszere volt, nekünk máig a legnagyobb orgonánk.

- Zalai működésük?

-Az indulás legnehezebb időszakában, az 1870-es években az első megbízások éppen Zalából érkeztek, Bánokszentgyörgyről és a kanizsai Ferencesektől. Később Egervár, Sümegcsehi, Zalaistvánd, Csesztreg, Rédics, Letenye, Szentgrót, Zalaapáti, Homokkomárom, Sármellék, Miháld következett. Egy időben Keszthely mind a négy templomának karzatán Angster-mű állt.

Zalaegerszegen az első 1904-ben a zsinagógába készült, amely később a nagytemplomba került, ezt néhány éve lebontották. A következő 1907-ben az evangélikus templomé volt. Erről így ír a gyülekezet krónikája: ... március 17-én aláírták a szerződést a pécsi Angster-céggel egy nyolcváltozatú orgona szállítására, ami 2.490,- koronába került. Az orgonát 1907. június 29. napjára már fel is szerelik....a közoktatásügyi minisztérium Szalay Sámuel evangélikus tanítót, budapesti szolgálatából a zalaegerszegi állami iskolához nevezte ki, azzal, hogy gyülekezetünkben a kántori szolgálatot is elláthatja...Gyülekezetünk nem csak beszerezte orgonáját, meg is becsülte. 1924-ben az első világháború idején leszerelt orgonasípokat pótolta. 1964-ben Varga József presbiter-hívünk orgonánkat villamos fújtatóval szereltette fel.

Érdekelt, a művésznőhöz melyik hangszer áll legközelebb, van-e különleges koncertélménye Angster-orgonával kapcsolatban.

- A pécsi zsinagóga orgonáját tartom a legkülönlegesebbnek. Amikor Angster József hazatért Párizsból, hiába volt irdatlan mesterségbeli tudása, megbízások híján verkliket javított. A szerencse mégis mellé szegődött. A pécsi zsinagóga éppen akkor épült, Angster megkapta benne az orgonaépítés lehetőségét. Máig kuriózum ez a hangszer. Megadatott, hogy egy évvel ezelőtt a Pécsi Zsidó Napok alkalmából koncertezhettem rajta.

Egyébként Judit 2010-ben, Pécs Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozatában a cég pécsi illetősége kapcsán nagyszabású Angster-kiállítást rendezett. Mai munkaköréből adódóan (a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal orgona szakreferense - a szerk.) sok-sok orgona helyreállításánál bábáskodik, de készül Angster gyászmiséjére, természetesen orgonameditációval. Angster József gyászmiséje utáni orgonameditáción játszik a pécsi székesegyházban

Ha orgonáról van szó, Áprily Lajos jut eszembe. A Tavasz a házsongárdi temetőben versből kölcsönöztem a címet is: Míg dörgő fenséggel búgott le rája a kálvinista templom orgonája...

Az európai hírű pécsi Angster-család utolsó tagja, Angster József (1917-2012) - aki maga is orgonált, az építést pedig Németországban tanulta - a napokban hunyt el. A harmadik generáció Magyar Örökség-díjas (2006) tagjaként 100 orgona építését vezette; a vállalatot nagyapja alapította 1867-ben. A céggel a szocializmus eléggé elbánt, akkoriban ablakkereteket, koporsókat gyártattak benne, majd 1953-ban bezárták. József utolsó éveiben lányával és vejével orgonakutatást folytatott.

Az alább megszólaló Hajdók Juditra sokan emlékezhetnek, hiszen a kilencvenes években városi orgonistaként gyakran adott koncertet Zalaegerszegen a zsinagógában. Angster Józsefet személyesen ismerte.

- Az európai orgonagyártó dinasztiák közt hol helyezzük el az Angster-családot?

- A három generációt és öt orgonaépítőt számláló Angster-dinasztia a legjelentősebb orgonaépítő cég volt Magyarországon. Nyolcvan év alatt összesen 1300 orgonát építettek. Mivel tevékenységük első szakasza a Monarchia idejére esett, az orgonák egyharmada ma a határainkon kívül van. De idehaza a mai napig ezer Angster-orgona található, vagyis minden harmadik orgonánk az Angster-cégtől származik.

- Mi volt a cég sikerének a titka? Hol tanulták a tervezést, volt-e zenei képzettségük, múltjuk?

- Minden idők legtehetségesebb magyar orgonaépítője a cégalapító Angster József volt. Egy kis drávaszögi faluban, Kácsfalun született 1834-ben. Asztalosnak tanult. De amikor a tanoncévekből felszabadulván kötelező vándorútjára indult, a hajóra várva egy nagymisén a mohácsi karzaton először látott, tehát nemcsak hallott, hanem látott egy orgonát közelről. Annak belső szerkezete, a billentyűk mozgása annyira lenyűgözte, hogy azután csak az orgona vonzotta. Tíz évig vándorolt Európában, művelte magát. Eljutott Párizsba is, az akkori orgonakészítés fellegvárába. Onnan hozta haza a romantikus orgona hangzásvilágát, amely akkor teljesen újszerű volt idehaza. Vagyis a mai orgonaideált, a hangszínekben gazdag, a nagy orgonahangzást az éteri magasságokig Angster József honosította meg nálunk.

- Melyek a legjelentősebb hangszereik?

- Csak néhány helyszín: esztergomi bazilika, pécsi, egri és győri székesegyház, kassai dóm, budapesti Zeneakadémia. A budapesti bazilika orgonaépítését a rivális Rieger-cég elől nyerték el 1903-ban. Az 1930-ban Klebelsberg Kuno kultuszminiszter pártfogásával a szegedi Fogadalmi templomba készített nagy orgona építését rendkívüli nemzetközi megbecsülés övezte, hiszen ez a 136 regiszterével Európa második legnagyobb hangszere volt, nekünk máig a legnagyobb orgonánk.

- Zalai működésük?

-Az indulás legnehezebb időszakában, az 1870-es években az első megbízások éppen Zalából érkeztek, Bánokszentgyörgyről és a kanizsai Ferencesektől. Később Egervár, Sümegcsehi, Zalaistvánd, Csesztreg, Rédics, Letenye, Szentgrót, Zalaapáti, Homokkomárom, Sármellék, Miháld következett. Egy időben Keszthely mind a négy templomának karzatán Angster-mű állt.

Zalaegerszegen az első 1904-ben a zsinagógába készült, amely később a nagytemplomba került, ezt néhány éve lebontották. A következő 1907-ben az evangélikus templomé volt. Erről így ír a gyülekezet krónikája: ... március 17-én aláírták a szerződést a pécsi Angster-céggel egy nyolcváltozatú orgona szállítására, ami 2.490,- koronába került. Az orgonát 1907. június 29. napjára már fel is szerelik....a közoktatásügyi minisztérium Szalay Sámuel evangélikus tanítót, budapesti szolgálatából a zalaegerszegi állami iskolához nevezte ki, azzal, hogy gyülekezetünkben a kántori szolgálatot is elláthatja...Gyülekezetünk nem csak beszerezte orgonáját, meg is becsülte. 1924-ben az első világháború idején leszerelt orgonasípokat pótolta. 1964-ben Varga József presbiter-hívünk orgonánkat villamos fújtatóval szereltette fel.

Érdekelt, a művésznőhöz melyik hangszer áll legközelebb, van-e különleges koncertélménye Angster-orgonával kapcsolatban.

- A pécsi zsinagóga orgonáját tartom a legkülönlegesebbnek. Amikor Angster József hazatért Párizsból, hiába volt irdatlan mesterségbeli tudása, megbízások híján verkliket javított. A szerencse mégis mellé szegődött. A pécsi zsinagóga éppen akkor épült, Angster megkapta benne az orgonaépítés lehetőségét. Máig kuriózum ez a hangszer. Megadatott, hogy egy évvel ezelőtt a Pécsi Zsidó Napok alkalmából koncertezhettem rajta.

Egyébként Judit 2010-ben, Pécs Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozatában a cég pécsi illetősége kapcsán nagyszabású Angster-kiállítást rendezett. Mai munkaköréből adódóan (a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal orgona szakreferense - a szerk.) sok-sok orgona helyreállításánál bábáskodik, de készül Angster gyászmiséjére, természetesen orgonameditációval. Angster József gyászmiséje utáni orgonameditáción játszik a pécsi székesegyházban

Ha orgonáról van szó, Áprily Lajos jut eszembe. A Tavasz a házsongárdi temetőben versből kölcsönöztem a címet is: Míg dörgő fenséggel búgott le rája a kálvinista templom orgonája...

Az európai hírű pécsi Angster-család utolsó tagja, Angster József (1917-2012) - aki maga is orgonált, az építést pedig Németországban tanulta - a napokban hunyt el. A harmadik generáció Magyar Örökség-díjas (2006) tagjaként 100 orgona építését vezette; a vállalatot nagyapja alapította 1867-ben. A céggel a szocializmus eléggé elbánt, akkoriban ablakkereteket, koporsókat gyártattak benne, majd 1953-ban bezárták. József utolsó éveiben lányával és vejével orgonakutatást folytatott.

Az alább megszólaló Hajdók Juditra sokan emlékezhetnek, hiszen a kilencvenes években városi orgonistaként gyakran adott koncertet Zalaegerszegen a zsinagógában. Angster Józsefet személyesen ismerte.

- Az európai orgonagyártó dinasztiák közt hol helyezzük el az Angster-családot?

- A három generációt és öt orgonaépítőt számláló Angster-dinasztia a legjelentősebb orgonaépítő cég volt Magyarországon. Nyolcvan év alatt összesen 1300 orgonát építettek. Mivel tevékenységük első szakasza a Monarchia idejére esett, az orgonák egyharmada ma a határainkon kívül van. De idehaza a mai napig ezer Angster-orgona található, vagyis minden harmadik orgonánk az Angster-cégtől származik.

- Mi volt a cég sikerének a titka? Hol tanulták a tervezést, volt-e zenei képzettségük, múltjuk?

- Minden idők legtehetségesebb magyar orgonaépítője a cégalapító Angster József volt. Egy kis drávaszögi faluban, Kácsfalun született 1834-ben. Asztalosnak tanult. De amikor a tanoncévekből felszabadulván kötelező vándorútjára indult, a hajóra várva egy nagymisén a mohácsi karzaton először látott, tehát nemcsak hallott, hanem látott egy orgonát közelről. Annak belső szerkezete, a billentyűk mozgása annyira lenyűgözte, hogy azután csak az orgona vonzotta. Tíz évig vándorolt Európában, művelte magát. Eljutott Párizsba is, az akkori orgonakészítés fellegvárába. Onnan hozta haza a romantikus orgona hangzásvilágát, amely akkor teljesen újszerű volt idehaza. Vagyis a mai orgonaideált, a hangszínekben gazdag, a nagy orgonahangzást az éteri magasságokig Angster József honosította meg nálunk.

- Melyek a legjelentősebb hangszereik?

- Csak néhány helyszín: esztergomi bazilika, pécsi, egri és győri székesegyház, kassai dóm, budapesti Zeneakadémia. A budapesti bazilika orgonaépítését a rivális Rieger-cég elől nyerték el 1903-ban. Az 1930-ban Klebelsberg Kuno kultuszminiszter pártfogásával a szegedi Fogadalmi templomba készített nagy orgona építését rendkívüli nemzetközi megbecsülés övezte, hiszen ez a 136 regiszterével Európa második legnagyobb hangszere volt, nekünk máig a legnagyobb orgonánk.

- Zalai működésük?

-Az indulás legnehezebb időszakában, az 1870-es években az első megbízások éppen Zalából érkeztek, Bánokszentgyörgyről és a kanizsai Ferencesektől. Később Egervár, Sümegcsehi, Zalaistvánd, Csesztreg, Rédics, Letenye, Szentgrót, Zalaapáti, Homokkomárom, Sármellék, Miháld következett. Egy időben Keszthely mind a négy templomának karzatán Angster-mű állt.

