2023.04.11. 19:30
Megemlékezés a költészet napján Zalaegerszegen
Fotó: Arany Gábor
József Attila születésének 118., a magyar költészet napjának 59. évfordulóján tartott ünnepi megemlékezést a Zalai Magyar Nemzeti Szövetség és a Rákóczi Szövetség Zalaegerszegi Szervezete a Kolozs megyei Válaszút faluban 1908-ban született Wass Albert író és költő zalaegerszegi, Baross Gábor ligeti szobránál, ahol a Mindszenty József gimnázium diákja, Miklós Rozália és Süle Zsolt adott műsort.
A magyar költészet napját 1964 óra tartjuk, április 11-én, József Attila születésnapján.
József Attila (Budapest, Ferencváros, 1905. április 11.[1] – Balatonszárszó, 1937. december 3.) Baumgarten- és posztumusz Kossuth-díjas magyar költő, a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb, legeredetibb alakja. Félárva, munkásosztálybeli gyermekként ifjúsága tele volt lemondással és brutalitással, felnőttként, a korszak egyik legkiválóbb költőjeként pedig szembesülnie kellett a meg nem értéssel és a politikai elnyomással. Öngyilkosságra utaló tragikus halálának[2][3] pontos körülményeit azóta sem sikerült tisztázni.
A szervezők nevében Paál István elnök köszöntője után Balazsicz János alelnök mondott beszédet, az ünnepség végén pedig megkoszorúzták a költő szobrát.
Mindössze harminckét évet élt, mégis a magyar költészet egyik legjelentősebb alakja. Az 1945 utáni szocialista kultúrpolitika mint haladó proletárköltőt piedesztálra emelte és emlékét, munkásságát a legnagyobbaknak kijáró tisztelettel ünnepelte. Műfordítóként József Attila a szomszéd népek kortárs lírájával foglalkozott és értékesek Villon-fordításai is.
