2023.12.03. 07:00
AnnaMaria sings/singt/énekel – bemutatja Bubits Tünde irodalomtanár, a Pannon Tükör kulturális folyóirat főszerkesztője
Nemrég indult sorozatunkban Zala vármegyében élő közéleti szereplők mesélnek arról, melyik volt a közelmúlt azon irodalmi alkotása, mely nagy hatással volt rájuk. Elsőként Tóth Renáta, a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár igazgatója mutatta be egyik kedvenc olvasmányát, aki Bubits Tündét, a Pannon Tükör kulturális folyóirat főszerkesztőjét kérte fel a sorozat folytatására. Nem titkolt szándékom, hogy az ajánlott könyvön keresztül magát az ajánlót is picit közelebbről megismerjük.
AnnaMaria sings/singt/énekel – bemutatja Bubits Tünde irodalomtanár, a Pannon Tükör kulturális folyóirat főszerkesztője
Fotó: Fehér Mák
Nagyon örültem a felkérésnek, egyrészt azért, mert Tóth Renátához baráti viszony fűz, sokat dolgoztunk együtt és terveink is akadnak bőven. Másrészt fontosak számomra a könyvek. Ha nincsenek, biztosan nem ez az ember lennék, aki vagyok, és elképzelni sem tudom, hogy mivé lettem volna nélkülük – mondja Tünde. Ezt a sorozatot azért is tartom jónak, mert szinte mindenki olvas valamit, és így bepillanthatunk abba, hogy a könyvlabirintusban ki milyen fonal mentén halad, melyik könyvet emeli ki, vagy inkább le a polcról, és miért.
Sokat és sokféleképpen olvasok. Szerkesztőként elkerülhetetlen és izgalmas ez a feladat, mert sok jó szöveget, fiatal tehetségeket, kortárs szerzőket van szerencsém olvasni, magyartanárként pedig az okoz örömöt, hogy régi szövegeket, irodalmi alkotásokat olvashatok újra úgy, hogy közben arra is figyelek, hogy a 16 éves diákjaimra hogyan hatnak ezek a klasszikusok, esetleg mi az, amit másként olvasnak. Más generációhoz tartozunk, más nyelvi kódot használunk, hiszen mást tartunk fontosnak a világból, ezért a megértés is más. Nagymamaként pedig az olvasás előtti korszakot is újraélem, felolvasok az unokáknak, és az megint másként hat. Azt azonban tanárként és nagyszülőként is látom, hogy magyarázatra szorul sokminden, ami nekünk természetes a hagyományos olvasási stratégiában.
Szabadidőm kevés van, de elképzelhetetlennek tartom, hogy úgy teljen egy estém, hogy ne olvassak valamit a saját örömömre – mosolyog Tünde, akiről egyébként tudni érdemes, hogy maga is szerző. Két regénye jelent már meg nyomtatásban, illetve beszélgetésünkkor is folyamatban van egy írásának a kiadása, miközben jelenleg egy verscikluson dolgozik.
Az én ajándékom - a szerkesztő jegyzete
Minden évben választok magamnak is egy könyvet a fa alá. Valami olyan olvasnivalót, amire régóta vágyom és a mézeskalács illatú estéken majd nagyon várom, hogy fellapozhassam. Sosem könnyű a választás, de hiszek benne, hogy a nekünk való könyv ’véletlenül’ ránktalál. A csomagolásra is nagyon ügyelek, mintha valaki számomra nagyon fontos embernek szánnám. Egyszerű, letisztult papírt választok, s úgy forgatom bele a kiválasztottat, ahogy a tankönyveimet csomagoltuk a szüleimmel gyerekkoromban: füleket hajtogatok és azokba bújtatom a borítót, hogy a „kibontás” után még hosszú ideig ünnepi díszben maradhasson az ajándékom. Így készül el a szeretteimnek választott könyvajándék is. Ha valami igazán személyeset keresek, akkor könyvet választok… ami illik az illetőhöz, inspirál, új nézőpontokat adhat, kimozdít a megszokottból és kalandra hívja a gondolatokat. Szórakoztató, de észrevétlenül tanít. Az idén könyvtárba járó lettem, lehet, hogy most ezt az új és szeretett szokásomat ajándékozom tovább egy olvasójegy formájában. Adok egy picit önmagamból. Ilyen az én ajándékom, mellyel olvasásra ösztönzöm szerettemet… és a kedves olvasót. Továbbra is ez könyvajánló sorozatom apropója. (A szerk.)
A könyvválasztás, bevallom, nagyon nehéz volt – folytatja. Sok jó könyv jelenik meg és tornyosodik az éjjeliszekrényemen, sajnálja is az ember, hogy nincs mindegyikre azonnal ideje, de a szerkesztő szigorú volt, és egyet jelölhettem csak meg.