Zalaegerszegen az első 1904-ben a zsinagógába készült, amely később a nagytemplomba került, ezt néhány éve lebontották. A következő 1907-ben az evangélikus templomé volt. Erről így ír a gyülekezet krónikája: ... március 17-én aláírták a szerződést a pécsi Angster-céggel egy nyolcváltozatú orgona szállítására, ami 2.490,- koronába került. Az orgonát 1907. június 29. napjára már fel is szerelik....a közoktatásügyi minisztérium Szalay Sámuel evangélikus tanítót, budapesti szolgálatából a zalaegerszegi állami iskolához nevezte ki, azzal, hogy gyülekezetünkben a kántori szolgálatot is elláthatja...Gyülekezetünk nem csak beszerezte orgonáját, meg is becsülte. 1924-ben az első világháború idején leszerelt orgonasípokat pótolta. 1964-ben Varga József presbiter-hívünk orgonánkat villamos fújtatóval szereltette fel.

Érdekelt, a művésznőhöz melyik hangszer áll legközelebb, van-e különleges koncertélménye Angster-orgonával kapcsolatban.

- A pécsi zsinagóga orgonáját tartom a legkülönlegesebbnek. Amikor Angster József hazatért Párizsból, hiába volt irdatlan mesterségbeli tudása, megbízások híján verkliket javított. A szerencse mégis mellé szegődött. A pécsi zsinagóga éppen akkor épült, Angster megkapta benne az orgonaépítés lehetőségét. Máig kuriózum ez a hangszer. Megadatott, hogy egy évvel ezelőtt a Pécsi Zsidó Napok alkalmából koncertezhettem rajta.

Egyébként Judit 2010-ben, Pécs Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozatában a cég pécsi illetősége kapcsán nagyszabású Angster-kiállítást rendezett. Mai munkaköréből adódóan (a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal orgona szakreferense - a szerk.) sok-sok orgona helyreállításánál bábáskodik, de készül Angster gyászmiséjére, természetesen orgonameditációval. Angster József gyászmiséje utáni orgonameditáción játszik a pécsi székesegyházban

Az európai hírű pécsi Angster-család utolsó tagja, Angster József (1917-2012) - aki maga is orgonált, az építést pedig Németországban tanulta - a napokban hunyt el. A harmadik generáció Magyar Örökség-díjas (2006) tagjaként 100 orgona építését vezette; a vállalatot nagyapja alapította 1867-ben. A céggel a szocializmus eléggé elbánt, akkoriban ablakkereteket, koporsókat gyártattak benne, majd 1953-ban bezárták. József utolsó éveiben lányával és vejével orgonakutatást folytatott.

Az alább megszólaló Hajdók Juditra sokan emlékezhetnek, hiszen a kilencvenes években városi orgonistaként gyakran adott koncertet Zalaegerszegen a zsinagógában. Angster Józsefet személyesen ismerte.

- Az európai orgonagyártó dinasztiák közt hol helyezzük el az Angster-családot?

- A három generációt és öt orgonaépítőt számláló Angster-dinasztia a legjelentősebb orgonaépítő cég volt Magyarországon. Nyolcvan év alatt összesen 1300 orgonát építettek. Mivel tevékenységük első szakasza a Monarchia idejére esett, az orgonák egyharmada ma a határainkon kívül van. De idehaza a mai napig ezer Angster-orgona található, vagyis minden harmadik orgonánk az Angster-cégtől származik.

- Mi volt a cég sikerének a titka? Hol tanulták a tervezést, volt-e zenei képzettségük, múltjuk?

- Minden idők legtehetségesebb magyar orgonaépítője a cégalapító Angster József volt. Egy kis drávaszögi faluban, Kácsfalun született 1834-ben. Asztalosnak tanult. De amikor a tanoncévekből felszabadulván kötelező vándorútjára indult, a hajóra várva egy nagymisén a mohácsi karzaton először látott, tehát nemcsak hallott, hanem látott egy orgonát közelről. Annak belső szerkezete, a billentyűk mozgása annyira lenyűgözte, hogy azután csak az orgona vonzotta. Tíz évig vándorolt Európában, művelte magát. Eljutott Párizsba is, az akkori orgonakészítés fellegvárába. Onnan hozta haza a romantikus orgona hangzásvilágát, amely akkor teljesen újszerű volt idehaza. Vagyis a mai orgonaideált, a hangszínekben gazdag, a nagy orgonahangzást az éteri magasságokig Angster József honosította meg nálunk.

- Melyek a legjelentősebb hangszereik?

- Csak néhány helyszín: esztergomi bazilika, pécsi, egri és győri székesegyház, kassai dóm, budapesti Zeneakadémia. A budapesti bazilika orgonaépítését a rivális Rieger-cég elől nyerték el 1903-ban. Az 1930-ban Klebelsberg Kuno kultuszminiszter pártfogásával a szegedi Fogadalmi templomba készített nagy orgona építését rendkívüli nemzetközi megbecsülés övezte, hiszen ez a 136 regiszterével Európa második legnagyobb hangszere volt, nekünk máig a legnagyobb orgonánk.

- Zalai működésük?

-Az indulás legnehezebb időszakában, az 1870-es években az első megbízások éppen Zalából érkeztek, Bánokszentgyörgyről és a kanizsai Ferencesektől. Később Egervár, Sümegcsehi, Zalaistvánd, Csesztreg, Rédics, Letenye, Szentgrót, Zalaapáti, Homokkomárom, Sármellék, Miháld következett. Egy időben Keszthely mind a négy templomának karzatán Angster-mű állt.

