Pogány Judit imád vezetni, a sebesség lenyűgözi

A legifjabb résztvevő mindössze 4. osztályos, mégis szépen és fejből meséli Piki, Liki, Csiki, Miki, no meg Toki kalandjait, vagyis a kezünk öt ujjáról szóló székely népmesét. A fiatalember mesemondó versenyeken szerzett már némi színpadi rutint, de más terepen sem jön zavarba, vadászkürtön játszik és a búvárkodás a hobbija.

Vas Évától Móra Ferenc A szánkó című megható történetét halljuk. Otthon érzi magát a bábos színpadon, hiszen 18 éves korától tagja volt a Nyakasné Túri Klára által vezetett Bajazzóknak. Máig emlékezetes produkciójuk volt a Cirkusz című feketeszínházi előadás, amelyben világító festékkel életre keltett, embernagyságú bábokat mozgattak, ő például zenebohóc volt. Később Boszondér (boszorkány + tündér) néven bábozott harmadmagával, ma pedig a Szív hangjai léleküdítő dobcsoport tagja a Kis utcai óvodában dolgozó szakember. A dobolás célja nem profi koncert, sokkal inkább az önfeledt zenélés öröme, s ennek másokkal való megosztása.

Vas Évától Móra Ferenc A szánkó című megható történetét halljuk. Otthon érzi magát a bábos színpadon, hiszen 18 éves korától tagja volt a Nyakasné Túri Klára által vezetett Bajazzóknak. Máig emlékezetes produkciójuk volt a Cirkusz című feketeszínházi előadás, amelyben világító festékkel életre keltett, embernagyságú bábokat mozgattak, ő például zenebohóc volt. Később Boszondér (boszorkány + tündér) néven bábozott harmadmagával, ma pedig a Szív hangjai léleküdítő dobcsoport tagja a Kis utcai óvodában dolgozó szakember. A dobolás célja nem profi koncert, sokkal inkább az önfeledt zenélés öröme, s ennek másokkal való megosztása.

 Hart György profilba vágóan a Gergő juhász kanala című mesét olvasta fel, amelyben kivájt kenyérhéjjal kanalazza a levest Mátyás udvarában a furfangos juhász. A csárdatulajdonos elmeséli, első találkozása a vendéglátással abban testesült, hogy gyerekként a fehér kabátot vitte a bátyja után, aki a vasúti restiben dolgozott. Szó esik a pincérek egyensúlyozó tudományáról is, megtudjuk, hogy fiatalon 30 savanyús tállal is boldogult egyszerre. Kunsztból egyszer ugyanennyi adag rántott szeletet is "felraktak" egy kollégára, az építmény gyönyörűen sikerült, de megmozdulni már nem igen lehetett vele.

Az estet Pogány Judit koronázza, aki előző nap még Szerbiában játszott, mégis fontosnak érezte, hogy eljöjjön a Griffbe. Kormos István A fecske meg a szalmaszál című verses meséjét mondja, elragadóan. Aztán, a közönség kérlelésére következik még Mórától a Didergő király, s hatására nem csak a mesehős szíve melegszik fel. További kedvenceit is említi: "Egy kis Csukás István, meg Lázár Ervin mindig legyen ám otthon..." - ad receptet a publikumnak a manapság az Örkény Színházat erősítő színművész.

Az estet Pogány Judit koronázza, aki előző nap még Szerbiában játszott, mégis fontosnak érezte, hogy eljöjjön a Griffbe. Kormos István A fecske meg a szalmaszál című verses meséjét mondja, elragadóan. Aztán, a közönség kérlelésére következik még Mórától a Didergő király, s hatására nem csak a mesehős szíve melegszik fel. További kedvenceit is említi: "Egy kis Csukás István, meg Lázár Ervin mindig legyen ám otthon..." - ad receptet a publikumnak a manapság az Örkény Színházat erősítő színművész.

Horváth Károly felidézi a vendég megrázkódtatásokkal átszőtt gyerekkorát, s 46 évvel ezelőtti pályakezdését a legendás kaposvári deszkákon. A teátrum 25 éven át volt az ország leglátogatottabb színháza. Segédszínészként kezdte, nem végzett főiskolát, mégis olyan egyéni megjelenítő erővel bír, hogy ma azt tartják róla, Pogány Judit nem alakít, ő maga a szerep.

Eddig 160 színházi szerepet játszott, amit úgy kommentál: "nem is olyan sok..."

- Persze ehhez még hozzájött a sok tévéjáték, meg állítólag 54 film - folytatja. - Én ugyan sose számolgattam, de valaki vette a fáradságot. Akadtak kivételes pillanatok... Például amikor 1993-ban az azóta világhírűvé lett Michael Hanecke (Farkasok ideje, A zongoratanárnő, Rejtély) hívott dolgozni. Az egyetlen vagyok Magyarországon, akinek ez megadatott. A lázadás című filmet forgatta, s húsvétkor leállt, mert még nem volt meg az egyik női szereplője. Novemberig nem forgatott, mert nem találta. Bejárta már fél Európát, amikor a tudtomon kívül egy producer iroda elküldte a fényképemet. Hívott próbafelvételre, de nem vállaltam, mondván, németül nem tudok úgy játszani, ahogy én szeretek. Főleg, amikor kiderült, hogy óriási nagy kiborulás, katarzis van a filmben. Időközben azonban kiküldtek neki egy összeállítást a Zuhanás közben című filmemből, így addigra már nem tágított. Azt se bánta, ha időnként magyarra váltok, majd szinkronizálják. Fantasztikus ember, csodálatos volt a munka, ráadásul még a hangomat is megtartotta a filmben.

Néhány további villanás filmjeiből: Ajándék ez a nap, Panelkapcsolat, Eldorádó, A legényanya, Sose halunk meg, Csinibaba, Zimmer Feri (aminek most mutatják be a második részét), de Szaffit vagy Vukot se feledjük.

A gyerekeknek szóló színház mindig szent volt Pogány Judit számára. Kaposváron 800 gyerek előtt játszotta a Hamupipőkét. Máig sem hallott olyan fergeteges, teli torokból szóló ordítást, mint ami az állva tomboló gyerekekből kiszakadt, amikoraz üvegcipő fölhúzásaelőtt a varázsló megkérdezte tőlük: ki legyen a királyfi felesége...

- Csak annyit láttunk, hogy a tanító nénik összecsavart műsorfüzetekkel legyintgetve próbálják rendezni a sorokat, kevés sikerrel. Nem tudtuk folytatni az előadást, szólnom kellett, hogy nem bírom már tartani a cipőpróbához felemelt lábamat... Erre mintha elvágták volna az ordítást. Az igazságérzetnek ilyen döbbenetes tombolását soha életemben nem hallottam. Furcsa párhuzam, de 56-ból voltak ilyen élményeim, amikor az utcán én is osztogattam a gombostűre tűzött kis címereket...

Kilenc macskája van, akik nagyon fontosak. Mint mondja, a majd húsz évig élt Marci nevű az egyik legnagyobb kapcsolat volt az életében.

- Egyébként, amíg a férjemmel (Koltai Róbert) éltem együtt, neki is a Marci volt az egyik legnagyobb kapcsolat az életében... - mondja, nagy derültséget keltve.

De akadt a háztartásukban kuvasz, komondor, csivava, ír szetter, keverék kutya szintén, s ma is várja otthon a cicákon kívül egy kakadu.

Ki gondolná: imád vezetni, a sebesség lenyűgözi. Sokáig nem állt módjukban saját kocsira szert tenni, s amikor végre részletre, használtan hozzájutottak egy Skodához, egyből beleszeretett. Több okból is.

- Én valahogy sohasem tudom úgy tartani magamat, ahogy egy színésznek illene - utal kendőzetlen arcára. - Sokszor olyan megalázó volt az utcán vagy a közértben hallani, hogy összesúgnak: Te, ez az a színésznő... Mire a másik legyintve: Ez? Á, dehogyis... Amikor beülhettem az autóba, az valahogy védelmet adott. Az első években még rádiót sem hallgattam benne. Kérdezték, miért nem kapcsolom be; mondtam, mert én a kocsit hallgatom. Egyszer, a sztrádán észrevettem, hogy leesett az egyik szelepsapka. Mentem a szerelőhöz, s mondtam neki, feltűnt egy kis fújó hang, biztosan leesett a szelepsapka. Nem tudta elképzelni, hogy menet közben miként hallhattam meg. Pedig így történt...

Búcsúzóul még megtudjuk, legközelebb január 27-én nyílik ki a Meseszalon ajtaja. A szervezők ide várják egyebek közt Nagy Sándort, akit az Adagio együttesből is ismerhet a publikum, továbbá tavasszal Mácsai Pál színművész, rendező kedvenc meséjét ugyancsak megismerhetjük.

Eddig 160 színházi szerepet játszott, amit úgy kommentál: "nem is olyan sok..."

- Persze ehhez még hozzájött a sok tévéjáték, meg állítólag 54 film - folytatja. - Én ugyan sose számolgattam, de valaki vette a fáradságot. Akadtak kivételes pillanatok... Például amikor 1993-ban az azóta világhírűvé lett Michael Hanecke (Farkasok ideje, A zongoratanárnő, Rejtély) hívott dolgozni. Az egyetlen vagyok Magyarországon, akinek ez megadatott. A lázadás című filmet forgatta, s húsvétkor leállt, mert még nem volt meg az egyik női szereplője. Novemberig nem forgatott, mert nem találta. Bejárta már fél Európát, amikor a tudtomon kívül egy producer iroda elküldte a fényképemet. Hívott próbafelvételre, de nem vállaltam, mondván, németül nem tudok úgy játszani, ahogy én szeretek. Főleg, amikor kiderült, hogy óriási nagy kiborulás, katarzis van a filmben. Időközben azonban kiküldtek neki egy összeállítást a Zuhanás közben című filmemből, így addigra már nem tágított. Azt se bánta, ha időnként magyarra váltok, majd szinkronizálják. Fantasztikus ember, csodálatos volt a munka, ráadásul még a hangomat is megtartotta a filmben.

Néhány további villanás filmjeiből: Ajándék ez a nap, Panelkapcsolat, Eldorádó, A legényanya, Sose halunk meg, Csinibaba, Zimmer Feri (aminek most mutatják be a második részét), de Szaffit vagy Vukot se feledjük.

A gyerekeknek szóló színház mindig szent volt Pogány Judit számára. Kaposváron 800 gyerek előtt játszotta a Hamupipőkét. Máig sem hallott olyan fergeteges, teli torokból szóló ordítást, mint ami az állva tomboló gyerekekből kiszakadt, amikoraz üvegcipő fölhúzásaelőtt a varázsló megkérdezte tőlük: ki legyen a királyfi felesége...

- Csak annyit láttunk, hogy a tanító nénik összecsavart műsorfüzetekkel legyintgetve próbálják rendezni a sorokat, kevés sikerrel. Nem tudtuk folytatni az előadást, szólnom kellett, hogy nem bírom már tartani a cipőpróbához felemelt lábamat... Erre mintha elvágták volna az ordítást. Az igazságérzetnek ilyen döbbenetes tombolását soha életemben nem hallottam. Furcsa párhuzam, de 56-ból voltak ilyen élményeim, amikor az utcán én is osztogattam a gombostűre tűzött kis címereket...

Kilenc macskája van, akik nagyon fontosak. Mint mondja, a majd húsz évig élt Marci nevű az egyik legnagyobb kapcsolat volt az életében.

- Egyébként, amíg a férjemmel (Koltai Róbert) éltem együtt, neki is a Marci volt az egyik legnagyobb kapcsolat az életében... - mondja, nagy derültséget keltve.

De akadt a háztartásukban kuvasz, komondor, csivava, ír szetter, keverék kutya szintén, s ma is várja otthon a cicákon kívül egy kakadu.

Ki gondolná: imád vezetni, a sebesség lenyűgözi. Sokáig nem állt módjukban saját kocsira szert tenni, s amikor végre részletre, használtan hozzájutottak egy Skodához, egyből beleszeretett. Több okból is.

- Én valahogy sohasem tudom úgy tartani magamat, ahogy egy színésznek illene - utal kendőzetlen arcára. - Sokszor olyan megalázó volt az utcán vagy a közértben hallani, hogy összesúgnak: Te, ez az a színésznő... Mire a másik legyintve: Ez? Á, dehogyis... Amikor beülhettem az autóba, az valahogy védelmet adott. Az első években még rádiót sem hallgattam benne. Kérdezték, miért nem kapcsolom be; mondtam, mert én a kocsit hallgatom. Egyszer, a sztrádán észrevettem, hogy leesett az egyik szelepsapka. Mentem a szerelőhöz, s mondtam neki, feltűnt egy kis fújó hang, biztosan leesett a szelepsapka. Nem tudta elképzelni, hogy menet közben miként hallhattam meg. Pedig így történt...

Búcsúzóul még megtudjuk, legközelebb január 27-én nyílik ki a Meseszalon ajtaja. A szervezők ide várják egyebek közt Nagy Sándort, akit az Adagio együttesből is ismerhet a publikum, továbbá tavasszal Mácsai Pál színművész, rendező kedvenc meséjét ugyancsak megismerhetjük.

Eddig 160 színházi szerepet játszott, amit úgy kommentál: "nem is olyan sok..."

- Persze ehhez még hozzájött a sok tévéjáték, meg állítólag 54 film - folytatja. - Én ugyan sose számolgattam, de valaki vette a fáradságot. Akadtak kivételes pillanatok... Például amikor 1993-ban az azóta világhírűvé lett Michael Hanecke (Farkasok ideje, A zongoratanárnő, Rejtély) hívott dolgozni. Az egyetlen vagyok Magyarországon, akinek ez megadatott. A lázadás című filmet forgatta, s húsvétkor leállt, mert még nem volt meg az egyik női szereplője. Novemberig nem forgatott, mert nem találta. Bejárta már fél Európát, amikor a tudtomon kívül egy producer iroda elküldte a fényképemet. Hívott próbafelvételre, de nem vállaltam, mondván, németül nem tudok úgy játszani, ahogy én szeretek. Főleg, amikor kiderült, hogy óriási nagy kiborulás, katarzis van a filmben. Időközben azonban kiküldtek neki egy összeállítást a Zuhanás közben című filmemből, így addigra már nem tágított. Azt se bánta, ha időnként magyarra váltok, majd szinkronizálják. Fantasztikus ember, csodálatos volt a munka, ráadásul még a hangomat is megtartotta a filmben.

Néhány további villanás filmjeiből: Ajándék ez a nap, Panelkapcsolat, Eldorádó, A legényanya, Sose halunk meg, Csinibaba, Zimmer Feri (aminek most mutatják be a második részét), de Szaffit vagy Vukot se feledjük.

A gyerekeknek szóló színház mindig szent volt Pogány Judit számára. Kaposváron 800 gyerek előtt játszotta a Hamupipőkét. Máig sem hallott olyan fergeteges, teli torokból szóló ordítást, mint ami az állva tomboló gyerekekből kiszakadt, amikoraz üvegcipő fölhúzásaelőtt a varázsló megkérdezte tőlük: ki legyen a királyfi felesége...

- Csak annyit láttunk, hogy a tanító nénik összecsavart műsorfüzetekkel legyintgetve próbálják rendezni a sorokat, kevés sikerrel. Nem tudtuk folytatni az előadást, szólnom kellett, hogy nem bírom már tartani a cipőpróbához felemelt lábamat... Erre mintha elvágták volna az ordítást. Az igazságérzetnek ilyen döbbenetes tombolását soha életemben nem hallottam. Furcsa párhuzam, de 56-ból voltak ilyen élményeim, amikor az utcán én is osztogattam a gombostűre tűzött kis címereket...

Kilenc macskája van, akik nagyon fontosak. Mint mondja, a majd húsz évig élt Marci nevű az egyik legnagyobb kapcsolat volt az életében.

- Egyébként, amíg a férjemmel (Koltai Róbert) éltem együtt, neki is a Marci volt az egyik legnagyobb kapcsolat az életében... - mondja, nagy derültséget keltve.

De akadt a háztartásukban kuvasz, komondor, csivava, ír szetter, keverék kutya szintén, s ma is várja otthon a cicákon kívül egy kakadu.

Ki gondolná: imád vezetni, a sebesség lenyűgözi. Sokáig nem állt módjukban saját kocsira szert tenni, s amikor végre részletre, használtan hozzájutottak egy Skodához, egyből beleszeretett. Több okból is.

- Én valahogy sohasem tudom úgy tartani magamat, ahogy egy színésznek illene - utal kendőzetlen arcára. - Sokszor olyan megalázó volt az utcán vagy a közértben hallani, hogy összesúgnak: Te, ez az a színésznő... Mire a másik legyintve: Ez? Á, dehogyis... Amikor beülhettem az autóba, az valahogy védelmet adott. Az első években még rádiót sem hallgattam benne. Kérdezték, miért nem kapcsolom be; mondtam, mert én a kocsit hallgatom. Egyszer, a sztrádán észrevettem, hogy leesett az egyik szelepsapka. Mentem a szerelőhöz, s mondtam neki, feltűnt egy kis fújó hang, biztosan leesett a szelepsapka. Nem tudta elképzelni, hogy menet közben miként hallhattam meg. Pedig így történt...

Búcsúzóul még megtudjuk, legközelebb január 27-én nyílik ki a Meseszalon ajtaja. A szervezők ide várják egyebek közt Nagy Sándort, akit az Adagio együttesből is ismerhet a publikum, továbbá tavasszal Mácsai Pál színművész, rendező kedvenc meséjét ugyancsak megismerhetjük.

Eddig 160 színházi szerepet játszott, amit úgy kommentál: "nem is olyan sok..."

- Persze ehhez még hozzájött a sok tévéjáték, meg állítólag 54 film - folytatja. - Én ugyan sose számolgattam, de valaki vette a fáradságot. Akadtak kivételes pillanatok... Például amikor 1993-ban az azóta világhírűvé lett Michael Hanecke (Farkasok ideje, A zongoratanárnő, Rejtély) hívott dolgozni. Az egyetlen vagyok Magyarországon, akinek ez megadatott. A lázadás című filmet forgatta, s húsvétkor leállt, mert még nem volt meg az egyik női szereplője. Novemberig nem forgatott, mert nem találta. Bejárta már fél Európát, amikor a tudtomon kívül egy producer iroda elküldte a fényképemet. Hívott próbafelvételre, de nem vállaltam, mondván, németül nem tudok úgy játszani, ahogy én szeretek. Főleg, amikor kiderült, hogy óriási nagy kiborulás, katarzis van a filmben. Időközben azonban kiküldtek neki egy összeállítást a Zuhanás közben című filmemből, így addigra már nem tágított. Azt se bánta, ha időnként magyarra váltok, majd szinkronizálják. Fantasztikus ember, csodálatos volt a munka, ráadásul még a hangomat is megtartotta a filmben.

Néhány további villanás filmjeiből: Ajándék ez a nap, Panelkapcsolat, Eldorádó, A legényanya, Sose halunk meg, Csinibaba, Zimmer Feri (aminek most mutatják be a második részét), de Szaffit vagy Vukot se feledjük.

A gyerekeknek szóló színház mindig szent volt Pogány Judit számára. Kaposváron 800 gyerek előtt játszotta a Hamupipőkét. Máig sem hallott olyan fergeteges, teli torokból szóló ordítást, mint ami az állva tomboló gyerekekből kiszakadt, amikoraz üvegcipő fölhúzásaelőtt a varázsló megkérdezte tőlük: ki legyen a királyfi felesége...

- Csak annyit láttunk, hogy a tanító nénik összecsavart műsorfüzetekkel legyintgetve próbálják rendezni a sorokat, kevés sikerrel. Nem tudtuk folytatni az előadást, szólnom kellett, hogy nem bírom már tartani a cipőpróbához felemelt lábamat... Erre mintha elvágták volna az ordítást. Az igazságérzetnek ilyen döbbenetes tombolását soha életemben nem hallottam. Furcsa párhuzam, de 56-ból voltak ilyen élményeim, amikor az utcán én is osztogattam a gombostűre tűzött kis címereket...

Kilenc macskája van, akik nagyon fontosak. Mint mondja, a majd húsz évig élt Marci nevű az egyik legnagyobb kapcsolat volt az életében.

- Egyébként, amíg a férjemmel (Koltai Róbert) éltem együtt, neki is a Marci volt az egyik legnagyobb kapcsolat az életében... - mondja, nagy derültséget keltve.

De akadt a háztartásukban kuvasz, komondor, csivava, ír szetter, keverék kutya szintén, s ma is várja otthon a cicákon kívül egy kakadu.

Ki gondolná: imád vezetni, a sebesség lenyűgözi. Sokáig nem állt módjukban saját kocsira szert tenni, s amikor végre részletre, használtan hozzájutottak egy Skodához, egyből beleszeretett. Több okból is.

- Én valahogy sohasem tudom úgy tartani magamat, ahogy egy színésznek illene - utal kendőzetlen arcára. - Sokszor olyan megalázó volt az utcán vagy a közértben hallani, hogy összesúgnak: Te, ez az a színésznő... Mire a másik legyintve: Ez? Á, dehogyis... Amikor beülhettem az autóba, az valahogy védelmet adott. Az első években még rádiót sem hallgattam benne. Kérdezték, miért nem kapcsolom be; mondtam, mert én a kocsit hallgatom. Egyszer, a sztrádán észrevettem, hogy leesett az egyik szelepsapka. Mentem a szerelőhöz, s mondtam neki, feltűnt egy kis fújó hang, biztosan leesett a szelepsapka. Nem tudta elképzelni, hogy menet közben miként hallhattam meg. Pedig így történt...

Búcsúzóul még megtudjuk, legközelebb január 27-én nyílik ki a Meseszalon ajtaja. A szervezők ide várják egyebek közt Nagy Sándort, akit az Adagio együttesből is ismerhet a publikum, továbbá tavasszal Mácsai Pál színművész, rendező kedvenc meséjét ugyancsak megismerhetjük.

Eddig 160 színházi szerepet játszott, amit úgy kommentál: "nem is olyan sok..."

- Persze ehhez még hozzájött a sok tévéjáték, meg állítólag 54 film - folytatja. - Én ugyan sose számolgattam, de valaki vette a fáradságot. Akadtak kivételes pillanatok... Például amikor 1993-ban az azóta világhírűvé lett Michael Hanecke (Farkasok ideje, A zongoratanárnő, Rejtély) hívott dolgozni. Az egyetlen vagyok Magyarországon, akinek ez megadatott. A lázadás című filmet forgatta, s húsvétkor leállt, mert még nem volt meg az egyik női szereplője. Novemberig nem forgatott, mert nem találta. Bejárta már fél Európát, amikor a tudtomon kívül egy producer iroda elküldte a fényképemet. Hívott próbafelvételre, de nem vállaltam, mondván, németül nem tudok úgy játszani, ahogy én szeretek. Főleg, amikor kiderült, hogy óriási nagy kiborulás, katarzis van a filmben. Időközben azonban kiküldtek neki egy összeállítást a Zuhanás közben című filmemből, így addigra már nem tágított. Azt se bánta, ha időnként magyarra váltok, majd szinkronizálják. Fantasztikus ember, csodálatos volt a munka, ráadásul még a hangomat is megtartotta a filmben.

Néhány további villanás filmjeiből: Ajándék ez a nap, Panelkapcsolat, Eldorádó, A legényanya, Sose halunk meg, Csinibaba, Zimmer Feri (aminek most mutatják be a második részét), de Szaffit vagy Vukot se feledjük.

A gyerekeknek szóló színház mindig szent volt Pogány Judit számára. Kaposváron 800 gyerek előtt játszotta a Hamupipőkét. Máig sem hallott olyan fergeteges, teli torokból szóló ordítást, mint ami az állva tomboló gyerekekből kiszakadt, amikoraz üvegcipő fölhúzásaelőtt a varázsló megkérdezte tőlük: ki legyen a királyfi felesége...

- Csak annyit láttunk, hogy a tanító nénik összecsavart műsorfüzetekkel legyintgetve próbálják rendezni a sorokat, kevés sikerrel. Nem tudtuk folytatni az előadást, szólnom kellett, hogy nem bírom már tartani a cipőpróbához felemelt lábamat... Erre mintha elvágták volna az ordítást. Az igazságérzetnek ilyen döbbenetes tombolását soha életemben nem hallottam. Furcsa párhuzam, de 56-ból voltak ilyen élményeim, amikor az utcán én is osztogattam a gombostűre tűzött kis címereket...

Kilenc macskája van, akik nagyon fontosak. Mint mondja, a majd húsz évig élt Marci nevű az egyik legnagyobb kapcsolat volt az életében.

- Egyébként, amíg a férjemmel (Koltai Róbert) éltem együtt, neki is a Marci volt az egyik legnagyobb kapcsolat az életében... - mondja, nagy derültséget keltve.

De akadt a háztartásukban kuvasz, komondor, csivava, ír szetter, keverék kutya szintén, s ma is várja otthon a cicákon kívül egy kakadu.

Ki gondolná: imád vezetni, a sebesség lenyűgözi. Sokáig nem állt módjukban saját kocsira szert tenni, s amikor végre részletre, használtan hozzájutottak egy Skodához, egyből beleszeretett. Több okból is.

