A világhírű cigányprímás balatoni menedéke

Az eredetileg Orsolya Jánosnak – alacsony termete miatt kapta a kis jelzőt – nevezett, jól képzett zenész már igen fiatalon bejárta Európát, majd később Dél-Amerikában is megfordult. Veszprémbe hazatérvén számos díjat elnyert (prímásverseny aranyérme, Szemere-díj), rendszeres fellépője lett a füredi társas eseményeknek és az Anna bálnak is. A kiváló szólista és zenekara telente fővárosi kávézókban szórakoztatta a nagyközönséget. Idővel a főváros legnépszerűbb és legjobb cigánymuzsikusa lett, s ő üzemeltette a Népopera kávézót. Számos legendát szőttek alakja köré – ahogy zenészkollégája, Rigó Jancsi esetében is –, elsősorban szerelmi történeteket költöttek. Az egyik legenda – 1913-ban – így szólt: „Hat évvel ezelőtt Luzernben, a Stadthof-hotelben muzsikált a bandájával. Megesett vele is, a mi sok czigányprimással megesett már: egy előkelő külföldi leány lelkes tisztelőjévé szegődött. S nemcsak a leány, hanem az apja meg az anyja is lelkesült a muzsikájáért. Angol báró család volt. Az apa, baron Anthony Danton de Ros, nyugalmazott angol katonatiszt. Az ismeretség fenmaradt azután is, hogy Kis Jancsi meg bandája odahagyta Luzernt és háza jött Budapestre. A család annyira rajongott Kis Jancsi magyar muzsikájáért, hogy azóta minden esztendőben apa, anya és leány eljöttek Magyarországba. Az anya és leánya most is itt van Budapesten. A Pannonia-szálló egyik harmadik emeleti kétszobás lakosztályában laknak s a vendégkönyvben így vannak bejelentve: Baronesse Mary de Ros and daughter, — de Ros Mary báróné és leánya. A bárónő körülbelül ötvenöt éves nő, leánya harmincz éves lehet, karcsú, magas, csinos hölgy. Tudósítónk nem volt oly szerencsés, hogy éjféltájban otthon lelje őket, mert a hölgyek a Városligetbe kocsikáztak, minden éjszaka két-három óra tájban szoktak hazatérni.” Valóban rajonghattak a hölgyek az igézően játszó cigánymuzsikusért, a füredi pletykák közt fellelhető, hogy egy olasz előkelő asszony is miatta lett öngyilkos. Első feleségét is úgy csábította el tehetős férjétől, de ez a házasság nem tartott sokáig. Viszont a második frigy sikeresnek bizonyult: Balatonfüreden lelte meg igen gazdag szerelmét, az arisztokrata Lady Eleanor Dawson-Daltreyt. A kétgyerekes angol feleségnek ezután megvásárolta azt a gyönyörű panorámájú villát, amit egykoron Szalay Mihály veszprémi kanonok építtetett.

Kiss Jancsi nemcsak a balatoni nyarak, hanem a vidék kulturális eseményeinek állandó résztvevője volt. Egy 1888-ban született újsághír szerint a veszprémi karneválon is ő szórakoztatta a korcsolyázókat. De írt saját szerzeményt – keringőt – is a vidékéről, melyet Almádi visszhang címmel adott elő.

Az I. világháború idején almádi villájába vonult vissza 1916-ban és itt hunyt el 1932-ben. A Kis Jancsi-villát – ahogy az almádiak nevezték –, Dawson Eleonora (akkor már dr. Szánthó Frigyesné) tulajdonát 1952-ben államosították és sokáig vállalati üdülőként használták. A sok tulajdonosváltás ellenére a villa ma is éke az almádi Öreghegynek, őrizve egyúttal egy híres magyar zenész emlékét.

dr. Kovács Emőke