Zalaegerszegen az első 1904-ben a zsinagógába készült, amely később a nagytemplomba került, ezt néhány éve lebontották. A következő 1907-ben az evangélikus templomé volt. Erről így ír a gyülekezet krónikája: ... március 17-én aláírták a szerződést a pécsi Angster-céggel egy nyolcváltozatú orgona szállítására, ami 2.490,- koronába került. Az orgonát 1907. június 29. napjára már fel is szerelik....a közoktatásügyi minisztérium Szalay Sámuel evangélikus tanítót, budapesti szolgálatából a zalaegerszegi állami iskolához nevezte ki, azzal, hogy gyülekezetünkben a kántori szolgálatot is elláthatja...Gyülekezetünk nem csak beszerezte orgonáját, meg is becsülte. 1924-ben az első világháború idején leszerelt orgonasípokat pótolta. 1964-ben Varga József presbiter-hívünk orgonánkat villamos fújtatóval szereltette fel.

Érdekelt, a művésznőhöz melyik hangszer áll legközelebb, van-e különleges koncertélménye Angster-orgonával kapcsolatban.

- A pécsi zsinagóga orgonáját tartom a legkülönlegesebbnek. Amikor Angster József hazatért Párizsból, hiába volt irdatlan mesterségbeli tudása, megbízások híján verkliket javított. A szerencse mégis mellé szegődött. A pécsi zsinagóga éppen akkor épült, Angster megkapta benne az orgonaépítés lehetőségét. Máig kuriózum ez a hangszer. Megadatott, hogy egy évvel ezelőtt a Pécsi Zsidó Napok alkalmából koncertezhettem rajta.

Egyébként Judit 2010-ben, Pécs Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozatában a cég pécsi illetősége kapcsán nagyszabású Angster-kiállítást rendezett. Mai munkaköréből adódóan (a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal orgona szakreferense - a szerk.) sok-sok orgona helyreállításánál bábáskodik, de készül Angster gyászmiséjére, természetesen orgonameditációval. Angster József gyászmiséje utáni orgonameditáción játszik a pécsi székesegyházban

Az európai hírű pécsi Angster-család utolsó tagja, Angster József (1917-2012) - aki maga is orgonált, az építést pedig Németországban tanulta - a napokban hunyt el. A harmadik generáció Magyar Örökség-díjas (2006) tagjaként 100 orgona építését vezette; a vállalatot nagyapja alapította 1867-ben. A céggel a szocializmus eléggé elbánt, akkoriban ablakkereteket, koporsókat gyártattak benne, majd 1953-ban bezárták. József utolsó éveiben lányával és vejével orgonakutatást folytatott.

Az alább megszólaló Hajdók Juditra sokan emlékezhetnek, hiszen a kilencvenes években városi orgonistaként gyakran adott koncertet Zalaegerszegen a zsinagógában. Angster Józsefet személyesen ismerte.

- Az európai orgonagyártó dinasztiák közt hol helyezzük el az Angster-családot?

- A három generációt és öt orgonaépítőt számláló Angster-dinasztia a legjelentősebb orgonaépítő cég volt Magyarországon. Nyolcvan év alatt összesen 1300 orgonát építettek. Mivel tevékenységük első szakasza a Monarchia idejére esett, az orgonák egyharmada ma a határainkon kívül van. De idehaza a mai napig ezer Angster-orgona található, vagyis minden harmadik orgonánk az Angster-cégtől származik.

- Mi volt a cég sikerének a titka? Hol tanulták a tervezést, volt-e zenei képzettségük, múltjuk?

- Minden idők legtehetségesebb magyar orgonaépítője a cégalapító Angster József volt. Egy kis drávaszögi faluban, Kácsfalun született 1834-ben. Asztalosnak tanult. De amikor a tanoncévekből felszabadulván kötelező vándorútjára indult, a hajóra várva egy nagymisén a mohácsi karzaton először látott, tehát nemcsak hallott, hanem látott egy orgonát közelről. Annak belső szerkezete, a billentyűk mozgása annyira lenyűgözte, hogy azután csak az orgona vonzotta. Tíz évig vándorolt Európában, művelte magát. Eljutott Párizsba is, az akkori orgonakészítés fellegvárába. Onnan hozta haza a romantikus orgona hangzásvilágát, amely akkor teljesen újszerű volt idehaza. Vagyis a mai orgonaideált, a hangszínekben gazdag, a nagy orgonahangzást az éteri magasságokig Angster József honosította meg nálunk.

- Melyek a legjelentősebb hangszereik?

- Csak néhány helyszín: esztergomi bazilika, pécsi, egri és győri székesegyház, kassai dóm, budapesti Zeneakadémia. A budapesti bazilika orgonaépítését a rivális Rieger-cég elől nyerték el 1903-ban. Az 1930-ban Klebelsberg Kuno kultuszminiszter pártfogásával a szegedi Fogadalmi templomba készített nagy orgona építését rendkívüli nemzetközi megbecsülés övezte, hiszen ez a 136 regiszterével Európa második legnagyobb hangszere volt, nekünk máig a legnagyobb orgonánk.

- Zalai működésük?

-Az indulás legnehezebb időszakában, az 1870-es években az első megbízások éppen Zalából érkeztek, Bánokszentgyörgyről és a kanizsai Ferencesektől. Később Egervár, Sümegcsehi, Zalaistvánd, Csesztreg, Rédics, Letenye, Szentgrót, Zalaapáti, Homokkomárom, Sármellék, Miháld következett. Egy időben Keszthely mind a négy templomának karzatán Angster-mű állt.

Zalaegerszegen az első 1904-ben a zsinagógába készült, amely később a nagytemplomba került, ezt néhány éve lebontották. A következő 1907-ben az evangélikus templomé volt. Erről így ír a gyülekezet krónikája: ... március 17-én aláírták a szerződést a pécsi Angster-céggel egy nyolcváltozatú orgona szállítására, ami 2.490,- koronába került. Az orgonát 1907. június 29. napjára már fel is szerelik....a közoktatásügyi minisztérium Szalay Sámuel evangélikus tanítót, budapesti szolgálatából a zalaegerszegi állami iskolához nevezte ki, azzal, hogy gyülekezetünkben a kántori szolgálatot is elláthatja...Gyülekezetünk nem csak beszerezte orgonáját, meg is becsülte. 1924-ben az első világháború idején leszerelt orgonasípokat pótolta. 1964-ben Varga József presbiter-hívünk orgonánkat villamos fújtatóval szereltette fel.

Érdekelt, a művésznőhöz melyik hangszer áll legközelebb, van-e különleges koncertélménye Angster-orgonával kapcsolatban.

- A pécsi zsinagóga orgonáját tartom a legkülönlegesebbnek. Amikor Angster József hazatért Párizsból, hiába volt irdatlan mesterségbeli tudása, megbízások híján verkliket javított. A szerencse mégis mellé szegődött. A pécsi zsinagóga éppen akkor épült, Angster megkapta benne az orgonaépítés lehetőségét. Máig kuriózum ez a hangszer. Megadatott, hogy egy évvel ezelőtt a Pécsi Zsidó Napok alkalmából koncertezhettem rajta.

Egyébként Judit 2010-ben, Pécs Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozatában a cég pécsi illetősége kapcsán nagyszabású Angster-kiállítást rendezett. Mai munkaköréből adódóan (a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal orgona szakreferense - a szerk.) sok-sok orgona helyreállításánál bábáskodik, de készül Angster gyászmiséjére, természetesen orgonameditációval. Angster József gyászmiséje utáni orgonameditáción játszik a pécsi székesegyházban

Az alább megszólaló Hajdók Juditra sokan emlékezhetnek, hiszen a kilencvenes években városi orgonistaként gyakran adott koncertet Zalaegerszegen a zsinagógában. Angster Józsefet személyesen ismerte.

- Az európai orgonagyártó dinasztiák közt hol helyezzük el az Angster-családot?

- A három generációt és öt orgonaépítőt számláló Angster-dinasztia a legjelentősebb orgonaépítő cég volt Magyarországon. Nyolcvan év alatt összesen 1300 orgonát építettek. Mivel tevékenységük első szakasza a Monarchia idejére esett, az orgonák egyharmada ma a határainkon kívül van. De idehaza a mai napig ezer Angster-orgona található, vagyis minden harmadik orgonánk az Angster-cégtől származik.

- Mi volt a cég sikerének a titka? Hol tanulták a tervezést, volt-e zenei képzettségük, múltjuk?

- Minden idők legtehetségesebb magyar orgonaépítője a cégalapító Angster József volt. Egy kis drávaszögi faluban, Kácsfalun született 1834-ben. Asztalosnak tanult. De amikor a tanoncévekből felszabadulván kötelező vándorútjára indult, a hajóra várva egy nagymisén a mohácsi karzaton először látott, tehát nemcsak hallott, hanem látott egy orgonát közelről. Annak belső szerkezete, a billentyűk mozgása annyira lenyűgözte, hogy azután csak az orgona vonzotta. Tíz évig vándorolt Európában, művelte magát. Eljutott Párizsba is, az akkori orgonakészítés fellegvárába. Onnan hozta haza a romantikus orgona hangzásvilágát, amely akkor teljesen újszerű volt idehaza. Vagyis a mai orgonaideált, a hangszínekben gazdag, a nagy orgonahangzást az éteri magasságokig Angster József honosította meg nálunk.

- Melyek a legjelentősebb hangszereik?

- Csak néhány helyszín: esztergomi bazilika, pécsi, egri és győri székesegyház, kassai dóm, budapesti Zeneakadémia. A budapesti bazilika orgonaépítését a rivális Rieger-cég elől nyerték el 1903-ban. Az 1930-ban Klebelsberg Kuno kultuszminiszter pártfogásával a szegedi Fogadalmi templomba készített nagy orgona építését rendkívüli nemzetközi megbecsülés övezte, hiszen ez a 136 regiszterével Európa második legnagyobb hangszere volt, nekünk máig a legnagyobb orgonánk.

- Zalai működésük?

-Az indulás legnehezebb időszakában, az 1870-es években az első megbízások éppen Zalából érkeztek, Bánokszentgyörgyről és a kanizsai Ferencesektől. Később Egervár, Sümegcsehi, Zalaistvánd, Csesztreg, Rédics, Letenye, Szentgrót, Zalaapáti, Homokkomárom, Sármellék, Miháld következett. Egy időben Keszthely mind a négy templomának karzatán Angster-mű állt.

Zalaegerszegen az első 1904-ben a zsinagógába készült, amely később a nagytemplomba került, ezt néhány éve lebontották. A következő 1907-ben az evangélikus templomé volt. Erről így ír a gyülekezet krónikája: ... március 17-én aláírták a szerződést a pécsi Angster-céggel egy nyolcváltozatú orgona szállítására, ami 2.490,- koronába került. Az orgonát 1907. június 29. napjára már fel is szerelik....a közoktatásügyi minisztérium Szalay Sámuel evangélikus tanítót, budapesti szolgálatából a zalaegerszegi állami iskolához nevezte ki, azzal, hogy gyülekezetünkben a kántori szolgálatot is elláthatja...Gyülekezetünk nem csak beszerezte orgonáját, meg is becsülte. 1924-ben az első világháború idején leszerelt orgonasípokat pótolta. 1964-ben Varga József presbiter-hívünk orgonánkat villamos fújtatóval szereltette fel.

Érdekelt, a művésznőhöz melyik hangszer áll legközelebb, van-e különleges koncertélménye Angster-orgonával kapcsolatban.

- A pécsi zsinagóga orgonáját tartom a legkülönlegesebbnek. Amikor Angster József hazatért Párizsból, hiába volt irdatlan mesterségbeli tudása, megbízások híján verkliket javított. A szerencse mégis mellé szegődött. A pécsi zsinagóga éppen akkor épült, Angster megkapta benne az orgonaépítés lehetőségét. Máig kuriózum ez a hangszer. Megadatott, hogy egy évvel ezelőtt a Pécsi Zsidó Napok alkalmából koncertezhettem rajta.

Egyébként Judit 2010-ben, Pécs Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozatában a cég pécsi illetősége kapcsán nagyszabású Angster-kiállítást rendezett. Mai munkaköréből adódóan (a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal orgona szakreferense - a szerk.) sok-sok orgona helyreállításánál bábáskodik, de készül Angster gyászmiséjére, természetesen orgonameditációval. Angster József gyászmiséje utáni orgonameditáción játszik a pécsi székesegyházban

Az alább megszólaló Hajdók Juditra sokan emlékezhetnek, hiszen a kilencvenes években városi orgonistaként gyakran adott koncertet Zalaegerszegen a zsinagógában. Angster Józsefet személyesen ismerte.