- Én valahogy sohasem tudom úgy tartani magamat, ahogy egy színésznek illene - utal kendőzetlen arcára. - Sokszor olyan megalázó volt az utcán vagy a közértben hallani, hogy összesúgnak: Te, ez az a színésznő... Mire a másik legyintve: Ez? Á, dehogyis... Amikor beülhettem az autóba, az valahogy védelmet adott. Az első években még rádiót sem hallgattam benne. Kérdezték, miért nem kapcsolom be; mondtam, mert én a kocsit hallgatom. Egyszer, a sztrádán észrevettem, hogy leesett az egyik szelepsapka. Mentem a szerelőhöz, s mondtam neki, feltűnt egy kis fújó hang, biztosan leesett a szelepsapka. Nem tudta elképzelni, hogy menet közben miként hallhattam meg. Pedig így történt...

Búcsúzóul még megtudjuk, legközelebb január 27-én nyílik ki a Meseszalon ajtaja. A szervezők ide várják egyebek közt Nagy Sándort, akit az Adagio együttesből is ismerhet a publikum, továbbá tavasszal Mácsai Pál színművész, rendező kedvenc meséjét ugyancsak megismerhetjük.

- Persze ehhez még hozzájött a sok tévéjáték, meg állítólag 54 film - folytatja. - Én ugyan sose számolgattam, de valaki vette a fáradságot. Akadtak kivételes pillanatok... Például amikor 1993-ban az azóta világhírűvé lett Michael Hanecke (Farkasok ideje, A zongoratanárnő, Rejtély) hívott dolgozni. Az egyetlen vagyok Magyarországon, akinek ez megadatott. A lázadás című filmet forgatta, s húsvétkor leállt, mert még nem volt meg az egyik női szereplője. Novemberig nem forgatott, mert nem találta. Bejárta már fél Európát, amikor a tudtomon kívül egy producer iroda elküldte a fényképemet. Hívott próbafelvételre, de nem vállaltam, mondván, németül nem tudok úgy játszani, ahogy én szeretek. Főleg, amikor kiderült, hogy óriási nagy kiborulás, katarzis van a filmben. Időközben azonban kiküldtek neki egy összeállítást a Zuhanás közben című filmemből, így addigra már nem tágított. Azt se bánta, ha időnként magyarra váltok, majd szinkronizálják. Fantasztikus ember, csodálatos volt a munka, ráadásul még a hangomat is megtartotta a filmben.

Néhány további villanás filmjeiből: Ajándék ez a nap, Panelkapcsolat, Eldorádó, A legényanya, Sose halunk meg, Csinibaba, Zimmer Feri (aminek most mutatják be a második részét), de Szaffit vagy Vukot se feledjük.

A gyerekeknek szóló színház mindig szent volt Pogány Judit számára. Kaposváron 800 gyerek előtt játszotta a Hamupipőkét. Máig sem hallott olyan fergeteges, teli torokból szóló ordítást, mint ami az állva tomboló gyerekekből kiszakadt, amikoraz üvegcipő fölhúzásaelőtt a varázsló megkérdezte tőlük: ki legyen a királyfi felesége...

- Csak annyit láttunk, hogy a tanító nénik összecsavart műsorfüzetekkel legyintgetve próbálják rendezni a sorokat, kevés sikerrel. Nem tudtuk folytatni az előadást, szólnom kellett, hogy nem bírom már tartani a cipőpróbához felemelt lábamat... Erre mintha elvágták volna az ordítást. Az igazságérzetnek ilyen döbbenetes tombolását soha életemben nem hallottam. Furcsa párhuzam, de 56-ból voltak ilyen élményeim, amikor az utcán én is osztogattam a gombostűre tűzött kis címereket...

Kilenc macskája van, akik nagyon fontosak. Mint mondja, a majd húsz évig élt Marci nevű az egyik legnagyobb kapcsolat volt az életében.

- Egyébként, amíg a férjemmel (Koltai Róbert) éltem együtt, neki is a Marci volt az egyik legnagyobb kapcsolat az életében... - mondja, nagy derültséget keltve.

De akadt a háztartásukban kuvasz, komondor, csivava, ír szetter, keverék kutya szintén, s ma is várja otthon a cicákon kívül egy kakadu.

Ki gondolná: imád vezetni, a sebesség lenyűgözi. Sokáig nem állt módjukban saját kocsira szert tenni, s amikor végre részletre, használtan hozzájutottak egy Skodához, egyből beleszeretett. Több okból is.

- Én valahogy sohasem tudom úgy tartani magamat, ahogy egy színésznek illene - utal kendőzetlen arcára. - Sokszor olyan megalázó volt az utcán vagy a közértben hallani, hogy összesúgnak: Te, ez az a színésznő... Mire a másik legyintve: Ez? Á, dehogyis... Amikor beülhettem az autóba, az valahogy védelmet adott. Az első években még rádiót sem hallgattam benne. Kérdezték, miért nem kapcsolom be; mondtam, mert én a kocsit hallgatom. Egyszer, a sztrádán észrevettem, hogy leesett az egyik szelepsapka. Mentem a szerelőhöz, s mondtam neki, feltűnt egy kis fújó hang, biztosan leesett a szelepsapka. Nem tudta elképzelni, hogy menet közben miként hallhattam meg. Pedig így történt...

Búcsúzóul még megtudjuk, legközelebb január 27-én nyílik ki a Meseszalon ajtaja. A szervezők ide várják egyebek közt Nagy Sándort, akit az Adagio együttesből is ismerhet a publikum, továbbá tavasszal Mácsai Pál színművész, rendező kedvenc meséjét ugyancsak megismerhetjük.

- Persze ehhez még hozzájött a sok tévéjáték, meg állítólag 54 film - folytatja. - Én ugyan sose számolgattam, de valaki vette a fáradságot. Akadtak kivételes pillanatok... Például amikor 1993-ban az azóta világhírűvé lett Michael Hanecke (Farkasok ideje, A zongoratanárnő, Rejtély) hívott dolgozni. Az egyetlen vagyok Magyarországon, akinek ez megadatott. A lázadás című filmet forgatta, s húsvétkor leállt, mert még nem volt meg az egyik női szereplője. Novemberig nem forgatott, mert nem találta. Bejárta már fél Európát, amikor a tudtomon kívül egy producer iroda elküldte a fényképemet. Hívott próbafelvételre, de nem vállaltam, mondván, németül nem tudok úgy játszani, ahogy én szeretek. Főleg, amikor kiderült, hogy óriási nagy kiborulás, katarzis van a filmben. Időközben azonban kiküldtek neki egy összeállítást a Zuhanás közben című filmemből, így addigra már nem tágított. Azt se bánta, ha időnként magyarra váltok, majd szinkronizálják. Fantasztikus ember, csodálatos volt a munka, ráadásul még a hangomat is megtartotta a filmben.

Néhány további villanás filmjeiből: Ajándék ez a nap, Panelkapcsolat, Eldorádó, A legényanya, Sose halunk meg, Csinibaba, Zimmer Feri (aminek most mutatják be a második részét), de Szaffit vagy Vukot se feledjük.

A gyerekeknek szóló színház mindig szent volt Pogány Judit számára. Kaposváron 800 gyerek előtt játszotta a Hamupipőkét. Máig sem hallott olyan fergeteges, teli torokból szóló ordítást, mint ami az állva tomboló gyerekekből kiszakadt, amikoraz üvegcipő fölhúzásaelőtt a varázsló megkérdezte tőlük: ki legyen a királyfi felesége...

- Csak annyit láttunk, hogy a tanító nénik összecsavart műsorfüzetekkel legyintgetve próbálják rendezni a sorokat, kevés sikerrel. Nem tudtuk folytatni az előadást, szólnom kellett, hogy nem bírom már tartani a cipőpróbához felemelt lábamat... Erre mintha elvágták volna az ordítást. Az igazságérzetnek ilyen döbbenetes tombolását soha életemben nem hallottam. Furcsa párhuzam, de 56-ból voltak ilyen élményeim, amikor az utcán én is osztogattam a gombostűre tűzött kis címereket...

Kilenc macskája van, akik nagyon fontosak. Mint mondja, a majd húsz évig élt Marci nevű az egyik legnagyobb kapcsolat volt az életében.

- Egyébként, amíg a férjemmel (Koltai Róbert) éltem együtt, neki is a Marci volt az egyik legnagyobb kapcsolat az életében... - mondja, nagy derültséget keltve.

De akadt a háztartásukban kuvasz, komondor, csivava, ír szetter, keverék kutya szintén, s ma is várja otthon a cicákon kívül egy kakadu.

Ki gondolná: imád vezetni, a sebesség lenyűgözi. Sokáig nem állt módjukban saját kocsira szert tenni, s amikor végre részletre, használtan hozzájutottak egy Skodához, egyből beleszeretett. Több okból is.

- Én valahogy sohasem tudom úgy tartani magamat, ahogy egy színésznek illene - utal kendőzetlen arcára. - Sokszor olyan megalázó volt az utcán vagy a közértben hallani, hogy összesúgnak: Te, ez az a színésznő... Mire a másik legyintve: Ez? Á, dehogyis... Amikor beülhettem az autóba, az valahogy védelmet adott. Az első években még rádiót sem hallgattam benne. Kérdezték, miért nem kapcsolom be; mondtam, mert én a kocsit hallgatom. Egyszer, a sztrádán észrevettem, hogy leesett az egyik szelepsapka. Mentem a szerelőhöz, s mondtam neki, feltűnt egy kis fújó hang, biztosan leesett a szelepsapka. Nem tudta elképzelni, hogy menet közben miként hallhattam meg. Pedig így történt...

Búcsúzóul még megtudjuk, legközelebb január 27-én nyílik ki a Meseszalon ajtaja. A szervezők ide várják egyebek közt Nagy Sándort, akit az Adagio együttesből is ismerhet a publikum, továbbá tavasszal Mácsai Pál színművész, rendező kedvenc meséjét ugyancsak megismerhetjük.

Néhány további villanás filmjeiből: Ajándék ez a nap, Panelkapcsolat, Eldorádó, A legényanya, Sose halunk meg, Csinibaba, Zimmer Feri (aminek most mutatják be a második részét), de Szaffit vagy Vukot se feledjük.

A gyerekeknek szóló színház mindig szent volt Pogány Judit számára. Kaposváron 800 gyerek előtt játszotta a Hamupipőkét. Máig sem hallott olyan fergeteges, teli torokból szóló ordítást, mint ami az állva tomboló gyerekekből kiszakadt, amikoraz üvegcipő fölhúzásaelőtt a varázsló megkérdezte tőlük: ki legyen a királyfi felesége...

- Csak annyit láttunk, hogy a tanító nénik összecsavart műsorfüzetekkel legyintgetve próbálják rendezni a sorokat, kevés sikerrel. Nem tudtuk folytatni az előadást, szólnom kellett, hogy nem bírom már tartani a cipőpróbához felemelt lábamat... Erre mintha elvágták volna az ordítást. Az igazságérzetnek ilyen döbbenetes tombolását soha életemben nem hallottam. Furcsa párhuzam, de 56-ból voltak ilyen élményeim, amikor az utcán én is osztogattam a gombostűre tűzött kis címereket...

Kilenc macskája van, akik nagyon fontosak. Mint mondja, a majd húsz évig élt Marci nevű az egyik legnagyobb kapcsolat volt az életében.

- Egyébként, amíg a férjemmel (Koltai Róbert) éltem együtt, neki is a Marci volt az egyik legnagyobb kapcsolat az életében... - mondja, nagy derültséget keltve.

De akadt a háztartásukban kuvasz, komondor, csivava, ír szetter, keverék kutya szintén, s ma is várja otthon a cicákon kívül egy kakadu.

Ki gondolná: imád vezetni, a sebesség lenyűgözi. Sokáig nem állt módjukban saját kocsira szert tenni, s amikor végre részletre, használtan hozzájutottak egy Skodához, egyből beleszeretett. Több okból is.

- Én valahogy sohasem tudom úgy tartani magamat, ahogy egy színésznek illene - utal kendőzetlen arcára. - Sokszor olyan megalázó volt az utcán vagy a közértben hallani, hogy összesúgnak: Te, ez az a színésznő... Mire a másik legyintve: Ez? Á, dehogyis... Amikor beülhettem az autóba, az valahogy védelmet adott. Az első években még rádiót sem hallgattam benne. Kérdezték, miért nem kapcsolom be; mondtam, mert én a kocsit hallgatom. Egyszer, a sztrádán észrevettem, hogy leesett az egyik szelepsapka. Mentem a szerelőhöz, s mondtam neki, feltűnt egy kis fújó hang, biztosan leesett a szelepsapka. Nem tudta elképzelni, hogy menet közben miként hallhattam meg. Pedig így történt...

Búcsúzóul még megtudjuk, legközelebb január 27-én nyílik ki a Meseszalon ajtaja. A szervezők ide várják egyebek közt Nagy Sándort, akit az Adagio együttesből is ismerhet a publikum, továbbá tavasszal Mácsai Pál színművész, rendező kedvenc meséjét ugyancsak megismerhetjük.

Néhány további villanás filmjeiből: Ajándék ez a nap, Panelkapcsolat, Eldorádó, A legényanya, Sose halunk meg, Csinibaba, Zimmer Feri (aminek most mutatják be a második részét), de Szaffit vagy Vukot se feledjük.

A gyerekeknek szóló színház mindig szent volt Pogány Judit számára. Kaposváron 800 gyerek előtt játszotta a Hamupipőkét. Máig sem hallott olyan fergeteges, teli torokból szóló ordítást, mint ami az állva tomboló gyerekekből kiszakadt, amikoraz üvegcipő fölhúzásaelőtt a varázsló megkérdezte tőlük: ki legyen a királyfi felesége...

- Csak annyit láttunk, hogy a tanító nénik összecsavart műsorfüzetekkel legyintgetve próbálják rendezni a sorokat, kevés sikerrel. Nem tudtuk folytatni az előadást, szólnom kellett, hogy nem bírom már tartani a cipőpróbához felemelt lábamat... Erre mintha elvágták volna az ordítást. Az igazságérzetnek ilyen döbbenetes tombolását soha életemben nem hallottam. Furcsa párhuzam, de 56-ból voltak ilyen élményeim, amikor az utcán én is osztogattam a gombostűre tűzött kis címereket...

Kilenc macskája van, akik nagyon fontosak. Mint mondja, a majd húsz évig élt Marci nevű az egyik legnagyobb kapcsolat volt az életében.

- Egyébként, amíg a férjemmel (Koltai Róbert) éltem együtt, neki is a Marci volt az egyik legnagyobb kapcsolat az életében... - mondja, nagy derültséget keltve.

De akadt a háztartásukban kuvasz, komondor, csivava, ír szetter, keverék kutya szintén, s ma is várja otthon a cicákon kívül egy kakadu.

Ki gondolná: imád vezetni, a sebesség lenyűgözi. Sokáig nem állt módjukban saját kocsira szert tenni, s amikor végre részletre, használtan hozzájutottak egy Skodához, egyből beleszeretett. Több okból is.

- Én valahogy sohasem tudom úgy tartani magamat, ahogy egy színésznek illene - utal kendőzetlen arcára. - Sokszor olyan megalázó volt az utcán vagy a közértben hallani, hogy összesúgnak: Te, ez az a színésznő... Mire a másik legyintve: Ez? Á, dehogyis... Amikor beülhettem az autóba, az valahogy védelmet adott. Az első években még rádiót sem hallgattam benne. Kérdezték, miért nem kapcsolom be; mondtam, mert én a kocsit hallgatom. Egyszer, a sztrádán észrevettem, hogy leesett az egyik szelepsapka. Mentem a szerelőhöz, s mondtam neki, feltűnt egy kis fújó hang, biztosan leesett a szelepsapka. Nem tudta elképzelni, hogy menet közben miként hallhattam meg. Pedig így történt...

Búcsúzóul még megtudjuk, legközelebb január 27-én nyílik ki a Meseszalon ajtaja. A szervezők ide várják egyebek közt Nagy Sándort, akit az Adagio együttesből is ismerhet a publikum, továbbá tavasszal Mácsai Pál színművész, rendező kedvenc meséjét ugyancsak megismerhetjük.

A gyerekeknek szóló színház mindig szent volt Pogány Judit számára. Kaposváron 800 gyerek előtt játszotta a Hamupipőkét. Máig sem hallott olyan fergeteges, teli torokból szóló ordítást, mint ami az állva tomboló gyerekekből kiszakadt, amikoraz üvegcipő fölhúzásaelőtt a varázsló megkérdezte tőlük: ki legyen a királyfi felesége...

- Csak annyit láttunk, hogy a tanító nénik összecsavart műsorfüzetekkel legyintgetve próbálják rendezni a sorokat, kevés sikerrel. Nem tudtuk folytatni az előadást, szólnom kellett, hogy nem bírom már tartani a cipőpróbához felemelt lábamat... Erre mintha elvágták volna az ordítást. Az igazságérzetnek ilyen döbbenetes tombolását soha életemben nem hallottam. Furcsa párhuzam, de 56-ból voltak ilyen élményeim, amikor az utcán én is osztogattam a gombostűre tűzött kis címereket...

Kilenc macskája van, akik nagyon fontosak. Mint mondja, a majd húsz évig élt Marci nevű az egyik legnagyobb kapcsolat volt az életében.

- Egyébként, amíg a férjemmel (Koltai Róbert) éltem együtt, neki is a Marci volt az egyik legnagyobb kapcsolat az életében... - mondja, nagy derültséget keltve.

