GébArt

2022.08.09. 17:30

Rezgések és ritmusok Gébárton – Pénteken zár a nemzetközi művésztelep

Múlt kedden kezdődött és augusztus 12-én, pénteken 18 órakor kiállítással, izgalmas installációkkal, performansszal, Takáts Eszter dalszerző, énekes közreműködésével zár a 30. GébArt Zalaegerszegi Nemzetközi Művésztelep, amit Zalaegerszeg önkormányzata és az NKA támogatott. Hétfőn kíváncsian néztünk körbe a telepen, aminek Prokné Tirner Gyöngyi intézményegység-vezető a szervezője.

Mozsár Eszter

Gombos Zsófia szerint mindenkire hatnak a rezgések, amik később formákká, színekké formálódnak Fotó: Pezzetta Umberto

Rezgések és ritmusok az idei téma, a hét művész igyekszik saját eszközeivel megfogalmazni a feldobott tematikát. Horváth M. Zoltán képzőművész tavaly óta három évig a telep művészeti vezetője, s ugyanúgy kiveszi részét az alkotói munkából. 

- Bár adott a téma, ettől függetlenül tág keretet adunk a művészeknek, ne érezzék kötelezőnek, direktnek a témát, ám mégis valamilyen irányvonalat találjanak az ittlét során. A rezgések és ritmusok egyébként OKTV-s téma volt, diákjaim is dolgoztak vele, akkor megtetszett, s úgy gondoltam, körbejárjuk itt Gébárton is ezt a kérdéskört. Izgatottan várjuk a közönséget, sátrakat állítunk fel, kicsit zártabb, neutrálisabb térben mutatkozunk majd be.

Horváth M. Zoltán festőművész többször volt már művészeti vezető Gébárton (1999, 2002, 2004-2006), tavaly óta újabb három esztendőre kérték fel. Fotó: Pezzetta Umberto
A mai művésztelep hosszabb szünet után, 1992-ben jött létre. Neve onnan származik, hogy a Gébárti Kézművesek Házában lelt otthonra. A GébArt művésztelepnek kettős célja van: találkozási fórumot kíván biztosítani az Európa különböző országaiból és más földrészekről érkező külföldi, valamint a hazai művészek számára, hogy alkotásaikból egy leendő városi képtár alapjául szolgáló, színvonalas kortárs képzőművészeti gyűjteményt hozzon létre.

A kolozsvári Gáspár Szilárdnak két szenvedélye van, a boksz és a szobrászat, ezeket többször ötvözi egymással. Két éve például a Kolozsvári Művészeti Múzeumban akcióművészet során láthatták a nézők, ahogy testének energiáját alakítja át képletesen a domborműveken. Most egy rajzsorozaton dolgozik, amit később a plasztikákban használ fel. Még mindig mélyen érinti a pandémia miatti bezártság, ez az ajtó- és ablakábrázolásokban köszön vissza. Első találkozása Gébárttal nagyon pozitív, inspiráló, mondta a művész.

A GébArt Zalaegerszegi Nemzetközi Művésztelepen 1992-től 2017-ig 22 ország 138 alkotója vett részt, s nemcsak Európából, hanem távoli kontinensekről is. A művésztelep gyűjteménye ma már több mint 1000 alkotást foglal magába. A szervezők gondot fordítanak a gyűjtemény szakszerű feldolgozására, bemutatására és a Géb’Art művésztelepen megfordult művészek munkásságának megismertetésére is.

Antal Malvina a fővárosból érkezett, néhány éve még Horváth M. Zoltán tanítványaként járt Zalában, a kerámiákat a táncmozdulatokat, élettani mikromozgásokat ábrázoló szobrászattal cserélte le, mostanában elsősorban női testeket formáz. Szürke és fehér agyagból készíti úgynevezett héjplasztikáit, erezetes faktúráit, testrészeket, torzószerű kivágásokat mintáz most. A levegővétel ritmikusságát próbálja elkapni, így adva vissza a témát.

