2019.03.19. 18:41
Hatodik idényét kezdi már Krizsai Botond Németországban
Hatodik teljes idényére készül a német amerikaifutball-bajnokságban a 27 éves Krizsai Botond. A védőfal zalalövői születésű „nagy embere” második évét kezdi a Hildesheim Invaders alakulatánál.
Krizsai Botond 98-as számmal a Hildesheim Invaders kötelékében. Az új szezonra ütőképes csapatuk épül Fotó: goinvaders.de
Botond karrierjének alakulásáról többször írtunk. A játékot 2008 és 2013 közt a Zala Predatorsnál kezdte, majd következett a német másodosztályban a Bielefeld Bulldogs (2014–2015), aztán az élvonalban a Dresden Monarchs, melyet egy éve volt kénytelen elhagyni.
– Súlyos térdsérülésem után, 2017-ben nagy terveink voltak Drezdában – emlékezett vissza a mostani téli szünet egy részét idehaza töltő sportember. – A klub éppen 25 éves volt, amit jó eredménnyel szerettünk volna ünnepelni. Egészen a rájátszásig minden rendben is volt, ott azonban mindenki nagy csalódására az első körben búcsúztunk. Nehezen dolgoztuk fel ezt, az új szezon előtt pedig kiderült, hogy nem kapnék profi státuszt a csapatnál. Tudták, hogy barátnőm van, hogy jól érzem magam a városban és a klubnál, azt hitték, mindenképp maradok. Én azonban elfogadtam inkább a Hildesheim hívását, mely már évek óta próbálkozott nálam.
A zalai játékosra újabb nehéz hónapok vártak tavaly, új csapata ugyanis jóval alacsonyabb játékerőt képviselt, és úgy meséli, a sorozatos vereségek közben nagyon nehéz volt a motivációt is fenntartani. Ám a szezon végére egyenesbe jöttek, kiharcolták a bennmaradást, az új szezonra pedig kiváló csapatot építenek.
– Nagy izgalommal várom az új bajnokságot, a télen rengeteget dolgoztam, remélem, mindennek meglesz az eredménye – nézett előre óvatos derűlátással Botond, aki elmondta: a történtek ellenére a drezdai maradt számára az első számú klub, bármikor örömmel visszatérne oda. Már csak a város miatt is.
– Hildesheimmel sincsen semmi baj, nagyon szép 100 ezres városka Hannover közelében – mondta.
Krizsai Botond úgy érzi, pályafutásából a német bajnoki döntő (illetve egész pontosan a bajnoki cím…) mellett a magyar válogatottság hiányzik még nagyon. A nemzeti csapat tevékenységét nyomon követi és nagy örömmel lenne a részese is annak, ám amikor a hazai szövetségi kapitány szemében döntő jelentőségű edzőtábor zajlik, odakinn még javában tart az idény…
– Nagyon sajnálom ezt a helyzetet, végtelenül büszke lennék, ha felhúzhatnám a címeres mezt. Talán egyszer még megadatik…