De akadt a háztartásukban kuvasz, komondor, csivava, ír szetter, keverék kutya szintén, s ma is várja otthon a cicákon kívül egy kakadu.

Ki gondolná: imád vezetni, a sebesség lenyűgözi. Sokáig nem állt módjukban saját kocsira szert tenni, s amikor végre részletre, használtan hozzájutottak egy Skodához, egyből beleszeretett. Több okból is.

- Én valahogy sohasem tudom úgy tartani magamat, ahogy egy színésznek illene - utal kendőzetlen arcára. - Sokszor olyan megalázó volt az utcán vagy a közértben hallani, hogy összesúgnak: Te, ez az a színésznő... Mire a másik legyintve: Ez? Á, dehogyis... Amikor beülhettem az autóba, az valahogy védelmet adott. Az első években még rádiót sem hallgattam benne. Kérdezték, miért nem kapcsolom be; mondtam, mert én a kocsit hallgatom. Egyszer, a sztrádán észrevettem, hogy leesett az egyik szelepsapka. Mentem a szerelőhöz, s mondtam neki, feltűnt egy kis fújó hang, biztosan leesett a szelepsapka. Nem tudta elképzelni, hogy menet közben miként hallhattam meg. Pedig így történt...

Búcsúzóul még megtudjuk, legközelebb január 27-én nyílik ki a Meseszalon ajtaja. A szervezők ide várják egyebek közt Nagy Sándort, akit az Adagio együttesből is ismerhet a publikum, továbbá tavasszal Mácsai Pál színművész, rendező kedvenc meséjét ugyancsak megismerhetjük.

A gyerekeknek szóló színház mindig szent volt Pogány Judit számára. Kaposváron 800 gyerek előtt játszotta a Hamupipőkét. Máig sem hallott olyan fergeteges, teli torokból szóló ordítást, mint ami az állva tomboló gyerekekből kiszakadt, amikoraz üvegcipő fölhúzásaelőtt a varázsló megkérdezte tőlük: ki legyen a királyfi felesége...

- Csak annyit láttunk, hogy a tanító nénik összecsavart műsorfüzetekkel legyintgetve próbálják rendezni a sorokat, kevés sikerrel. Nem tudtuk folytatni az előadást, szólnom kellett, hogy nem bírom már tartani a cipőpróbához felemelt lábamat... Erre mintha elvágták volna az ordítást. Az igazságérzetnek ilyen döbbenetes tombolását soha életemben nem hallottam. Furcsa párhuzam, de 56-ból voltak ilyen élményeim, amikor az utcán én is osztogattam a gombostűre tűzött kis címereket...

Kilenc macskája van, akik nagyon fontosak. Mint mondja, a majd húsz évig élt Marci nevű az egyik legnagyobb kapcsolat volt az életében.

- Egyébként, amíg a férjemmel (Koltai Róbert) éltem együtt, neki is a Marci volt az egyik legnagyobb kapcsolat az életében... - mondja, nagy derültséget keltve.

De akadt a háztartásukban kuvasz, komondor, csivava, ír szetter, keverék kutya szintén, s ma is várja otthon a cicákon kívül egy kakadu.

Ki gondolná: imád vezetni, a sebesség lenyűgözi. Sokáig nem állt módjukban saját kocsira szert tenni, s amikor végre részletre, használtan hozzájutottak egy Skodához, egyből beleszeretett. Több okból is.

- Én valahogy sohasem tudom úgy tartani magamat, ahogy egy színésznek illene - utal kendőzetlen arcára. - Sokszor olyan megalázó volt az utcán vagy a közértben hallani, hogy összesúgnak: Te, ez az a színésznő... Mire a másik legyintve: Ez? Á, dehogyis... Amikor beülhettem az autóba, az valahogy védelmet adott. Az első években még rádiót sem hallgattam benne. Kérdezték, miért nem kapcsolom be; mondtam, mert én a kocsit hallgatom. Egyszer, a sztrádán észrevettem, hogy leesett az egyik szelepsapka. Mentem a szerelőhöz, s mondtam neki, feltűnt egy kis fújó hang, biztosan leesett a szelepsapka. Nem tudta elképzelni, hogy menet közben miként hallhattam meg. Pedig így történt...

Búcsúzóul még megtudjuk, legközelebb január 27-én nyílik ki a Meseszalon ajtaja. A szervezők ide várják egyebek közt Nagy Sándort, akit az Adagio együttesből is ismerhet a publikum, továbbá tavasszal Mácsai Pál színművész, rendező kedvenc meséjét ugyancsak megismerhetjük.

- Csak annyit láttunk, hogy a tanító nénik összecsavart műsorfüzetekkel legyintgetve próbálják rendezni a sorokat, kevés sikerrel. Nem tudtuk folytatni az előadást, szólnom kellett, hogy nem bírom már tartani a cipőpróbához felemelt lábamat... Erre mintha elvágták volna az ordítást. Az igazságérzetnek ilyen döbbenetes tombolását soha életemben nem hallottam. Furcsa párhuzam, de 56-ból voltak ilyen élményeim, amikor az utcán én is osztogattam a gombostűre tűzött kis címereket...

Kilenc macskája van, akik nagyon fontosak. Mint mondja, a majd húsz évig élt Marci nevű az egyik legnagyobb kapcsolat volt az életében.

- Egyébként, amíg a férjemmel (Koltai Róbert) éltem együtt, neki is a Marci volt az egyik legnagyobb kapcsolat az életében... - mondja, nagy derültséget keltve.

De akadt a háztartásukban kuvasz, komondor, csivava, ír szetter, keverék kutya szintén, s ma is várja otthon a cicákon kívül egy kakadu.

Ki gondolná: imád vezetni, a sebesség lenyűgözi. Sokáig nem állt módjukban saját kocsira szert tenni, s amikor végre részletre, használtan hozzájutottak egy Skodához, egyből beleszeretett. Több okból is.

- Én valahogy sohasem tudom úgy tartani magamat, ahogy egy színésznek illene - utal kendőzetlen arcára. - Sokszor olyan megalázó volt az utcán vagy a közértben hallani, hogy összesúgnak: Te, ez az a színésznő... Mire a másik legyintve: Ez? Á, dehogyis... Amikor beülhettem az autóba, az valahogy védelmet adott. Az első években még rádiót sem hallgattam benne. Kérdezték, miért nem kapcsolom be; mondtam, mert én a kocsit hallgatom. Egyszer, a sztrádán észrevettem, hogy leesett az egyik szelepsapka. Mentem a szerelőhöz, s mondtam neki, feltűnt egy kis fújó hang, biztosan leesett a szelepsapka. Nem tudta elképzelni, hogy menet közben miként hallhattam meg. Pedig így történt...

Búcsúzóul még megtudjuk, legközelebb január 27-én nyílik ki a Meseszalon ajtaja. A szervezők ide várják egyebek közt Nagy Sándort, akit az Adagio együttesből is ismerhet a publikum, továbbá tavasszal Mácsai Pál színművész, rendező kedvenc meséjét ugyancsak megismerhetjük.

- Csak annyit láttunk, hogy a tanító nénik összecsavart műsorfüzetekkel legyintgetve próbálják rendezni a sorokat, kevés sikerrel. Nem tudtuk folytatni az előadást, szólnom kellett, hogy nem bírom már tartani a cipőpróbához felemelt lábamat... Erre mintha elvágták volna az ordítást. Az igazságérzetnek ilyen döbbenetes tombolását soha életemben nem hallottam. Furcsa párhuzam, de 56-ból voltak ilyen élményeim, amikor az utcán én is osztogattam a gombostűre tűzött kis címereket...

Kilenc macskája van, akik nagyon fontosak. Mint mondja, a majd húsz évig élt Marci nevű az egyik legnagyobb kapcsolat volt az életében.

- Egyébként, amíg a férjemmel (Koltai Róbert) éltem együtt, neki is a Marci volt az egyik legnagyobb kapcsolat az életében... - mondja, nagy derültséget keltve.

De akadt a háztartásukban kuvasz, komondor, csivava, ír szetter, keverék kutya szintén, s ma is várja otthon a cicákon kívül egy kakadu.

Ki gondolná: imád vezetni, a sebesség lenyűgözi. Sokáig nem állt módjukban saját kocsira szert tenni, s amikor végre részletre, használtan hozzájutottak egy Skodához, egyből beleszeretett. Több okból is.

