Vízszentelés, házszentelés, háromkirály-járás

Vízkereszt a karácsonyi időszak vége, a farsang kezdete. Lebontjuk a karácsonyfát és a karácsonyi asztalt, a karácsonyi asztalon elhelyezett magvakat az állatoknak adjuk, hogy egészségesek legyenek. Ennek az időszaknak a népszokásait gyűjtötte csokorba a nagykanizsai Thúry György Múzeum néprajzkutatója, Gyanó Szilvia.

Benedek Bálint

Háromkirály-járás eszközei a nagykanizsai és a keszthelyi múzeumok anyagából kiállítási vitrinben

Fotó: Gyanó Szilvia

– Ha aprószentekkor vagy újévkor nem tettük az állatok alá a kis Jézus szamarának kihelyezett szénát-szalmát, akkor vízkeresztkor még megtehetjük – mondta. – Ugyanez vonatkozik a karácsonyi asztalon elhelyezett aprópénzre is: a templomi perselybe ha még bedobjuk, egész évben lesz pénz a háznál. A hagyomány szerint Vízkereszt a Háromkirályok látogatásának napja a kis Jézusnál. Jézus megkeresztelkedésének emléknapja is, mely összefügg a vízszentelés hagyományával. A templomokban megáldják ilyenkor a vizet, mely a továbbiakban nélkülözhetetlen szentelmény a katolikus (és ortodox) otthonokban: halálesetkor, betegség vagy rontás esetén használatos. A házszentelést is szentelt vízzel végzik Vízkeresztkor. Ma is gyakorolt vallásos hagyomány. Az ajtó fölé írt évszám melletti rövidítéseket a néphagyomány a háromkirályok nevének kezdőbetűinek tulajdonítja (Gáspár, Menyhért, Boldizsár).

Hozzátette: a háromkirályok (napkeleti bölcsek) - akik nagy utat tettek meg a kis Jézushoz - az utazók és a vendéglátóhelyek oltalmazói is, ezért a fogadókat gyakran róluk nevezték el. Karácsony másnapjától vízkeresztig Keszthelyen is jártak a „három királyok". Sági János 20. sz. eleji leírásában serdületlenebb fiúkból álló 4-5 „banda" kóborolta be esténkint a várost. Az egyik fiú a „csillag”-ot vitte. Gömbölyű "transzparentet" egy kinyújtható készségre helyeztek. A transzparentre csillagot, holdat és üstökös alakokat ragasztottak. A csillagvivőt némelyik banda angyalnak nevezte. Az angyal a kabátján kívül inget vett föl. A második fiú a szerecseny király. Ez bekormozta az arcát. Orrára, sokszor fülére rézkarikákat erősített. A harmadik fiú a Heródes. Utóbbiak fakardot hordtak. Mindhármójuknak cukorsüveg alakú, cifrázott papirsüvege volt. A Három királyok napján kezdetű éneket énekelték, a csillagot kinyújtották, a kardokat fölébe hajtották, mikor ahhoz a részhez értek, hogy „Szép jelen, szép csillag…”

A keszthelyi és a nagykanizsai múzeumok is őriznek tárgyi emlékeket a háromkirály-járásról, mely arra utal, hogy megyeszerte elterjedt hagyomány volt. Kerecsényi Edit a Thúry György Múzeumba Pogányszentpéterről vitte be a háromkirályok csillagát.