Legyőzték a Dolomitokat

2019.07.25. 18:46

Két nap alatt a Spartan Race három távját teljesítették Olaszországban

Három elszánt zalai fiatal, Nagy Veronika, Horváth Péter és Seibert Evelin idén tavasszal embert próbáló célt tűzött maga elé. Fejükbe vették, hogy egy Spartan Race Trifecta hétvége keretein belül meghódítják az olaszországi Dolomitokat.

Jóna István

A Trifecta hétvégén két nap alatt három távot kell teljesíteni: a sprintet (5 kilométeres pályán legalább 15 akadályon kell átküzdeniük magukat a nevezőknek), a supert (13 km-en minimum 25 akadály), valamint a beastet, a „szörnyeteget” (21 km, 25 akadály).

A fiatalok tavasszal kezdték a felkészülést, és az erőnléti edzéseken felül legalább hetente kétszer futották a zalai dombokat. A Dolomiti Alle­ghe-Civetta Spartan Race Trifecta hétvégét június 29–30-án rendezték az olaszországi Alleghe településen. A zalaegerszegi versenyzők az első napon teljesítették a beastet: falmászás, majomlétra, egyensúly, lajhármászás, vizesárkok, zsák- és farönkcipelés, illetve más hasonló feladatok állták útjukat. A terep legmagasabb pontja 2080 méter volt. Szinte végig 38 fokban, tűző napon küzdötték magukat egyre feljebb a hegységben. A fullasztó melegben csupán néhány frissítőponton jutottak hideg vízhez. Fájdalom, kimerültség, hányinger, lenyúzott bőr, holtpontok, földön fekvő, sérült indulók vagy a futam feladását fontolgató sors­társak kísérték az útjukat. De fantasztikus érzés volt felérni a csúcsra, gyönyörű látvány tárult eléjük. Havas hegycsúcsok, melyek körbeölelik a sípályát, és a völgyben fekvő, kristálytiszta vizű tavat.

Balról a második az egerszegi trió edzője, Diana Meral Yamak. Körülötte a fáradt, de boldog versenyzők, Seibert Evelin, Nagy Veronika és Horváth Péter Fotó: a szerző

Rövid regenerálódás, alvás után erős izomlázzal, leégett bőrrel, hólyagos talpakkal-tenyerekkel folytatták másnap a küzdelmet. Elsőként a super távval, melynek legmagasabb pontja 1918 méterrel volt a tengerszint felett. A homokzsák, a farönk, amit ismét cipelni kellett a sípályán felfelé, dörzsölte az égett, fájós hátukat. A célba érkezés után pedig hamarosan következett az utolsó megmérettetés, a sprint.

Sokaknak az volt az egyetlen futam, amit teljesítettek, ők vidáman, frissen, fitten álltak a rajthoz. A zalai trió viszont sárosan, megviselten, mégis kissé megkönnyebbülten várta, hogy a célba érkezés után átugorják a tüzet a finisben, és a nyakukba akasszák az utolsó érmet is. A sprinten 9 km-rel és 20+ akadállyal kellett megküzdeni. A legmagasabb pont szintén 1918 méter volt. A célba érkezés során euforikus érzéssel vették át a harmadik érmet is, majd a negyediket, amiért egy hétvége alatt győzték le a Spartan Race akadályait a küzdelmes hegységben.

Teljesítményükkel pedig ki­harcolták az indulás lehetőségét a novemberben sorra kerülő görögországi trifecta-­világbajnokságra.

Ezek is érdekelhetik