- Én valahogy sohasem tudom úgy tartani magamat, ahogy egy színésznek illene - utal kendőzetlen arcára. - Sokszor olyan megalázó volt az utcán vagy a közértben hallani, hogy összesúgnak: Te, ez az a színésznő... Mire a másik legyintve: Ez? Á, dehogyis... Amikor beülhettem az autóba, az valahogy védelmet adott. Az első években még rádiót sem hallgattam benne. Kérdezték, miért nem kapcsolom be; mondtam, mert én a kocsit hallgatom. Egyszer, a sztrádán észrevettem, hogy leesett az egyik szelepsapka. Mentem a szerelőhöz, s mondtam neki, feltűnt egy kis fújó hang, biztosan leesett a szelepsapka. Nem tudta elképzelni, hogy menet közben miként hallhattam meg. Pedig így történt...

Búcsúzóul még megtudjuk, legközelebb január 27-én nyílik ki a Meseszalon ajtaja. A szervezők ide várják egyebek közt Nagy Sándort, akit az Adagio együttesből is ismerhet a publikum, továbbá tavasszal Mácsai Pál színművész, rendező kedvenc meséjét ugyancsak megismerhetjük.

Kilenc macskája van, akik nagyon fontosak. Mint mondja, a majd húsz évig élt Marci nevű az egyik legnagyobb kapcsolat volt az életében.

- Egyébként, amíg a férjemmel (Koltai Róbert) éltem együtt, neki is a Marci volt az egyik legnagyobb kapcsolat az életében... - mondja, nagy derültséget keltve.

De akadt a háztartásukban kuvasz, komondor, csivava, ír szetter, keverék kutya szintén, s ma is várja otthon a cicákon kívül egy kakadu.

Ki gondolná: imád vezetni, a sebesség lenyűgözi. Sokáig nem állt módjukban saját kocsira szert tenni, s amikor végre részletre, használtan hozzájutottak egy Skodához, egyből beleszeretett. Több okból is.

- Én valahogy sohasem tudom úgy tartani magamat, ahogy egy színésznek illene - utal kendőzetlen arcára. - Sokszor olyan megalázó volt az utcán vagy a közértben hallani, hogy összesúgnak: Te, ez az a színésznő... Mire a másik legyintve: Ez? Á, dehogyis... Amikor beülhettem az autóba, az valahogy védelmet adott. Az első években még rádiót sem hallgattam benne. Kérdezték, miért nem kapcsolom be; mondtam, mert én a kocsit hallgatom. Egyszer, a sztrádán észrevettem, hogy leesett az egyik szelepsapka. Mentem a szerelőhöz, s mondtam neki, feltűnt egy kis fújó hang, biztosan leesett a szelepsapka. Nem tudta elképzelni, hogy menet közben miként hallhattam meg. Pedig így történt...

Búcsúzóul még megtudjuk, legközelebb január 27-én nyílik ki a Meseszalon ajtaja. A szervezők ide várják egyebek közt Nagy Sándort, akit az Adagio együttesből is ismerhet a publikum, továbbá tavasszal Mácsai Pál színművész, rendező kedvenc meséjét ugyancsak megismerhetjük.

Kilenc macskája van, akik nagyon fontosak. Mint mondja, a majd húsz évig élt Marci nevű az egyik legnagyobb kapcsolat volt az életében.

- Egyébként, amíg a férjemmel (Koltai Róbert) éltem együtt, neki is a Marci volt az egyik legnagyobb kapcsolat az életében... - mondja, nagy derültséget keltve.

De akadt a háztartásukban kuvasz, komondor, csivava, ír szetter, keverék kutya szintén, s ma is várja otthon a cicákon kívül egy kakadu.

Ki gondolná: imád vezetni, a sebesség lenyűgözi. Sokáig nem állt módjukban saját kocsira szert tenni, s amikor végre részletre, használtan hozzájutottak egy Skodához, egyből beleszeretett. Több okból is.

- Én valahogy sohasem tudom úgy tartani magamat, ahogy egy színésznek illene - utal kendőzetlen arcára. - Sokszor olyan megalázó volt az utcán vagy a közértben hallani, hogy összesúgnak: Te, ez az a színésznő... Mire a másik legyintve: Ez? Á, dehogyis... Amikor beülhettem az autóba, az valahogy védelmet adott. Az első években még rádiót sem hallgattam benne. Kérdezték, miért nem kapcsolom be; mondtam, mert én a kocsit hallgatom. Egyszer, a sztrádán észrevettem, hogy leesett az egyik szelepsapka. Mentem a szerelőhöz, s mondtam neki, feltűnt egy kis fújó hang, biztosan leesett a szelepsapka. Nem tudta elképzelni, hogy menet közben miként hallhattam meg. Pedig így történt...

Búcsúzóul még megtudjuk, legközelebb január 27-én nyílik ki a Meseszalon ajtaja. A szervezők ide várják egyebek közt Nagy Sándort, akit az Adagio együttesből is ismerhet a publikum, továbbá tavasszal Mácsai Pál színművész, rendező kedvenc meséjét ugyancsak megismerhetjük.

- Egyébként, amíg a férjemmel (Koltai Róbert) éltem együtt, neki is a Marci volt az egyik legnagyobb kapcsolat az életében... - mondja, nagy derültséget keltve.

De akadt a háztartásukban kuvasz, komondor, csivava, ír szetter, keverék kutya szintén, s ma is várja otthon a cicákon kívül egy kakadu.

Ki gondolná: imád vezetni, a sebesség lenyűgözi. Sokáig nem állt módjukban saját kocsira szert tenni, s amikor végre részletre, használtan hozzájutottak egy Skodához, egyből beleszeretett. Több okból is.

- Én valahogy sohasem tudom úgy tartani magamat, ahogy egy színésznek illene - utal kendőzetlen arcára. - Sokszor olyan megalázó volt az utcán vagy a közértben hallani, hogy összesúgnak: Te, ez az a színésznő... Mire a másik legyintve: Ez? Á, dehogyis... Amikor beülhettem az autóba, az valahogy védelmet adott. Az első években még rádiót sem hallgattam benne. Kérdezték, miért nem kapcsolom be; mondtam, mert én a kocsit hallgatom. Egyszer, a sztrádán észrevettem, hogy leesett az egyik szelepsapka. Mentem a szerelőhöz, s mondtam neki, feltűnt egy kis fújó hang, biztosan leesett a szelepsapka. Nem tudta elképzelni, hogy menet közben miként hallhattam meg. Pedig így történt...

Búcsúzóul még megtudjuk, legközelebb január 27-én nyílik ki a Meseszalon ajtaja. A szervezők ide várják egyebek közt Nagy Sándort, akit az Adagio együttesből is ismerhet a publikum, továbbá tavasszal Mácsai Pál színművész, rendező kedvenc meséjét ugyancsak megismerhetjük.

- Egyébként, amíg a férjemmel (Koltai Róbert) éltem együtt, neki is a Marci volt az egyik legnagyobb kapcsolat az életében... - mondja, nagy derültséget keltve.

De akadt a háztartásukban kuvasz, komondor, csivava, ír szetter, keverék kutya szintén, s ma is várja otthon a cicákon kívül egy kakadu.

Ki gondolná: imád vezetni, a sebesség lenyűgözi. Sokáig nem állt módjukban saját kocsira szert tenni, s amikor végre részletre, használtan hozzájutottak egy Skodához, egyből beleszeretett. Több okból is.

- Én valahogy sohasem tudom úgy tartani magamat, ahogy egy színésznek illene - utal kendőzetlen arcára. - Sokszor olyan megalázó volt az utcán vagy a közértben hallani, hogy összesúgnak: Te, ez az a színésznő... Mire a másik legyintve: Ez? Á, dehogyis... Amikor beülhettem az autóba, az valahogy védelmet adott. Az első években még rádiót sem hallgattam benne. Kérdezték, miért nem kapcsolom be; mondtam, mert én a kocsit hallgatom. Egyszer, a sztrádán észrevettem, hogy leesett az egyik szelepsapka. Mentem a szerelőhöz, s mondtam neki, feltűnt egy kis fújó hang, biztosan leesett a szelepsapka. Nem tudta elképzelni, hogy menet közben miként hallhattam meg. Pedig így történt...

Búcsúzóul még megtudjuk, legközelebb január 27-én nyílik ki a Meseszalon ajtaja. A szervezők ide várják egyebek közt Nagy Sándort, akit az Adagio együttesből is ismerhet a publikum, továbbá tavasszal Mácsai Pál színművész, rendező kedvenc meséjét ugyancsak megismerhetjük.

De akadt a háztartásukban kuvasz, komondor, csivava, ír szetter, keverék kutya szintén, s ma is várja otthon a cicákon kívül egy kakadu.

Ki gondolná: imád vezetni, a sebesség lenyűgözi. Sokáig nem állt módjukban saját kocsira szert tenni, s amikor végre részletre, használtan hozzájutottak egy Skodához, egyből beleszeretett. Több okból is.

