A digitális művészeti világhír kapujában áll Lóránt Zsolt?

A matematikát középiskolában tanító, a művészetekkel eljegyzett férfi 9 éve foglalkozik fraktálgrafikával, több kiállításon láthatta a közönség. Ezek közül az egyik tavaly őszi sorsfordítónak bizonyulhat. Október 26-án ugyanis a zalaegerszegi Apáczai Művelődési Központban a MÁSvilágok című tárlat megnyitója után beszélgetett vele párja kolléganőjének német férje, segítséget kínálva a nagyobb volumenű pénzkeresethez. 

– Számos kiállítás után mondhatom, hiába tetszenek a képeim, nem árasztottak el a vásárlók – mondja Lóránt Zsolt, amikor arra kérem, avasson az országos online sajtóban felkapott történetébe, miszerint ő már tizenháromszoros milliárdos a neten eladott képei révén. – Kiderült, hogy az engem megszólító férfi alapító tag az Unicorn Network nevű Las Vegas-i vállalkozásban, amely évek óta fejleszti a YEM-nek (Your Everyday Money) nevezett kriptopénzt. Amit digitális valutának neveznek. 

– Tehát YEM-ben áll a 13 milliárd forintnyi összeg. 

– Igen, a terv az, hogy konkrét fizetőeszköz váljon belőle. Két országban már elfogadják a bitcpin nevű kriptovalutát. Addig csak az a jövedelmem, amit a feltett képekért tényleges dollárban fizettek, de az is kiteszi a tanári fizetésem havi másfélszeresét. 

– A fraktálképek találtak a mesés összegen gazdára? 

– Úgynevezett NFT-ként kerültek a digitális térbe a képeim, amik garantáltan egyediek, másolhatatlanok, s akár digitális képkeretben is nézhetők azok számára, akik megvásárolják az árveréseken. 

A valóságosság egyik bizonyítéka, hogy az új-zélandi, legtöbbet „fizető” nyugdíjas vásárlója meg is kereste Zsoltot, ő maga pedig kinyomtatott formában két országba is postázott képet. 

A képekért licitálni YEMmel is lehet, mivel az érdeklődőknek korábban juttattak YEM-adagokat. 

Lóránt Zsolt tehát a véletlen találkozás után szerződött a tudomása szerint világszerte másfél millió taggal rendelkező Unicornnal partneri viszonyban lévő, londoni bejegyzésű online galériával, az IGOFA-­val, ami az International Gallery Of Fine Arts rövidítése. A szerződés szerint egy évig kizárólagos jogot adott a művei árverezésére. Egy év alatt havonta 10 digitális művet juttat az IGOFA-nak, amiket NFT-ként árvereznek el aztán. (NFT: a non-fungible token – nem helyettesíthető jelkép.) Ezek az eszközök elvileg hamisíthatatlan digitális igazolással rendelkeznek. NFT-vé vált például a világ első Twitter-bejegyzése, jóllehet valós értéke jelenleg elég alacsony. 

– A szerzői jog megjelenik valahol ebben a folyamatban? 

– Készül igazolás, ami jelzi, hogy az én alkotásom. Tisztul a kép szerintem, volt már az USA-ban letartóztatás NFT-csalás miatt. Valóban van egy kis vadkapitalizmus-­jellege. De: az IGOFA aukcióin a neves, chilei származású, Londonban élő, Osch nickkel alkotó Otto Schade street artos-festő-építész munkáit is árulják. Nemrég pedig Johnny Depp tett fel képeket egy másik, NFT-ket kínáló oldalra, szóval nem akárkikkel vagyok egy platformon. Osch fel is vette velem a kapcsolatot Skype-on. 

A megadott mennyiség teljesítése nem megerőltető Lóránt Zsoltnak, hiszen a virtuális képtárba régebbi képeket is adhat, sőt, ebből is tudja az érdeklődő, hogy nem tegnap kezdte. Az első virtuális árverés áprilisban zajlott le, hajnalba nyúlóan. Tizenöt napig lehet licitálni egy-egy képre, eddig két képe szerepelt, az árverési összeg negyven százalékát kapja… YEM-ben. Biztos? – kérdezi a hitetlen, a történetben a csalást kereső hallgató. 

– Ahogy én tudom, a tényleges fizetőeszközzé válás nem lehetetlen, ezen dolgozik a szervezet. A résztvevők virtuális pénztárcával rendelkeznek, ott gyűlik a digitális valuta. Tudom, gyanakvás veszi körül ezt a világot, én is hallottam nagy bukásokról. Én pénzemnél vagyok a már eddig átutalt dollárral, de a brand is számít, nemcsak a pénz.