- Az európai orgonagyártó dinasztiák közt hol helyezzük el az Angster-családot?

- A három generációt és öt orgonaépítőt számláló Angster-dinasztia a legjelentősebb orgonaépítő cég volt Magyarországon. Nyolcvan év alatt összesen 1300 orgonát építettek. Mivel tevékenységük első szakasza a Monarchia idejére esett, az orgonák egyharmada ma a határainkon kívül van. De idehaza a mai napig ezer Angster-orgona található, vagyis minden harmadik orgonánk az Angster-cégtől származik.

- Mi volt a cég sikerének a titka? Hol tanulták a tervezést, volt-e zenei képzettségük, múltjuk?

- Minden idők legtehetségesebb magyar orgonaépítője a cégalapító Angster József volt. Egy kis drávaszögi faluban, Kácsfalun született 1834-ben. Asztalosnak tanult. De amikor a tanoncévekből felszabadulván kötelező vándorútjára indult, a hajóra várva egy nagymisén a mohácsi karzaton először látott, tehát nemcsak hallott, hanem látott egy orgonát közelről. Annak belső szerkezete, a billentyűk mozgása annyira lenyűgözte, hogy azután csak az orgona vonzotta. Tíz évig vándorolt Európában, művelte magát. Eljutott Párizsba is, az akkori orgonakészítés fellegvárába. Onnan hozta haza a romantikus orgona hangzásvilágát, amely akkor teljesen újszerű volt idehaza. Vagyis a mai orgonaideált, a hangszínekben gazdag, a nagy orgonahangzást az éteri magasságokig Angster József honosította meg nálunk.

- Melyek a legjelentősebb hangszereik?

- Csak néhány helyszín: esztergomi bazilika, pécsi, egri és győri székesegyház, kassai dóm, budapesti Zeneakadémia. A budapesti bazilika orgonaépítését a rivális Rieger-cég elől nyerték el 1903-ban. Az 1930-ban Klebelsberg Kuno kultuszminiszter pártfogásával a szegedi Fogadalmi templomba készített nagy orgona építését rendkívüli nemzetközi megbecsülés övezte, hiszen ez a 136 regiszterével Európa második legnagyobb hangszere volt, nekünk máig a legnagyobb orgonánk.

- Zalai működésük?

-Az indulás legnehezebb időszakában, az 1870-es években az első megbízások éppen Zalából érkeztek, Bánokszentgyörgyről és a kanizsai Ferencesektől. Később Egervár, Sümegcsehi, Zalaistvánd, Csesztreg, Rédics, Letenye, Szentgrót, Zalaapáti, Homokkomárom, Sármellék, Miháld következett. Egy időben Keszthely mind a négy templomának karzatán Angster-mű állt.

Zalaegerszegen az első 1904-ben a zsinagógába készült, amely később a nagytemplomba került, ezt néhány éve lebontották. A következő 1907-ben az evangélikus templomé volt. Erről így ír a gyülekezet krónikája: ... március 17-én aláírták a szerződést a pécsi Angster-céggel egy nyolcváltozatú orgona szállítására, ami 2.490,- koronába került. Az orgonát 1907. június 29. napjára már fel is szerelik....a közoktatásügyi minisztérium Szalay Sámuel evangélikus tanítót, budapesti szolgálatából a zalaegerszegi állami iskolához nevezte ki, azzal, hogy gyülekezetünkben a kántori szolgálatot is elláthatja...Gyülekezetünk nem csak beszerezte orgonáját, meg is becsülte. 1924-ben az első világháború idején leszerelt orgonasípokat pótolta. 1964-ben Varga József presbiter-hívünk orgonánkat villamos fújtatóval szereltette fel.

Érdekelt, a művésznőhöz melyik hangszer áll legközelebb, van-e különleges koncertélménye Angster-orgonával kapcsolatban.

- A pécsi zsinagóga orgonáját tartom a legkülönlegesebbnek. Amikor Angster József hazatért Párizsból, hiába volt irdatlan mesterségbeli tudása, megbízások híján verkliket javított. A szerencse mégis mellé szegődött. A pécsi zsinagóga éppen akkor épült, Angster megkapta benne az orgonaépítés lehetőségét. Máig kuriózum ez a hangszer. Megadatott, hogy egy évvel ezelőtt a Pécsi Zsidó Napok alkalmából koncertezhettem rajta.

Egyébként Judit 2010-ben, Pécs Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozatában a cég pécsi illetősége kapcsán nagyszabású Angster-kiállítást rendezett. Mai munkaköréből adódóan (a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal orgona szakreferense - a szerk.) sok-sok orgona helyreállításánál bábáskodik, de készül Angster gyászmiséjére, természetesen orgonameditációval. Angster József gyászmiséje utáni orgonameditáción játszik a pécsi székesegyházban

- Az európai orgonagyártó dinasztiák közt hol helyezzük el az Angster-családot?

- A három generációt és öt orgonaépítőt számláló Angster-dinasztia a legjelentősebb orgonaépítő cég volt Magyarországon. Nyolcvan év alatt összesen 1300 orgonát építettek. Mivel tevékenységük első szakasza a Monarchia idejére esett, az orgonák egyharmada ma a határainkon kívül van. De idehaza a mai napig ezer Angster-orgona található, vagyis minden harmadik orgonánk az Angster-cégtől származik.

- Mi volt a cég sikerének a titka? Hol tanulták a tervezést, volt-e zenei képzettségük, múltjuk?

