A Hevesi Sándor Színház A három sárkány című darabjáról

Id. Csaholyi Balázs három nővérével él vidéken. Költekezése miatt a hölgyek (három sárkány) szigorú felügyelet alatt tartják. Ez a probléma még kezelhető lenne, csakhogy a fiatal Csaholyi nem esett messze a fájától.  Pesti joghallgatóként apasztja a vagyont, a nagynénik nem győzik küldeni az apanázst. 

Ijesztő hírek érkeznek Kávásra, a fiú nagy bajban van, a gondos hölgyek pedig elkövetik azt a hibát, hogy 8000 pengőt az apával küldenek Pestre. Mi más következne ebből, mint éttermi, kávéházi, szállásszámlák, muzsikáltatás, dorbézolás, zálogcédulák és adósság. 

Hunyady Sándor író A három sárkány című darabjának zenés változatra hangszerelt előadását   játssza a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház társulata. A dal- és kuplébetéteknek fontos szerepet szánt a Jászi-díjas Pataki András rendező,  feladatuk, hogy bebiztosítsák a néző szórakoztatását, egyben az egykori katonatiszt lelki attitűdjére rezonáltassanak. A nekibúsuló, sírva meg kacagva vigadás a hajdani nagyvilági életmódot legitimáló történelmi háttérre, illetve annak elvesztésére utalhat, hiszen tudjuk, a színmű 1935-ben keletkezett. E tekintetben bocsánatos Csaholyi minden léhasága, könnyelműsége? Hiszen nem tud mit kezdeni magával a számára összezsugorodott, a snájdigságot sehogysem értékelő  világban. 

Az előadás alkalmat ad efféle gondolatfutamokra, jóllehet, nyilvánvalóan nem ez a cél. Az önfeledt szórakozást ambicionáló vígjáték zenén túli alappillére a főszerepet alakító Rékasi Károly vendég színművész. Az ő ismertsége, sármja, jóképűsége, kék szeme vizsgázik mint teherhordó alapzat. Az előadás fejnehéz id. Csaholyi felé, a fókuszt elhúzza a három nővérről,  holott a Czegő Teréz, Pap Lujza és Debrei Zsuzsanna alakította Katalin, Júlia és Zsófia figurája emlékezetes alakítások potenciálját hordozza. Még így is gyakorlottan és kedvvel hozzák ki a pillanataikból a legjobbat, Czegő Teréz ijedtsége, Pap Lujza aggodalma, Zsófia morcossága megcsillantja a színészi munka mélyről felhozott igazgyöngyét: minden szerep lehet nagy. Ahogy Rékasi Károly, úgy a fiát alakító Ticz András is beletesz apai-anyait a figurájába, bár felfedezhetjük a céltalan ifjúval kapcsolatos önirónia rejtett üzeneteit is. 

Okos és ámulatba ejtő nő nélkül nem működhet a koncepció. Tatár Anna színésznőt Magyar Cecília formálja, palástoló flegmasága mögött modern, földönjáró életcélokat dédelgető női arcél sejlik, aki nem fél beleszeretni a mihasznába, tudván, úgyis megszelídíti. (Csaholyi ki is mondja, most már négy sárkánnyal élhet tovább.) Mindazonáltal Anna a mindenkori mulatság középpontja marad.
Az ifjabb felelőtlen  pedig Kitty gondjaira bízatik. (Támadi Anita öntudatos fruskaként üdítő természetességgel értelmezi szerepét.) A vidéki birtok bizonyosan újranépesül, két pár számára derül ki, van élet a kávéházi szeparékon túl, talán a sárkányok is pihenhetnek végre egy kicsit, nem kell annyira rátapasztani a kezüket a ruháik pénzt tartalmazó rejtett zsebeire, a falusi gazdálkodásra vágyó exszínésznő tán még gépesítheti is a gazdaságot.(Ugye, hogy a nők viszik a vállukon...)

A család jogásza, Kempelen is szusszanhat, szögre akaszthatja a folytonos romeltakarítást. Baj László Kempelenként nagyot megy: bár a darabhoz és a történethez semmi köze Kazal László Egy százlábú lesántulása című kupléjának, a színész igencsak derekasan helytáll a  kakukktojás nótával.
A realitás talajáról érkeznek a család szolgái, az esetlenségében aranyos Wellmann György, a csinos cselédlány, Hecker Kira. Ugyane világot jeleníti meg a pesti szállásadó szerepében Bálint Péter, aki elnéző bölcsességet elárulva alkot egyetlen tekintettel lesújtó véleményt a Pestre szabadult, magát a tisztes polgár szemszögéből nevetséges helyzetekbe navigáló katonatisztről és annak hasznos munkára alkalmatlan fiáról. 
Az önfeledt táncolós-dalolós fináléban Kempelen lányaként Kovács Virág bája is feltűnik, de figyeljünk fel a furcsa idegenre (Cseh Rihárd) is, akinek a jelenléte, „külföldi nyelveken” való megszólása, no meg emiatti lenézése képzettársításokra ad alkalmat. Mintha egy cseh groteszkből kölcsönözték volna A három sárkány számára.

A zenei gyűjtés a rendező és Máriás Zsolt zenei vezető leleménye, a nóták csak néha lógnak ki a nyilván önéletrajzi elemekből építkező alapszövetből. (A Kolozsvárott rövid ideig élő Bródy Sándor törvénytelen fiát, Hunyady Sándort azonos nevű okos, művelt színésznő anyja nevelte fel, annak halála után belelátott a célt vesztett, de látszatot fenntartó férfiéletekbe.)

A korrekt díszlet Mészáros Tibor, a gazdag jelmez Szőke Julianna munkája.