Radó András beírta magát a ZTE FC történelmébe is

– Gondolta volna, hogy ez a szezon így ér véget?

– A csapat szempontjából természetesen mindvégig az volt a célunk, hogy kiharcoljuk a bennmaradást – válaszol­ta. – A bajnokság elején még úgy nézett ki, hogy akár ez a cél nem is sikerülhet, de azért dolgoztunk, hogy ez ne így legyen és nem is adtuk fel az álmainkat. A magam részéről természetesen nem úgy vágtam neki a most zárult bajnokságnak, hogy a végén én akarok lenni a gólkirály. Az volt a motivációm, hogy gólokkal, gólpasszokkal segítsem a csapatot, ami persze sikerült.

– Mégis, mikor szakadt át az a bizonyos gát?

– A csapat játéka és sokszor jó játéka érzésem szerint mindvégig megvolt, aztán az új edző, Márton Gábor érkezésével jött az a bizonyos fordulat. Az új edző első bajnoki mérkőzése az Újpest ellen jött el hazai pályán, amit megnyertünk. Ez egy döntő siker volt, ami után jobbak lettünk, de legfőképpen eredményesebbek, ami nélkül nem érhettük volna el a célunkat sem.

– Volt valami titkuk így utólag, vagy csak az új edző érkezése hozta ki a csapatból azt, amit tudott?

– Titokról nem tudok beszámolni, de tény, hogy felszabadultabban játszottunk. Nagy önbizalmat adott mindenkinek Márton Gábor, hátul már jobban védekeztünk, elöl pedig jöttek a gólok, ami a futball lényege.

– A vírushelyzet miatti két hónap kiesés, a várakozás és a bizonytalanság után úgy tűnt, hogy ez a szünet a ZTE FC csapatának kifejezetten jól jött. Egyetért ezzel?

– Utólag természetesen el lehet mondani, hogy nekünk jól jött, de azért nagy volt abban a bizonytalanság is, hogy ki, miként folytatja. Minket ezek szerint nem viselt meg annyira a kényszerszünet. Azt is el kell mondani, hogy a leállás előtt nem sokkal érkezett a csapathoz Bőle Lukács és Matija Katanec, akiknek nagy szerepük volt abban, hogy sikeres szériát kezdhettünk és folytathattunk. Fiatal csapat volt a miénk, ugyanis egy sor olyan játékos játszott benne, akiknek ez volt az első élvonalbeli szezonja. A végére összejött minden, jobban összeértünk.

– Sajátos gólöröme volt a szezonban, amit előtte a Juventus támadójától, Paolo Dybalától láthattunk. Honnan jött ez?

– Igen, tőle láttam, de nincs különösebb jelentősége. Egyszerűen tetszett, ennyi.

– Tudja már hol folytatja? Lejárt a szerződése, Egerszegen persze a szurkolók is szeretnék, ha maradna. Maradna?

– Arra a kérdésre, hogy hol folytatom, most nem tudok válaszolni. Külföldi ajánlatban is bízok, hiszen szívesen folytatnám egy másik ország bajnokságában. A másik dolog, hogy semmi nincs kizárva, így a ZTE FC sem. Volt már erről beszélgetés a klub vezetőivel, de egyelőre semmi konkrétumot nem tudok még mondani.

– Tizenhárom találattal lett gólkirály és megjelentek olyan elemzések, hogy ilyen kevés találattal és gólátlaggal nagyon régen lehetett gólkirálynak lenni. Zavarják ezek a hangok?

– Nem zavar különösebben, s ezt mondtam el másoknak is, akik ezt kérdezték. Általában a gólkirályok a középcsatárok közül kerülnek ki. Én inkább szélső vagyok, onnan indulok a kapu felé, ráadásul egy kiesés ellen harcoló csapatban játszottam. Mindenki előtt ott volt a lehetőség, hogy többször találjon be, mint én. A tizenhárom gól nem rengeteg, de ennél többet rajtam kívül senki nem szerzett ez alatt a harminchárom találkozó alatt. Nem hinném, hogy nekem kellene emiatt magyarázkodni és nem is akarok.

– Bekerült a ZTE FC történelmébe is, hiszen a klub negyedik gólkirálya lett. Jó érzés ez?

– Hogyne, hiszen ezt már senki nem veszi el tőlem. Örülök neki.