- Minden idők legtehetségesebb magyar orgonaépítője a cégalapító Angster József volt. Egy kis drávaszögi faluban, Kácsfalun született 1834-ben. Asztalosnak tanult. De amikor a tanoncévekből felszabadulván kötelező vándorútjára indult, a hajóra várva egy nagymisén a mohácsi karzaton először látott, tehát nemcsak hallott, hanem látott egy orgonát közelről. Annak belső szerkezete, a billentyűk mozgása annyira lenyűgözte, hogy azután csak az orgona vonzotta. Tíz évig vándorolt Európában, művelte magát. Eljutott Párizsba is, az akkori orgonakészítés fellegvárába. Onnan hozta haza a romantikus orgona hangzásvilágát, amely akkor teljesen újszerű volt idehaza. Vagyis a mai orgonaideált, a hangszínekben gazdag, a nagy orgonahangzást az éteri magasságokig Angster József honosította meg nálunk.

- Melyek a legjelentősebb hangszereik?

- Csak néhány helyszín: esztergomi bazilika, pécsi, egri és győri székesegyház, kassai dóm, budapesti Zeneakadémia. A budapesti bazilika orgonaépítését a rivális Rieger-cég elől nyerték el 1903-ban. Az 1930-ban Klebelsberg Kuno kultuszminiszter pártfogásával a szegedi Fogadalmi templomba készített nagy orgona építését rendkívüli nemzetközi megbecsülés övezte, hiszen ez a 136 regiszterével Európa második legnagyobb hangszere volt, nekünk máig a legnagyobb orgonánk.

- Zalai működésük?

-Az indulás legnehezebb időszakában, az 1870-es években az első megbízások éppen Zalából érkeztek, Bánokszentgyörgyről és a kanizsai Ferencesektől. Később Egervár, Sümegcsehi, Zalaistvánd, Csesztreg, Rédics, Letenye, Szentgrót, Zalaapáti, Homokkomárom, Sármellék, Miháld következett. Egy időben Keszthely mind a négy templomának karzatán Angster-mű állt.

Zalaegerszegen az első 1904-ben a zsinagógába készült, amely később a nagytemplomba került, ezt néhány éve lebontották. A következő 1907-ben az evangélikus templomé volt. Erről így ír a gyülekezet krónikája: ... március 17-én aláírták a szerződést a pécsi Angster-céggel egy nyolcváltozatú orgona szállítására, ami 2.490,- koronába került. Az orgonát 1907. június 29. napjára már fel is szerelik....a közoktatásügyi minisztérium Szalay Sámuel evangélikus tanítót, budapesti szolgálatából a zalaegerszegi állami iskolához nevezte ki, azzal, hogy gyülekezetünkben a kántori szolgálatot is elláthatja...Gyülekezetünk nem csak beszerezte orgonáját, meg is becsülte. 1924-ben az első világháború idején leszerelt orgonasípokat pótolta. 1964-ben Varga József presbiter-hívünk orgonánkat villamos fújtatóval szereltette fel.

Érdekelt, a művésznőhöz melyik hangszer áll legközelebb, van-e különleges koncertélménye Angster-orgonával kapcsolatban.

- A pécsi zsinagóga orgonáját tartom a legkülönlegesebbnek. Amikor Angster József hazatért Párizsból, hiába volt irdatlan mesterségbeli tudása, megbízások híján verkliket javított. A szerencse mégis mellé szegődött. A pécsi zsinagóga éppen akkor épült, Angster megkapta benne az orgonaépítés lehetőségét. Máig kuriózum ez a hangszer. Megadatott, hogy egy évvel ezelőtt a Pécsi Zsidó Napok alkalmából koncertezhettem rajta.

Egyébként Judit 2010-ben, Pécs Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozatában a cég pécsi illetősége kapcsán nagyszabású Angster-kiállítást rendezett. Mai munkaköréből adódóan (a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal orgona szakreferense - a szerk.) sok-sok orgona helyreállításánál bábáskodik, de készül Angster gyászmiséjére, természetesen orgonameditációval. Angster József gyászmiséje utáni orgonameditáción játszik a pécsi székesegyházban

- Az európai orgonagyártó dinasztiák közt hol helyezzük el az Angster-családot?

- A három generációt és öt orgonaépítőt számláló Angster-dinasztia a legjelentősebb orgonaépítő cég volt Magyarországon. Nyolcvan év alatt összesen 1300 orgonát építettek. Mivel tevékenységük első szakasza a Monarchia idejére esett, az orgonák egyharmada ma a határainkon kívül van. De idehaza a mai napig ezer Angster-orgona található, vagyis minden harmadik orgonánk az Angster-cégtől származik.

- Mi volt a cég sikerének a titka? Hol tanulták a tervezést, volt-e zenei képzettségük, múltjuk?

- Minden idők legtehetségesebb magyar orgonaépítője a cégalapító Angster József volt. Egy kis drávaszögi faluban, Kácsfalun született 1834-ben. Asztalosnak tanult. De amikor a tanoncévekből felszabadulván kötelező vándorútjára indult, a hajóra várva egy nagymisén a mohácsi karzaton először látott, tehát nemcsak hallott, hanem látott egy orgonát közelről. Annak belső szerkezete, a billentyűk mozgása annyira lenyűgözte, hogy azután csak az orgona vonzotta. Tíz évig vándorolt Európában, művelte magát. Eljutott Párizsba is, az akkori orgonakészítés fellegvárába. Onnan hozta haza a romantikus orgona hangzásvilágát, amely akkor teljesen újszerű volt idehaza. Vagyis a mai orgonaideált, a hangszínekben gazdag, a nagy orgonahangzást az éteri magasságokig Angster József honosította meg nálunk.

- Melyek a legjelentősebb hangszereik?

- Csak néhány helyszín: esztergomi bazilika, pécsi, egri és győri székesegyház, kassai dóm, budapesti Zeneakadémia. A budapesti bazilika orgonaépítését a rivális Rieger-cég elől nyerték el 1903-ban. Az 1930-ban Klebelsberg Kuno kultuszminiszter pártfogásával a szegedi Fogadalmi templomba készített nagy orgona építését rendkívüli nemzetközi megbecsülés övezte, hiszen ez a 136 regiszterével Európa második legnagyobb hangszere volt, nekünk máig a legnagyobb orgonánk.

- Zalai működésük?

