Hiába lett Miss Európa a keszthelyi szépség, igazán sohasem volt boldog

De ne szaladjunk ennyire előre! Úgy kezdődött, mint egy tündérmese: a keszthelyi járási tiszti főorvos lányaként született Simon Böskét 1925-ben a Keszthelyi Korzó Szépévé választották. Négy évvel később rendezték meg Budapesten az első Miss Magyarország szépségversenyt, s az első Miss Európát is, mindkettőt megnyerte.

- Ne csináljanak nekem viccet, mert rögtön a Dunának megyek! - jegyezte meg állítólag, amikor a koronát a fejére tették. Az akkori Magyarországnak a lány győzelme gyógyír volt a trianoni békediktátumra. Film- és reklámajánlatokat kapott, híres emberekkel ismerkedett meg, egy francia selyemgyár pedig mintát kívánt elnevezni róla. Ám ő nem élt ezekkel a lehetőségekkel, hazavágyott.

- Kevesen ismerik itt, Keszthelyen, pedig a város méltán lehet büszke híres polgárára, hiszen a fiatal lány is mindig szívesen hangoztatta, honnan jött - mondta Pappné Beke Judit, a keszthelyi városi könyvtár igazgatója, aki Vetőné Erzsébettel együtt karolta fel az elfeledett szépség ügyét. Az évek alatt összegyűjtötték róla a cikkeket, felvették a kapcsolatot az élő rokonokkal és még egy fiktív regény megírásához is segítséget nyújtottak.

 - Férjhez akarok menni egy csinos, intelligens, vagyonos fiúhoz úgy, amint az kedvenc regényeimben szokott történni - mondta a szépség a korabeli lapok újságíróinak. Hazatérésekor ünneplő tömeg fogadta, de nem mindenkinek tetszett a zsidó származása, ezért a taps mögül a nacionalista szélsőséges eszmék füttyei is kihallatszódtak. Férjhez ment itthon egy textilkereskedőhöz, de a házasság nem bizonyult tartósnak. Másodszor is megházasodott, szerencsésen túlélték a holokausztot, bár férje nem sokkal ezután elhunyt.

Nagyjából 10 évvel ezelőtt felbukkant egy nő a Balatoni Múzeumban azzal a képtelen történettel, ő a keszthelyi szépségkirálynő törvénytelen gyermeke.

- Dokumentumok fénymásolatait hozta el az ország minden pontjáról, illetve néhány kimásolt oldalt a Színházi Életből. Zavaros sztorival állt elő elcserélt babákról és titkokról. Aztán ahogy jött, el is ment, többet nem hallottunk róla - mondta a Balatoni Múzeum munkatársa, Gruberné Molnár Adél. A volt szépségkirálynőt egyébként bátyjának a gyereke, Simon Tibor gondozta sokáig, aki Pesten él, de telefonon szívesen mesélt nekünk róla.

- Nagynéném nem szült gyereket életében, így egyetlen házasságában sem, vagy azon kívül. Múlt év nyarán hallottam először arról a hölgyről, aki a lányának vallotta magát. Sajnálatos, hogy ezzel próbált szerencsét csinálni - mondta az unokaöcs. - Származása miatt a sajtó a 30-as évek végétől már semmi hírt nem közölt róla, nem beszélve a II. világháborút követő időről, amikor a háborúban szerzett súlyos betegsége miatt szinte teljesen visszavonultan élt Nagymező utcai lakásukban férjével. Utóbbi 1955-ös haláláig, amikor szüleim a Szív utcai lakásunkba magukhoz vették nagynénémet.

- Mint minden tündérmese, Böskéé is véget ért - folytatta Simon Tibor. Méghozzá meglehetősen hamar. Hazánkban felerősödött a zsidóellenes hangulat és a hazatérő Simon Böskében már nem annyira a kivételes szépségével méltán elnyert Európa szépét látták, hanem egyfajta szégyent éreztek: nem magyar nőé lett a cím.

- Nagyapám és apám nem lelkesedtek egyáltalán a Bözsi néni körüli szinte hisztérikus külföldi, hazai média és egyéb megnyilvánulások miatt. Valószínű a rábeszélésükre nem indult a Világ Szépe amerikai megmérettetésen. Visszavonult és rövidesen első házasságába lépett. Nem tudom, megbánta-e indulását. Nem hiszem, neki ez volt élete legnagyobb teljesítménye, melyet elsősorban magának, szorgalmának, szépségének, édesanyja és családja, továbbá Keszthely és környékének odaadó támogatásának köszönhetett.

Szinte soha sem beszélt a múltjáról, nem kérdezték, mert érezték, fájdalmat okoznak neki. Mozgása nem volt folyamatos idős korára, segítség nélkül sok mindent maga körül nem tudott elvégezni. Nagy szeretettel vették körül, ez is hozzájárult, hogy betegségét méltósággal tudta elviselni.

- Haláláig megtartotta azokat a vonalait, tartását, amivel milliókat hódított meg alig húszéves keszthelyi lányként.

- Haláláig megtartotta azokat a vonalait, tartását, amivel milliókat hódított meg alig húszéves keszthelyi lányként.

Veszedelmes és bonyolult (jegyzet)

Mindig is szívesen hangoztatjuk, a magyar lányok a legszebbek, s szűkebb hazánkban meg vagyunk arról is győződve, a zalai lányoknak pláne nincsen párjuk. Méltán is lehetünk büszkék Miss Európánkra, Miss Hungarynkre és Miss Balatonunkra is. Csak az a sajnálatos, valamiért a legelső, s véleményem szerint, a legkiemelkedőbb szépségünket méltatlanul elfeledtük. Pedig Simon Böske egy olyan korban lett a legszebb, amikor az vajmi keveset számított a származás mellett. A rivaldafény egy percre sem vakította el, de nem is élvezte, mégis nehezen viselte az okot, amiért elvették róla. Kosztolányi Dezső is méltató szavakat írt emlékkönyvébe, ahogy több európai politikus és iparmágnás is a lábai előtt hevert. De neki ez nem jelentett sokat. Ő csak haza akart jönni, látni a szeretteit és férjhez menni, mint minden lány. Szépsége még Márai Sándor írót is szóra bírta a Színházi Élet hasábjain: „Már szépnek lenni is egészen bonyolult valami. Mit gondol, a legszebbnek? Már egyetlenegy embernek tetszeni is hallatlanul veszedelmes és bonyolult valami. Hát még egy zsűrinek, a világ zsűrijének, mit gondol?” Biztos vagyok benne, hogy a fiatal lány is olvasta ezeket a sorokat, de azt csak sejtem, mit válaszolhatott rá magában: „Én ne tudnám, milyen felelősséggel jár a szépség, amit kaptam? Akit hol áldanak, hol átkoznak emiatt? Én ne tudnám, hogy talán ez a különleges kincs, ami a birtokomban van, nemcsak a szerencsém, de talán a végzetem is lesz? Ha választhatnék, Márai úr, talán inkább nem kérném ezt az arcot, ezt az alakot. Csupán annyit, hogy szívből tudjak nevetni és boldog legyek. Igazán...”