Hétvége

2009.04.04. 02:25

Kié a világ legrosszabb kutyája?

Szakállas közhely, hogy a kutya és a gyerek a filmvásznon tuti siker. Nos, a Marley meg én című, David Frankel (Az ördög Pradát visel) által rendezett opusban mindkettőből akad bőven, mégsem bírok felhőtlenül lelkesedni.

Magyar Hajnalka

A történet egy újságíró házaspárról s az ő labradorjukról szól. Látjuk, hogy dolgoznak, civódnak, szeretik egymást. Telnek az évek, s Marley, a világ legrosszabb, megnevelhetetlen kutyája is részese mindennek. A párnak születik három gyermeke, a férj egyre nagyobb lapoknak dolgozik, s vénségére Marley fékezhetetlen lendülete is alábbhagy. A búcsú pedig könnyes és fáj mindenkinek. Ennyi. Gyakorlatilag érzelmes leporellót látunk, egy kedves család fényképalbumát lapozgatjuk. A cselekmény olyan kiszámítható, hogy gyakori vendég az unalom a közel két óra alatt.

A film a ráismeréssel operál. No nem azon a szálon, hogy az újságíró férj heti kétszer két flekk megírásával úgy keres, hogy álomházakba képes költöztetni az ebbel együtt hat fős famíliát, hanem a kutyafronton. Marley eszetlenül futkos, lobognak a fülei, ragyognak a szemei, jaj de édes. Felugrál, képen nyal, feldönti a gyereket, elfogyaszt egy üzenetrögzítőt, szétrágja a kanapét, viharban átrendezi a garázst, s valószínűleg embernek képzeli magát. Jaj, pont mint a miénk... andalodik és azonosul a néző. Ennél azonban nemigen jutunk tovább. Az eb működésével és napi dúlásával kapcsolatos képsorokban ugyanis nincs szinte semmi új, amit ne láttunk volna már frappánsabb tálalásban például a Beethovenben. Az egyetlen eredeti és valóban vicces jelenet az, amikor az autóból kilógva a kutya eleje lelkesen cepedlizik a guruló jármű mellett, míg a fara még odabent tartózkodik a gazdi karjai között. Ezt viszont már annyiszor láttuk a reklám előzetesekben, hogy a mozibeli hatás nem lehet kirobbanó.

Gyanítom, a film mindeközben szeretne még szólni a családalapítással járó vívódásról, a nők karrierjének beáldozásáról, a házassággal járó kompromisszumokról, de sajna ez ügyben sem bír túllépni a langyos kliséken. S lássuk be, a két jónevű sztár, Jennifer Aniston és Owen Wilson sem segít sokat ebben. Persze, mindezek ellenére valószínű, hogy a gazdik, hazatérve a moziból, a szokásosnál is nagyobb szeretettel dögönyözik meg saját farokcsóváló turbinájukat. Ha ennél többet nem is várunk, akkor a Marley meg én fogyasztható film. Szőrmentén...S

Ezek is érdekelhetik