-Az indulás legnehezebb időszakában, az 1870-es években az első megbízások éppen Zalából érkeztek, Bánokszentgyörgyről és a kanizsai Ferencesektől. Később Egervár, Sümegcsehi, Zalaistvánd, Csesztreg, Rédics, Letenye, Szentgrót, Zalaapáti, Homokkomárom, Sármellék, Miháld következett. Egy időben Keszthely mind a négy templomának karzatán Angster-mű állt.

Zalaegerszegen az első 1904-ben a zsinagógába készült, amely később a nagytemplomba került, ezt néhány éve lebontották. A következő 1907-ben az evangélikus templomé volt. Erről így ír a gyülekezet krónikája: ... március 17-én aláírták a szerződést a pécsi Angster-céggel egy nyolcváltozatú orgona szállítására, ami 2.490,- koronába került. Az orgonát 1907. június 29. napjára már fel is szerelik....a közoktatásügyi minisztérium Szalay Sámuel evangélikus tanítót, budapesti szolgálatából a zalaegerszegi állami iskolához nevezte ki, azzal, hogy gyülekezetünkben a kántori szolgálatot is elláthatja...Gyülekezetünk nem csak beszerezte orgonáját, meg is becsülte. 1924-ben az első világháború idején leszerelt orgonasípokat pótolta. 1964-ben Varga József presbiter-hívünk orgonánkat villamos fújtatóval szereltette fel.

Érdekelt, a művésznőhöz melyik hangszer áll legközelebb, van-e különleges koncertélménye Angster-orgonával kapcsolatban.

- A pécsi zsinagóga orgonáját tartom a legkülönlegesebbnek. Amikor Angster József hazatért Párizsból, hiába volt irdatlan mesterségbeli tudása, megbízások híján verkliket javított. A szerencse mégis mellé szegődött. A pécsi zsinagóga éppen akkor épült, Angster megkapta benne az orgonaépítés lehetőségét. Máig kuriózum ez a hangszer. Megadatott, hogy egy évvel ezelőtt a Pécsi Zsidó Napok alkalmából koncertezhettem rajta.

Egyébként Judit 2010-ben, Pécs Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozatában a cég pécsi illetősége kapcsán nagyszabású Angster-kiállítást rendezett. Mai munkaköréből adódóan (a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal orgona szakreferense - a szerk.) sok-sok orgona helyreállításánál bábáskodik, de készül Angster gyászmiséjére, természetesen orgonameditációval. Angster József gyászmiséje utáni orgonameditáción játszik a pécsi székesegyházban

- A három generációt és öt orgonaépítőt számláló Angster-dinasztia a legjelentősebb orgonaépítő cég volt Magyarországon. Nyolcvan év alatt összesen 1300 orgonát építettek. Mivel tevékenységük első szakasza a Monarchia idejére esett, az orgonák egyharmada ma a határainkon kívül van. De idehaza a mai napig ezer Angster-orgona található, vagyis minden harmadik orgonánk az Angster-cégtől származik.

- Mi volt a cég sikerének a titka? Hol tanulták a tervezést, volt-e zenei képzettségük, múltjuk?

- Minden idők legtehetségesebb magyar orgonaépítője a cégalapító Angster József volt. Egy kis drávaszögi faluban, Kácsfalun született 1834-ben. Asztalosnak tanult. De amikor a tanoncévekből felszabadulván kötelező vándorútjára indult, a hajóra várva egy nagymisén a mohácsi karzaton először látott, tehát nemcsak hallott, hanem látott egy orgonát közelről. Annak belső szerkezete, a billentyűk mozgása annyira lenyűgözte, hogy azután csak az orgona vonzotta. Tíz évig vándorolt Európában, művelte magát. Eljutott Párizsba is, az akkori orgonakészítés fellegvárába. Onnan hozta haza a romantikus orgona hangzásvilágát, amely akkor teljesen újszerű volt idehaza. Vagyis a mai orgonaideált, a hangszínekben gazdag, a nagy orgonahangzást az éteri magasságokig Angster József honosította meg nálunk.

- Melyek a legjelentősebb hangszereik?

- Csak néhány helyszín: esztergomi bazilika, pécsi, egri és győri székesegyház, kassai dóm, budapesti Zeneakadémia. A budapesti bazilika orgonaépítését a rivális Rieger-cég elől nyerték el 1903-ban. Az 1930-ban Klebelsberg Kuno kultuszminiszter pártfogásával a szegedi Fogadalmi templomba készített nagy orgona építését rendkívüli nemzetközi megbecsülés övezte, hiszen ez a 136 regiszterével Európa második legnagyobb hangszere volt, nekünk máig a legnagyobb orgonánk.

- Zalai működésük?

-Az indulás legnehezebb időszakában, az 1870-es években az első megbízások éppen Zalából érkeztek, Bánokszentgyörgyről és a kanizsai Ferencesektől. Később Egervár, Sümegcsehi, Zalaistvánd, Csesztreg, Rédics, Letenye, Szentgrót, Zalaapáti, Homokkomárom, Sármellék, Miháld következett. Egy időben Keszthely mind a négy templomának karzatán Angster-mű állt.

Zalaegerszegen az első 1904-ben a zsinagógába készült, amely később a nagytemplomba került, ezt néhány éve lebontották. A következő 1907-ben az evangélikus templomé volt. Erről így ír a gyülekezet krónikája: ... március 17-én aláírták a szerződést a pécsi Angster-céggel egy nyolcváltozatú orgona szállítására, ami 2.490,- koronába került. Az orgonát 1907. június 29. napjára már fel is szerelik....a közoktatásügyi minisztérium Szalay Sámuel evangélikus tanítót, budapesti szolgálatából a zalaegerszegi állami iskolához nevezte ki, azzal, hogy gyülekezetünkben a kántori szolgálatot is elláthatja...Gyülekezetünk nem csak beszerezte orgonáját, meg is becsülte. 1924-ben az első világháború idején leszerelt orgonasípokat pótolta. 1964-ben Varga József presbiter-hívünk orgonánkat