Hol lehet Thury György sírja?

Halála óriási megdöbbenést keltett, s a Magyar Királyságban, valamint a környező országokban még sokáig emlegették a hős vitéz tetteit és elestének históriáját, sírja pedig még évtizedekig állt, Thury alakjának földi mementójaként. Mára azonban hiába keressük Thury sírját: a testét őrző sír nyomtalanul eltűnt az évszázadok során.

Ugyanakkor a korabeli források segítségével rekonstruálni tudjuk, hogy lehetett a legendás kapitány egykori sírhelye. A nagykanizsai származású Kanász Viktor történész Oroszlán a végvárban. Thury György és Nagykanizsa című könyve alapján ezt járjuk most röviden végig.

- Thury egy előre megtervezett, nagy haderőt mozgató oszmán cselvetés következtében esett el Orosztonynál - írta a 2021-ben a Thúry György Múzeum gondozásában megjelent könyv szerzője. - Fejét levágták és Isztambulba, a szultánhoz vitték, majd a tengerparton temették később el. Megcsonkított testét viszont a csatatéren hagyták, ezt a helyszínre siető Zrínyi György vitette Kanizsára az embereivel, és Istvánffy szerint „mint atyjokat s jótevőjöket igaz könnyhullatásokkal siratván az halottat Kanizsán tisztességesen eltemettette vala”.

Kanász Viktor hozzátette: a sírt rejtő épületről azt tudjuk, hogy 1571 után őrhelynek használták és Thury György tornyaként emlegették. A Kanizsa-patak keleti oldalán álló épület 1601-re már igencsak romos lehetett, ugyanis az ostrom leírásakor így írt róla Istvánffy: „[…] napkelet felől, azmely kerekded formájú, puszta szentegyházhoz közel, melyben az híres-neves vitéz és kapitány, Thury György temettetett […].” A sír 1612-ben még biztosan állhatott, ugyanis egy korabeli levél szerint innen hajtották el a magyarok a törökök marháit. Tehát a források szerint egy kisméretű, kerek formájú, a vártól keleti irányban lévő épületet kell keresnünk. Ez a leírás tökéletesen ráillik egy, az 1664-es ostromot ábrázoló térképen lévő részletre, amely egy dombon egy kerek kápolnát jelez. A fenti adatok alapján a kapitány nyughelye csak egy egyházi épületre illik rá: a középkori eredetű Szent Miklós kápolnára.

- Általánosan elterjedt vélemény, hogy az épületet az oszmánok nem bántották, a vár 1690. évi visszafoglalásakor a keresztény csapatok rombolták le, erre viszont semmilyen forrás nem utal - folytatta. - Valószínűbb, hogy Thury sírjának helye valamikor 1664 és 1690 között pusztult el. A kápolna pontos helyét a kutatók a Magyar utcai, 1768-ban épült Inkey-kápolna környékére teszik. Felvetődött, hogy talán az Inkey grófok tudatában voltak annak, hogy egykor milyen jelentős személy nyughelye volt a néhai kápolna. Ennek ellent mond Bitnitz Lajos és Györök György beszámolója, akik az Inkeyeknél vendégeskedve biztosan felvilágosítást kapott volna róla, ha a szájhagyomány fenntartja a temetkezés helyének emlékét, viszont hiába érdeklődtek a sír után. Valószínűbb, hogy Inkey Boldizsár a praktikum miatt választotta e helyszínt a kápolna építésére, ugyanis a 18. század elejétől fogva állt már itt egy kálvária, s amennyiben az esetleges népi emlékezet halványan meg is őrzött valamit, az inkább csak egy egykori kápolna létezése lehetett.

Thury sírjának egykori helyét tehát máig nem sikerült megnyugtatóan tisztázni.

- Feltételezhetjük, hogy az Inkey-kápolna helyén állhatott, azonban csak egy alapos régészeti feltárás tudná mindezt bebizonyítani - mesélte. - Erre az elmúlt másfélszáz évben sok ötlet született, azonban minden kezdeményezés hamvában halt. Így Kanizsa legvitézebb katonája sírjának egykori helye a mai napig ismeretlen. Nemes feladat lenne ezen változtatni.