Boszorkányok, fekete macska és egyéb népi hiedelmek péntek 13-ra

- A legenda szerint az áruló Júdás tizenharmadikként ült le az asztalhoz - mesélte a szakember. - Egy másik magyarázat a templomosok letartóztatásához, 1307. október 13-hoz köti a szerencsétlen napot. Egyébként a 13-as szám már egyes kereszténység előtti mitológiákban is szerencsétlennek számított. Krisztus nagypénteken halt meg, ezért ez a legrosszabb nap, és ennek megfeleltetve az összes péntek negatív, gonosz és szerencsétlen előjelű. Pénteken nem volt szabad kenyeret sütni, áztatni, mosni, és legjobb volt semmit sem elkezdeni, úgyis csak baj származott volna belőle. Ha a két amúgy is szerencsétlen időpont egybeesik, az a mágikus gondolkodás logikája szerint még inkább megkönnyíti a gonosz, rontó erők térhódítását.

Hozzátette: ha sírós vagy beteg volt a gyerek vagy az állat, gyakran rontást (szemmel verést, átkot) sejtettek a háttérben. Ilyenkor többnyire szenes vizet készítettek vagy öntőasszonyhoz fordultak, hogy kiderítsék, valóban szemmel verték-e a beteget, és ha igen, akkor ki vagy mi rontotta meg. Pátrón (ma Nemespátró) úgy tartották, hogy a gyerek vagy az állat megbetegedését „ijedés” okozza és „megkönnyebbedik” az érintett, ha kiderül, mitől ijedt meg. Az öntőasszony a cirokseprűből kihúzott két ágat, azokat kereszt alakban hideg vízbe tette, majd imát mormolva viaszt öntött rájuk. Szomjas Károly 1963-as fotóján az öntőasszony a tenyerébe helyezett viaszból megállapítja, hogy „varacskos békátul ijedött meg”. Korábban így gyógyítottak, de az 1960-as években is alkalmazták a módszert – kiegészítő jelleggel -, mert hitük szerint fokozta az orvos gyógyszereinek hatását.

- A hagyományos keretek közt élő ember születésétől haláláig folyamatosan védekezett a különféle ártó erők ellen - folytatta Gyanó Szilvia. - A szenteltvíz vagy a piros szín általánosan ismert „rontás” elleni védőeszköz volt. Ma is előfordul, hogy „szenes vizet” készítenek, ha például éjszaka nem alszik, nyűgös a gyerek. A szenes víz lényege, hogy kályhából kivett izzó parazsat dobnak imádkozással kísérve egy pohár vízbe. Ha sisteregve megy le a parázs, akkor „megrontották” a gyereket. Ilyenkor többnyire meghintik ezzel a szenes vízzel a kicsit, vagy a fürdővízébe tesznek belőle. Húsz évvel ezelőtt Somogyban gyűjtöttem népi gyógyászatot, de Zalában is hasonló módon vélekedtek a rontásról. Az egyik faluban például az óvónők elláttak nagyon jó szemverés elleni receptekkel. Maguk is készítettek a gyerekeiknek és tanácsokkal is ellátták a szülőket. Megmondták, hogy melyik néninek nem ajánlatos megmutatni a gyereket, vagy ha mégis, akkor hogyan kell a szenes vizet elkészíteni. Az anyukák szerint a módszer működik, a gyerekek megjavultak tőle és átaludták az éjszakát. Megkerestem az idős asszonyt is, aki a helyiek szerint a legtöbb gyereket szemmel verte. A beszélgetés során kiderült, hogy Bözsi néni egyáltalán nincs tisztában azzal, mit tartanak róla a faluban, és magáról a szemmel verésről is halvány, múltból való információi voltak. Én sem árultam el neki, hogy ő a falu fő rontója.

Abban, hogy a fekete macska szerencsétlenséget jelent, a néprajzos-főmuzeológus szerint ma is sokan hisznek. Ilyenkor különféle praktikákkal hárítják el a rosszat, ha átszalad előttük az úton, akkor például hátralépnek vagy más irányba indulnak. A fekete macskát általánosan elterjedt hiedelem szerint a boszorkánysággal hozzák kapcsolatba. Balatongyörökön úgy tartják: egy bizonyos néni fekete macska képében ment be az istállóba és utána nem lett teje a tehénnek. Adatközlő nagypapája megverte a fekete macskát, és másnap az a bizonyos néni tiszta seb volt. Na, erről tudták, hogy ő volt a boszorkány. Balatongyörökön volt egy férfi is, akitől a tejhasznot féltették, mert azt lopta a feleségének. Kért tejet, de ha adtak neki, többé nem aludt meg a tehén teje, még akkor sem, ha beoltották. Az öregek azonban tudták az ellenszert: fejés után kimosták az edényt és háromszor a tűzbe, majd a WC-be öntöttek belőle. Így jött helyre a tehén.

- Az egyik györöki néni elmesélte, hogy egyszer "megnyomta" egy boszorkány - avatott be a részletekbe Gyanó Szilvia. - Olyan érzés volt, mintha ráült volna valaki a mellkasára. Az 1960-as években Vashegyen volt egy öntőasszony, aki aprópénzért gyógyított. Rontást vett le vagy szerelmi kötést szüntetett meg. Ma is előfordul, hogy hagyományos népi procedúrákhoz nyúlnak az emberek, ha kisebb-nagyobb problémájuk akad, de jóshoz vagy akár internetes boszorkányhoz, mágushoz is fordulnak.