A magyar csapat élményei

2018.03.24. 11:30

A kanizsai dr. Horváth Patrícia Anna csapatvezetőként dolgozott a téli paralimpián

A hazai paralimpiai csapat minden rezdülését figyelte a nagykanizsai dr. Horváth Patrícia Anna a téli paralimpiai játékokon.

Benedek Bálint

Csapatkép Sárfalvi Péterrel

A fiatal jogász a Magyar Paralimpiai Bizottság munkatársaként a nemrég befejeződött pjongcsangi téli paralimpián a hazai válogatott csapatvezetőjeként dolgozott. A hölgyről és a kivételes munkájáról már tavaly beszámoltunk, akkor elárulta: a dél-koreai téli paralimpiai játékokra, valamint az ezzel járó csapatvezetői feladatra élete egyik legnagyobb kihívásaként tekint.

Csapatkép Sárfalvi Péterrel

Beszámolt nekünk az élményeiről

A hosszú és kimerítő hazautazást követően számos tennivalója akadt még a fővárosban, ezért elektronikus levélben mesélt a március 9. és 18. közötti élményeiről.

- A magyar küldöttség előtt két nappal érkeztem a kollégáimmal, hogy mindent elrendezzünk, amire kiér a csapat – emlékezett vissza Patrícia Anna. – Szakadó hóesés fogadott bennünket, viharos szél kíséretében. Ugyan gyönyörű látvány volt, de a 24 órás út után inkább kihagytam volna a hótorlaszokat. Első nap részt vettünk a regisztrációs megbeszélésen, amin véglegesítettük a csapattagok akkreditációját, a sportági nevezéseket, az érkezés és hazaindulás részleteit, a vámmal kapcsolatos nehézségeket, a megnyitó és záróünnepségen való részvételt, a szállásra rendelt eszközök átvételét és egyéb feladatokat. Aztán következett a helyszíni bejárás és a szállás előkészítése. Minden ablakban magyar zászló lobogott, mire megérkezett a csapatunk és mindent előkészítettünk azért, hogy nekik már csak a versenyzésre kelljen figyelni.

A magyar zászlóval a sí versenyek helyszínén

A sporteseményeken a verseny mellett két fontos tényező van, a szállás és a transzfer. A pjongcsangi paralimpiai falu 6 lakóépületből állt. Egy sportcsarnokot alakítottak át étkezőnek, ahol majd minden nemzet ízei helyet kaptak. A változatos magyar konyha után nehéz külföldön hasonlóan jókat enni, de az olimpiai és egyben paralimpiai faluban egy rossz szavunk sem lehetett, színvonalas és bőséges volt az étkeztetés. A szakember hozzátette: az épületek között több ideiglenes sátrat is felhúztak, amelyek különböző funkciókat láttak el: volt kórház, akkreditációs központ, csapatvezetői terem, információs központ, mosoda és még játékterem is.

- A paralimpián lényeges előírás, hogy a szállás nem lehet messzebb egy órányi távolságra a versenyek helyszínétől – folytatta. – A transzfert buszokkal oldották meg, de a csapat létszámától függően biztosítottak autókat is. A magyar csapatnak ebből kettő állt rendelkezésére, így a sportágaink képviselői kényelmesen tudtak eljutni az edzésekre és a versenyekre. A kerekesszékes versenyzőnknek, a sífutó Lőrincz Krisztinának akadálymentes kisbuszt kértünk, lehajtható rámpával és emelős székkel. A szervezés, a technikai háttér, és a logisztika is professzionális volt.

A csapatunk nevében egy aláírt válogatott pólót adtam át a Paralimpia Falu polgármesterének
Együtt szurkoltunk a magyaroknak a legtündéribb helyi szurkolóval
Bandabi

A magyar csapat eredményei

A pjongcsangi olimpia és paralimpia mottója: „Passion. Connected”, azaz, a szenvedély összeköt. Azon túl, hogy a sport iránti szenvedély összefűzte a téli sportok szerelmeseit és minden sportbarátot, ez alkalommal sikerült összekötnie Észak- és Dél-Koreát is az olimpia és paralimpia idejére. A világ 51 országa 670 téli parasportolót kvalifikált a játékokra. A magyar paralimpiai válogatottat egy látássérült síelő, Balogh Zsolt és a segítője, Bocsi Bence alkotta, akik alpesi síben indultak, ülő sífutásban pedig Lőrincz Krisztina szerepelt. Óriási érdem, hogy a világ legbátrabb és legkülönlegesebb sportolói közé magyar sportolóknak is sikerült kijutnia.

Dr. Horváth Patrícia hozzátette: a világból mindössze fényfoszlányokat érzékelő Balogh Zsolt és segítője, Bocsi Bence két versenyszámban indultak. A változó időjárás miatt az óriásműlesiklás került előre, a műlesiklás pedig a verseny végére. A kettős a 15. helyen végzett óriás műlesiklásban életük első paralimpiáján. A fiúk műlesiklásban kockáztattak, de nem sikerült a bravúr és kiestek. Szomorúak voltunk, de csalódottságra nincs ok, hiszen Zsolt és Bence Fábián Attila vezetésével sporttörténelmet írt, először képviselte hazánkat vak síelő paralimpián és a világ legjobb és legerősebb 18 nemzetének sportolói között indultak. Lőrincz Krisztina szintén egyedülálló teljesítménnyel bizonyított, hiszen még soha nem volt magyar sífutó paralimpián és Kriszta új egyéni csúccsal lett 24. rutinos téli paralimpiákon jártas sportolók között.

- Ilyen kivételes emberek társaságában megtisztelő volt betölteni a csapatvezetői pozíciót – tette hozzá. – A paralimpiának varázslatos a hangulata, a sport örömünnepe. A pjongcsangi paralimpia jelszava, a Passion Connected életre kelt, több lett, mint egy szlogen. Valóban összekötött országokat, megváltoztatott gondolkodásmódokat és olyan érzelmeket adott, amelyek örökre csodálatos nyomot hagytak a lelkekben.

A paralimpiai csapatvezetőnek nincs sok ideje a pihenésre, május első hétvégéjén, Hódmezővásárhelyen paraúszó országos bajnokságot rendeznek, ahol szintén számítanak majd Patrícia szaktudására.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában