"Átröpülök hosszában hazámon" – Véget ért a Petőfi Sándor emlékév

Zalalövőn és Nagyrécsén decemberben járt, de több településen is megfordult a Petőfi-busz, a Petőfi Irodalmi Múzeum mobil tárlata, amely 2022 szeptemberétől járt a határon inneni és határon túli  területeket. Az autóbusz belsejében kialakított tárlat  gerincét tíz emblematikus gyűjteményi tárgy  képezte, amelyhez ismert verseket válogattak a kiállítás alkotói.  A busz a városok után az 5000 lélekszám alatti községekbe is eljutott.

Pókaszepetken is decemberben énekelték az iskolások, hogy „A költő visszatér”. A Pókaszepetki Festetics Kristóf Általános Iskola tanulói a Kormorán Együttes dalát  emlékműsor keretében adták elő,  majd Petőfi-emlékhelyet avattak az épület udvarán.   A pókaszepetki diákok a Határtalanul program jóvoltából korábban járhattak a Petőfihez kapcsolódó erdélyi helyszíneken,  az iskolaudvart  díszítő emlékhelyen pedig Petőfi Sándor tölgyfából készült arcképe és a kokárda fogadja a szemlélőt, az alkotás helybéli faragó, Pápai János ügyességét dicséri. A tölgy fontos szimbóluma a községnek, már Pókafa címerében is szerepel a tölgylevél.

Zalaegerszegen a Petőfi Sándor Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 2023-ban ünnepelte fennállásának 150. évfordulóját, így kettős jubileumot ülhettek. December 20-án zárult az  ünnepségsorozat, melynek zárásaként elültették Petőfi körtefájánakm oltványát. A legenda szerint Petőfi Sándor a halála előtti utolsó estét, 1849. július 30-­át a székelykeresztúri Gyárfás­ kúria körtefája alatt töltötte. Másnap elindult a segesvári csatába, ahonnan nem tért vissza. A körtefa – ami állítólag utoljára látta verset írni a költőt – kipusztult, de a helybéliek megőrizték a nevezetes növényt: a róla vett oltványról újratelepítették. A pórszombati Tündérkertben Kovács Gyula pomológus begyűjtötte és továbboltotta a körtefa utódainak termőágát, ebből az oltványból került egy a Petőfi­iskola előkertjébe. Az eredeti fáról újraszaporított oltványokat 200 hazai és külhoni helyszínen gondozzák, a Kárpát-medencei összetartozás szimbólumaként.

Áprilisban a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárba érkezett a Petőfi Irodalmi Múzeum „Átröpülök hosszában hazámon” című vándorkiállítása. A nagy A betűt formázó installációk (14 panel) Petőfi versei mellett felidézték életének fontos állomásait, számos, kevésbé ismert érdekességgel, relikviák fotóival szolgáltak. Például annak a kiskanálnak a képével, amit Arany János a Petőfitől kapott 20 krajcáros forradalmi érméből készíttetett az 1848/49-es szabadságharc leverése után.   (Átröpülök hosszában hazámon) adja a tárlat címét. A 14 panel végigböngészése képzeletbeli utazásra hív: 1845- ben felszállunk a gyorsszekérre Petőfi mellé, hogy a költő a „változó szerencse szekerén” felidézze számunkra múltjának meghatározó állomásait, és velünk együtt fürkéssze jövőjét. A tárlatnyitón  a nagykanizsai Farkas Tibor zenész, az Igricek együttes vezetője zenés műsorral jelentkezett, megzenésített költeményekkel hozta még közelebb a Petőfi-verseket.

Nagykanizsán a március 15-i ünnepségek nyitányaként avatták fel  a Batthyány-gimnáziumban Petőfi Sándor mellszobrát, melyet vitéz Turi Török Tibor szobrászművész készített, akinek másfél száz alkotása díszíti a Kárpát-medencét.

Keszthelyen március 15-én avatták a kibővített Szendrey Júlia-emlékházat, amit a MATE Georgikon egyetemi campusa működtet.  A 2009-ben átadott emlékszoba Keszthely ikonikus helyszíne, mely őrzi Petőfi Sándor itt született feleségének emlékét. A jövőben, források függvényében, megújulhat az egykori szülői ház környezete is. A „szenvedélyből, magasságokból és mélységekből” bőven kijutott az egykori keszthelyi lánynak, aki sok tekintetben szembement kora nőképével, szenzációt keltve Pesten és Párizsban is.