Gyöngyösi Mária Anna készül a pénteki hajós performanszra Fotó: Pezzetta Umberto
Az elmúlt 25 év gazdag termése tematikailag, valamint műfaját és stílusjellemzőit tekintve is rendkívül változatos. A kortárs képzőművészeti törekvések széles skáláját mutatja.  A nyaranta kéthetes alkotómunkára szervezett nemzetközi művésztelepet 3-5 éves időszakonként más-más művész vezeti. A műfaji, technika- és anyaghasználati változatosságot nézve ez szintén kedvezően járult hozzá a művészeti irányzatok, áramlatok sokféleségéhez. Az összetartó erő és külső motivációs forrás ezen a művésztelepen Gébárt természeti környezetének szépsége, az otthont adó intézmény sajátos atmoszférája, a ház melletti tó és a szépen gondozott park. Mindez olyannyira inspirálóan hat az itt alkotó művészekre, hogy szobrok sokaságát álmodták ide.

Ugyancsak érdekes, izgalmas kísérletezési fázisban van a budapesti Imreh Sándor képzőművész, aki alapvetően urbánus folklórral foglalkozik, s lassan tíz éve oktat vizuális kultúrát. A hely szelleme a téma bőségével, inspirációkkal örvendeztette meg a grafikust és street art alkotót. A lokális és a globális gondolatok szálait fűzte össze, a kézműves házban sok olyan motívumot látott, amit „belopott” itt készült grafit- és szén-, tipográfiát idéző rajzaiba. 

Egy másik asztalnál elsőre nem találjuk a készülő műveket, mígnem a pécsi Gyöngyösi Mária Anna kezünkbe nyom egy aprócska nagyítót, s egyszer csak feltárul előttünk a másfél-két-három-négymilliméteres, tű segítségével, rizspapírból hajtogatott hajócskák armadája. Néhány éve szokása, hogy hajókat ajándékoz barátainak, a művek eljutottak többek között Párizsba, Monte-Carlóba, Új-Zélandra, Kína Tiltott Városába. A kétszáz fős listára tényleg megtiszteltetés felkerülni. Másik projektjében most egy kétszáz éves zsebórába önt bele ötszáz mini origamit. Párját a Fővárosi Képtár fogadta be, mint műtárgyat, a harmadikat magánál tartja. Eközben készül még egy time-lapse videó is, amikor a legkisebb rizspapírdarabokat vízcseppekre rakja, azok magukba szívva a vizet megnőnek, ezt a változást rögzíti kisfilmen. 

Bóbics Diána tavaly is részt vett a művésztelepen Fotó: Pezzetta Umberto

- Egy másik projekten is dolgozom: itt a tavon vízre fogok engedni 50-60 hajót. A vízi installáció és a világot járt művek jelképezik a szabadságot, míg az órákba zárt szimbolizálja azt, hogy az idő fogságába esnek – ecseteli Mária, aki  éveken át résztvevője volt a pécsi művészeti szakközépiskolások gébárti táborának. Jelenleg a PTE Művészeti Karán egyetemista. 

Minden művésztelep bája, sajátossága, hogy barátságok szövődnek óhatatlanul. A sors érdekes fintoraként két egykori egerszegi hölgy került egy műhelybe. Gombos Zsófia két éve költözött Budapestre, kalandosnak mondható egy esztendő után magára talált, megállapodott, belerázódott a nagyvárosi művészlétbe. 2022-ben túl van már kettő páros kiállításon, az egerszegin Kiss Ágnes Katinkával, a kaposvárin pedig volt mesterével, Jónás Péter grafikusművésszel együtt mutatkozhatott be a Rippl-Rónai Fesztivál keretében, a Staféta című sorozatban. Bóbics Diána jóval korábban, tizennyolc éve hagyta el a várost, egyetemi tanulmánya, majd később munkája, illetve doktori iskolája a baranyai megyeszékhelyhez kötötte. A magát interdiszciplináris gondolkodású művésznek valló alkotó – aki egyébként a PTE Művészeti Karán oktat – ugyancsak tárlatra készül, októberben a Gebauer Galériában találkozhatunk műveivel, illetve tanítványainak kiállítására készül. Diána végül hozzátette, a művésztelepeken olyan közös dialógusok alakulnak ki, amik továbbviszik az embert. Most úgy érzi, visszaérkezett a gyökerekhez. 

Korábbi cikkeink a témában:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!