- Én valahogy sohasem tudom úgy tartani magamat, ahogy egy színésznek illene - utal kendőzetlen arcára. - Sokszor olyan megalázó volt az utcán vagy a közértben hallani, hogy összesúgnak: Te, ez az a színésznő... Mire a másik legyintve: Ez? Á, dehogyis... Amikor beülhettem az autóba, az valahogy védelmet adott. Az első években még rádiót sem hallgattam benne. Kérdezték, miért nem kapcsolom be; mondtam, mert én a kocsit hallgatom. Egyszer, a sztrádán észrevettem, hogy leesett az egyik szelepsapka. Mentem a szerelőhöz, s mondtam neki, feltűnt egy kis fújó hang, biztosan leesett a szelepsapka. Nem tudta elképzelni, hogy menet közben miként hallhattam meg. Pedig így történt...

Búcsúzóul még megtudjuk, legközelebb január 27-én nyílik ki a Meseszalon ajtaja. A szervezők ide várják egyebek közt Nagy Sándort, akit az Adagio együttesből is ismerhet a publikum, továbbá tavasszal Mácsai Pál színművész, rendező kedvenc meséjét ugyancsak megismerhetjük.

De akadt a háztartásukban kuvasz, komondor, csivava, ír szetter, keverék kutya szintén, s ma is várja otthon a cicákon kívül egy kakadu.

Ki gondolná: imád vezetni, a sebesség lenyűgözi. Sokáig nem állt módjukban saját kocsira szert tenni, s amikor végre részletre, használtan hozzájutottak egy Skodához, egyből beleszeretett. Több okból is.

- Én valahogy sohasem tudom úgy tartani magamat, ahogy egy színésznek illene - utal kendőzetlen arcára. - Sokszor olyan megalázó volt az utcán vagy a közértben hallani, hogy összesúgnak: Te, ez az a színésznő... Mire a másik legyintve: Ez? Á, dehogyis... Amikor beülhettem az autóba, az valahogy védelmet adott. Az első években még rádiót sem hallgattam benne. Kérdezték, miért nem kapcsolom be; mondtam, mert én a kocsit hallgatom. Egyszer, a sztrádán észrevettem, hogy leesett az egyik szelepsapka. Mentem a szerelőhöz, s mondtam neki, feltűnt egy kis fújó hang, biztosan leesett a szelepsapka. Nem tudta elképzelni, hogy menet közben miként hallhattam meg. Pedig így történt...

Búcsúzóul még megtudjuk, legközelebb január 27-én nyílik ki a Meseszalon ajtaja. A szervezők ide várják egyebek közt Nagy Sándort, akit az Adagio együttesből is ismerhet a publikum, továbbá tavasszal Mácsai Pál színművész, rendező kedvenc meséjét ugyancsak megismerhetjük.

Ki gondolná: imád vezetni, a sebesség lenyűgözi. Sokáig nem állt módjukban saját kocsira szert tenni, s amikor végre részletre, használtan hozzájutottak egy Skodához, egyből beleszeretett. Több okból is.

- Én valahogy sohasem tudom úgy tartani magamat, ahogy egy színésznek illene - utal kendőzetlen arcára. - Sokszor olyan megalázó volt az utcán vagy a közértben hallani, hogy összesúgnak: Te, ez az a színésznő... Mire a másik legyintve: Ez? Á, dehogyis... Amikor beülhettem az autóba, az valahogy védelmet adott. Az első években még rádiót sem hallgattam benne. Kérdezték, miért nem kapcsolom be; mondtam, mert én a kocsit hallgatom. Egyszer, a sztrádán észrevettem, hogy leesett az egyik szelepsapka. Mentem a szerelőhöz, s mondtam neki, feltűnt egy kis fújó hang, biztosan leesett a szelepsapka. Nem tudta elképzelni, hogy menet közben miként hallhattam meg. Pedig így történt...

Búcsúzóul még megtudjuk, legközelebb január 27-én nyílik ki a Meseszalon ajtaja. A szervezők ide várják egyebek közt Nagy Sándort, akit az Adagio együttesből is ismerhet a publikum, továbbá tavasszal Mácsai Pál színművész, rendező kedvenc meséjét ugyancsak megismerhetjük.

Ki gondolná: imád vezetni, a sebesség lenyűgözi. Sokáig nem állt módjukban saját kocsira szert tenni, s amikor végre részletre, használtan hozzájutottak egy Skodához, egyből beleszeretett. Több okból is.

- Én valahogy sohasem tudom úgy tartani magamat, ahogy egy színésznek illene - utal kendőzetlen arcára. - Sokszor olyan megalázó volt az utcán vagy a közértben hallani, hogy összesúgnak: Te, ez az a színésznő... Mire a másik legyintve: Ez? Á, dehogyis... Amikor beülhettem az autóba, az valahogy védelmet adott. Az első években még rádiót sem hallgattam benne. Kérdezték, miért nem kapcsolom be; mondtam, mert én a kocsit hallgatom. Egyszer, a sztrádán észrevettem, hogy leesett az egyik szelepsapka. Mentem a szerelőhöz, s mondtam neki, feltűnt egy kis fújó hang, biztosan leesett a szelepsapka. Nem tudta elképzelni, hogy menet közben miként hallhattam meg. Pedig így történt...

Búcsúzóul még megtudjuk, legközelebb január 27-én nyílik ki a Meseszalon ajtaja. A szervezők ide várják egyebek közt Nagy Sándort, akit az Adagio együttesből is ismerhet a publikum, továbbá tavasszal Mácsai Pál színművész, rendező kedvenc meséjét ugyancsak megismerhetjük.

- Én valahogy sohasem tudom úgy tartani magamat, ahogy egy színésznek illene - utal kendőzetlen arcára. - Sokszor olyan megalázó volt az utcán vagy a közértben hallani, hogy összesúgnak: Te, ez az a színésznő... Mire a másik legyintve: Ez? Á, dehogyis... Amikor beülhettem az autóba, az valahogy védelmet adott. Az első években még rádiót sem hallgattam benne. Kérdezték, miért nem kapcsolom be; mondtam, mert én a kocsit hallgatom. Egyszer, a sztrádán észrevettem, hogy leesett az egyik szelepsapka. Mentem a szerelőhöz, s mondtam neki, feltűnt egy kis fújó hang, biztosan leesett a szelepsapka. Nem tudta elképzelni, hogy menet közben miként hallhattam meg. Pedig így történt...

Búcsúzóul még megtudjuk, legközelebb január 27-én nyílik ki a Meseszalon ajtaja. A szervezők ide várják egyebek közt Nagy Sándort, akit az Adagio együttesből is ismerhet a publikum, továbbá tavasszal Mácsai Pál színművész, rendező kedvenc meséjét ugyancsak megismerhetjük.

- Én valahogy sohasem tudom úgy tartani magamat, ahogy egy színésznek illene - utal kendőzetlen arcára. - Sokszor olyan megalázó volt az utcán vagy a közértben hallani, hogy összesúgnak: Te, ez az a színésznő... Mire a másik legyintve: Ez? Á, dehogyis... Amikor beülhettem az autóba, az valahogy védelmet adott. Az első években még rádiót sem hallgattam benne. Kérdezték, miért nem kapcsolom be; mondtam, mert én a kocsit hallgatom. Egyszer, a sztrádán észrevettem, hogy leesett az egyik szelepsapka. Mentem a szerelőhöz, s mondtam neki, feltűnt egy kis fújó hang, biztosan leesett a szelepsapka. Nem tudta elképzelni, hogy menet közben miként hallhattam meg. Pedig így történt...

Búcsúzóul még megtudjuk, legközelebb január 27-én nyílik ki a Meseszalon ajtaja. A szervezők ide várják egyebek közt Nagy Sándort, akit az Adagio együttesből is ismerhet a publikum, továbbá tavasszal Mácsai Pál színművész, rendező kedvenc meséjét ugyancsak megismerhetjük.

Búcsúzóul még megtudjuk, legközelebb január 27-én nyílik ki a Meseszalon ajtaja. A szervezők ide várják egyebek közt Nagy Sándort, akit az Adagio együttesből is ismerhet a publikum, továbbá tavasszal Mácsai Pál színművész, rendező kedvenc meséjét ugyancsak megismerhetjük.

Búcsúzóul még megtudjuk, legközelebb január 27-én nyílik ki a Meseszalon ajtaja. A szervezők ide várják egyebek közt Nagy Sándort, akit az Adagio együttesből is ismerhet a publikum, továbbá tavasszal Mácsai Pál színművész, rendező kedvenc meséjét ugyancsak megismerhetjük.