Hetvenöt évvel ezelőtt hunyt el

2020.03.30. 20:00

Csik Ferenc az 1936-os berlini olimpián bajnok volt az úszók között

Az 1936-os berlini olimpia 100 méteres gyorsúszóbajnokára, Csik Ferencre öt éve még sokan emlékezhettünk Balaton-parti bronzszobránál. Katalin leánya ma már nincs köztünk, a járvány miatt pedig idén csak szűk körben tiszteleghettünk a bajnok előtt. Az egykori keszthelyi diáknak egy tucat emlékhelye van a Balaton fővárosában – dr. Iglódi Endre írása.

Dr. Iglódi Endre

Csik Ferencet ünneplik az olimpián. Berlini sikere mellett 21 magyar bajnoki címe volt Fotó: archív

Csik Ferenc 1913. december 12-én Kaposváron született, és egyéves volt, amikor édesapja az első világháborúban hősi halált halt. A család 1924-ben költözött Keszthelyre, két testvére is remek úszó volt. A Premontrei Gimnázium hét osztályát itt végezte el és 1931-ben érettségizett kiváló eredménnyel.

Keszthelyen, a Balaton-parton a móló és a szigetfürdő között volt egy kibójázott terület, Csik Ferenc ott tanult meg úszni és ott érte el első jelentős eredményeit. Gyakran oda-vissza leúszta az utat a vonyarcvashegyi Szent Mihály-kápolnáig. A gimnázium után Budapestre került, az Orvostudományi Egyetemre, és a Keszthelyi Törekvésből átigazolt a BEAC-hoz. Haláláig minden nyarat Keszthelyen töltött, édesanyja és festőművész nagynénje, Csik Jolán, valamint nagyszülei körében.

Keszthelyen négy helyen lakott, olimpiai győzelme idején épp a Kossuth utca 71. emeleti részén. A gimnáziumban osztálytársa volt a későbbi neves helytörténész, Eszes László. Remek sportolói erényekkel rendelkezett, több sportágban is válogatottságig vihette volna. Síelt, teniszezett és keszthelyiként természetesen (jég)vitorlázott, jégkorongozott. Egyetemista korában nyaranta teniszt oktatott.

A fővárosban edzője, Vértessy József javasolta, hogy noha mellúszóként is magyar bajnok volt éveken át, térjen át a gyorsúszásra. 1933-tól folyamatosan magyar bajnok a sprint számban, de nyert 200-on is. Továbbá remek csapatemberként a 4x100-as és 4x200-as gyorsváltóban is övé volta hajrá. 1933-ban a főiskolai világbajnokságon egyéniben és váltóban is győzött. Egy évvel később a magdeburgi Európa-bajnokságon pedig 59,7 másodperces idővel szerzett aranyat.

A 21-szeres magyar bajnok, kétszeres Európa-bajnok, váltótagként világcsúcstartó, főiskolai világbajnok, Európa-rekorder úszó esetében a nagy kérdés az volt, mindez mire lesz elég az olimpián. Ne feledjük, hogy 1932-ben japán, 1928-ban és 1924-ben Johnny Weismüller révén amerikai, 1920-ban, 1908-ban és 1912-ben pedig szintén amerikai győzelem született 100 méteres gyorsúszásban az olimpián.

Berlinben 1936. augusztus 9-én Csik Ferenc az elődöntőben 58,1-et úszva, a 2. helyen jutott a döntőbe, ahol a hetes pályát kapta. A finálé 15 óra 20 perckor startolt, 25 ezer néző előtt. A japánok (Yusa, Arai, Taguchi) mind dobogóra vágytak. 25 m-nél a japán Yusa vezetett, az 50 méteres forduló előtt őt követte a hazai közönség által hajtott német Fischer. Csik Ferenc harmadikként fordult, megelőzve a nagy amerikai esélyes Ficket. Csik óriási hajrába kezdett, de 75-nél még előtte volt a japán, és bár az amerikai visszaesett, a másik két japán üldözőbe vette. Aztán 90 méternél Csik átvette a vezetést és csak centiméterekkel, de tisztán ő csapott elsőként a célba.

Csik Ferenc 57,6-es idővel győzött, Yusa lett a második (57,9), a harmadik Arai (58,0). A versenyt Pluhár István legendás rádióközvetítéséből jól ismerjük, amit öt évvel ezelőtt is lejátszottunk a keszthelyi megemlékezésen.

Csik a győzelem mellett a 4x200 m-es gyorsváltónak is tagja volt (Gróf Ödön, Lengyel Árpád és dr. Abay-Nemes Oszkár mellett), amely bronz­érmet szerzett a világcsúccsal győztes a japánok és az USA mögött. A magyarok kitűnő Európa-csúcsot úsztak.

Csik augusztus 22-én, a Császárfürdőben újra megmérkőzött a japán Yusával, és akkor is legyőzte az olimpiai ezüstérmest. 1939-ig folyamatosan szerezte magyar bajnoki címeit, a következő olimpia viszont a háború miatt elmaradt.

Csik Ferenc 1937 novemberében átvehette orvosi diplomáját, majd klinikai tanársegéd lett. 1939-től a válogatott kapitánya volt, és a Képes Sport szerkesztőjeként is dolgozott. 1940-ben született Ferenc fia és 1944-ben Katalin leánya. Előbbi 1956-ban Kanadába került, Katalin pedig, aki 2007-ben a Csik Ferenc Olimpiai Baráti Kör egyik alapítója volt, Keszthelyen hunyt el. A város saját halottjának tekintette, édesapja sírjában nyugszik. A bajnok testvérei közül Ákos II. világháborús hősi halott, György szintén Kanadába került.

Csik Ferencet ünneplik az olimpián. Berlini sikere mellett 21 magyar bajnoki címe volt Fotó: archív

Csik Ferencet 1944 októberében behívták Szolnokon a csapatkórházba. Előbb Keszthelyre, majd Sopronba vezényelték. 1945. március 29-én csütörtökön a Magyarországon lezajlott egyik utolsó légitámadás alkalmával Sopronban hivatása gyakorlása közben, orvosi táskával a kezében a Patak utcában (a mai buszpályaudvar közelében) vesztette életét. Ott talált rá az ismert sportszerető, Avas Sámuel.

1947. április 23-án exhumálták holttestét és másnap szállították hamvait Keszthelyre, ahol a város által adományozott díszsírhelyre temették a Szent Miklós temetőben. Sírján ez olvasható: „Dr. Csik Ferenc klinikai tanársegéd az 1936. évi olimpián a 100 m-es gyorsúszás bajnoka. 1913–1945.”

2002-ben került elő a házán lévő emléktábla, amit 1936 augusztus 25-én kapott ajándékba és amelyen az a három szó szerepel: „Büszkeséggel, szeretettel és hálával”. 2003-ban mutatta be Csik Katalin „A test és lélek harmóniájában – Csik Ferenc emlékezete” című könyvét, amit Hencsey Pállal közösen jegyzett.

A 75 esztendeje elhunyt Csik Ferenc Keszthely város díszpolgára, akinek nevét Fort Lauderdale-ben, az úszás és a vízilabda legnagyobb halhatatlanjainak csarnokában 1984-től emléktábla őrzi.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában