Vidéken, FB és kiadó nélkül is lehet élni? - Szálinger Balázs költő a megyei könyvtár vendége volt

A zalaiak számára a költészet szerencsére jó ideje összekapcsolódik Szálinger Balázs (44) nevével. Köteteivel, drámafordításaival, bábjátékok szövegkönyveivel, dalszövegekkel, színházi darabjaival 1999 óta gazdagítja a magyar nyelvű irodalmi termést. Ráadásul, miután hazaköltözött a fővárosból Keszthelyre, ismét gyakrabban találkozhat zalai közönségével, az itt élő olvasóival.
 
Ha kérik, Petőfiről tart rendhagyó irodalomórát, ha múzeumban időzik, titkos-ismeretlen kéziratokat fedez fel, s természetesen eleget tesz a könyvtári invitációknak. Így tölthettek néhány órát a társaságában az érdeklődők a zalaegerszegi Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban, ahol a könyvtár online kulturális folyóirata, a Deák+kert szerkesztője, dr. Gyenes Imre és Kocsis Tamás faggatta… úgy mindenről. 

Az első kérdéskör Petőfihez vezetett, aki korának olyannyira ismert celebje, sztárja volt, hogy Tolna megyében spontán halászbált rendeztek a tiszteletére, amikor Uzdra látogatott. Ma már ilyesmire nem számíthat, aki költészetre adja a fejét, noha a 2011-ben indult és váratlanul nagyon sikeressé lett Rájátszás című sorozat (zenészek és írók, költők álltak össze közös produkciókra: Háy János, Grecsó Krisztián, Erdős Virág, Szálinger, Beck Zoltán, Kollár-Klemencz László, Másik János, Hrutka Róbert, Szűcs Krisztián) a versírókra irányította a fiatalabbak figyelmét. A zene jótékonyan hatott az ismertségre, a zenészek pedig jó szövegeket kaptak. Petőfinek nem kellett ilyesfajta hátszél, ellenben most befejezték a 15 oldalas torzóban maradt drámakezdeményét, melyet 1849 nyarán már nem tudott megírni. Szálinger Balázs szerint látnoki képességgel foglalkozott Karaffa figurájával, anélkül, hogy pontosan tudta volna, hogy az 1687-es eperjesi vésztörvényszék általi elitkivégzés megismétlődik 1849 októberében Haynau vezetésével. A pályázati felhívás alapján Szálinger Balázs által befejezett Karaffát a veszprémi Várszínház a jövőre esedékes Petőfi-év keretében tűzi műsorra. 

A József Attila-díjas költőtől, írótól nem idegenek a merész változtatások, most éppen a hazai megszokott gyakorlatból kiszállva, könyvkiadó nélkül, saját szervezésben, magánkiadásban jelenteti meg legújabb, Koncentráció című verseskötetét. A megoldás visszavezet a két világháború közti gyakorlatba, amikor előzetes előfizetés adta a könyv megjelenésének anyagi hátterét. A szerző ezzel lemérhette önnön hatásfokát, s mivel a saját honlapon és néhány interjúban közzétett felhívásra több százan reflektáltak pozitívan, nem lehet oka panaszra. A laikus szurkoló úgy vélné, szándékosan nehezített pályát nézett ki magának Szálinger Balázs: jóllehet az internet világában relativizálódott a távolság fogalma, ő fizikailag messzire költözött a hamar felejtő pesti irodalmi közegtől, ráadásul a kiadói háttér biztonságáról is lemondott. Személyesen teszteli, mennyit ér a magyar költő egy szál magában 2022-ben? Ráadásul úgy, hogy szerzőnk a közösségi média világából is kiiratkozott, ami bizonyos közönséges látószögből majdnem egyenlő az önmegszüntetéssel. 
Mindenesetre az első jelek igazán biztatóak, a koronavírus-karantén években mérhető ideje alatt született versek kötete a tervezettnél korábban láthat napvilágot, köszönhetően a leendő olvasói bizalomnak. (Az első 200 előfizető neve bele is került a kötet függelékébe.) 

A megyei könyvtár közönsége kapott ízelítőt a Koncentrációból, így tudjuk, a szövegek egy része „újraéli” Mikes Kelemen nézőpontját, amikor szonettformában, XXI. századi száműzötti státuszban ad hírt a másképp elzárt világról. Prózát ugyan lehet, verset nem lehet tervezetten írni, a vers bizonytalan kimenetelű pillangóvadászat, mondta, örül, hogy hétköznapi élete, apasága, kötelezettségei közepette sem hagyta el az effajta ihlet, és a szigligeti alkotóház is a segítségére sietett néhány magányban tölthető nappal. 

Gyenes Imre kíváncsi volt, mitől izmosodott a színház, a dráma vonzása, történelmi érdeklődéssel tematizálva a szövegeket. Szálinger Balázs gyerekkora óta vonzódik a magyar történelemhez, de az első munkákat mégis a Kalevala és a thébai mondakör adta. A történelmi mezsgyén halad, amikor II. Lajosról és Mátyásról készül írni… hamarosan.