Így a választásom, gondolva esetleg a közelgő ünnepre is, Tóth Kinga: AnnaMaria sings/singt/énekel című egészen különleges kötetére esett, mely egy érdekes és látványra is igényes művészeti album. A Prae Kiadó és a MODEM adta ki. A hagyományos imák mai megformálhatóságát keresi szövegeiben a szerző, aki a szentéletű nők, valamint az apácák életét is kutatta a XI. századtól egészen napjainkig. Fő kérdése, hogy hogyan lehet lényegi kapcsolatot létrehozni a mai női szerepekkel, a mai apácák hogyan tudják folytatni elődeik hagyományát, életét, illetve szövegeit. A cím utal a kötet háromnyelvűségére: angol, német fordításai is olvashatóak a magyar szövegeknek.
Tóth Kinga költő, vizuális művész, hangperformer Sárváron született 1983-ban. (A performansz az 1960-as évek végén népszerű művészeti irányzat, melynek lényege az alkotás előadása, illetve az, hogy az előadás maga az alkotás. – A szerk.) Több külföldi ösztöndíjat szerzett, itthon a rangos Hazai Attila Irodalmi Díjat kapta meg 2017-ben, 2020-ban pedig a párizsi Pompidou Központ Bernhard Heidsiek Díját. A 2022-es Egymondatok januári mondatait írta periodikánknak, a Pannon Tükörnek, így a 2023-ban kiadott, előző évi kalendáriumunkat ő kezdi:
Hallottátok már bizonyos imádságos könyvekben, hogy azt tanácsolják a léleknek, lépjen be önmagába: nos, hát erről van szó.” – megint Szent Teréz és a küszöbállapot, amikor egy rítus alkalmával-segítségével átlépünk a más-világba, más-térbe (vagy épp az én-térbe). Erről beszél a modern színházelmélet és ezen a közös küszöbön billegünk-kapaszkodunk ebben a lassan lélegző januárban.
Forrás: részlet a könyvből a szerző engedélyével - Fotó: Fehér Márk
Vártam a könyv megjelenését, hiszen izgalmas a téma: szakralitás a mindennapokban. Mai Mária-énekeket nemigen olvashatunk, s kíváncsi voltam, hogy hogyan látja folytatható hagyományként a művész. Szeretem a performanszokat is, hiszen a szöveg mellett fontos a vizualitás és a hang, az előadó egyénisége. Igen, hang, mert meg is szólal a könyv a megfelelő eszközzel beolvasható QR-kódoknak köszönhetően, így hangélményhez is juthatunk. Meditatív hatást kelt például az imaként három nyelven elhangzó recitálás a 96. oldalon: „KOMMJÖJJCOME”. Mellette a körforgás, a végtelenség szimbóluma a koszorú, mint hagyomány, itt cseppet sem hagyományosan megjelenítve: műanyag csomagolóanyaggal körbe tekerve, hetési szőttessel díszítve. Múlt, jelen, jövő kapaszkodik össze a kör végtelenjében.
De mindezt megelőzi három nyelven az alapszöveg: AnnaMaria és a nők az Istent keresik címmel, mottója
tapogatva kereslek, sejtelek, megteremtelek
Talán ennyiből is érződik, hogy nem egy hagyományosan olvasható kötetről beszélünk, hanem egy összművészeti befogadást igénylő, összetett élményről, mely számomra otthoni lelkigyakorlat is volt egyben egy kortárs performer vezetésével.
pőrén lépünk kalászköpenyesek
roppantjuk a havat újév ünnepe lesz
új könyörgések szállnak az erdőtüzekkel
vulkánok olvasztják a tajgát ha énekelni kezdünk
Szívből ajánlom az albumot azoknak, akik érdekes élményt szeretnének ajándékozni önmaguknak, vagy szeretteiknek az ünnepekre... akik el szeretnének vonulni a művészet szentélyébe, hogy átgondolják, mit jelent számukra egy mai ima. A gyönyörűen szerkesztett album szövegei, képei és QR-kódos lehetőségei, azaz hang- és videóanyagai megteremtik minden olvasónak az elvonulás befelé fordulásának lehetőségét, mely különösen fontos advent idejében.
Úgy érzem, néha jó lenne megújulni egy lelkigyakorlat keretében egy kolostorban, megtisztítani lelkünket a rohanás mocskától. Én ezt most úgy tudtam megtenni, hogy kezembe vettem ezt a szép könyvet, s a gondolatok kerengőjén, a sorok között, a képek, hangok fonalán igazi önvalómra találhattam általa. Ez a művészet lényege.
A sorozat következő részéhez Bubits Tünde, a Pannon Tükör kulturális folyóirat főszerkesztője Schneider Jánost, a Zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium igazgatóját kérte fel egyik kedvenc olvasmánya bemutatásárára, akinek köszönjük, hogy elfogadta a felkérést. A vele készült beszélgetés várhatóan jövő év januárjában jelenik meg.
