Dr. Fűzfa Balázs: A magyar kultúra napja kapcsán optimizmusra lehet okunk

A szakember - a pandémia miatt - felvételről közvetített előadásával köszöntik Hévízen a magyar kultúra napját: az előadást pénteken tűzi műsorára a helyi televízió.

Ennek kapcsán Szabados Rudolf, a Festetics György Művelődési Központ megbízott igazgatója felelevenítette: 1989 óta ünnep ez a dátum, arra emlékezve, hogy 1823- ban ezen a napon véglegesítette Kölcsey Ferenc a Himnusz kéziratát. Mint mondta, ez remek alkalom arra, hogy a könyvtárak, kulturális intézmények ilyen jellegű rendezvényeket szervezzenek, még ha most a járványügyi előírások miatt ismét az online tér kínál erre biztonságos lehetőséget. A szakma nevében pedig kijelentette: reméli, hamarosan túlleszünk ezen a helyzeten, s ismét megtelhetnek élettel például a művelődési házak és a könyvtárak.

Dr. Fűzfa Balázs lapunknak nyilatkozva leszögezte: valóban ünnepnap január 22., a magyar kultúrát tekintve pedig optimizmusra lehet okunk.

- A legfontosabbnak azt gondolom: örüljünk annak, hogy van autonóm, önmagát állandóan újrateremtő magyar kultúra - bocsátotta előre az irodalomtörténész.

- Beleértve természetesen például a képzőművészetet, a zenét és az építészetet is az irodalom mellett. Szűkebb értelemben ugyanis ezeket tartjuk számon a kultúra részeiként, s bárhová nézünk is az országban, örömmel kell megállapítanunk: a magyar művészet állandóan megújul.

Dr. Fűzfa Balázs kiemelte: a modernséggel való együtt lélegzés a legfontosabb, mert "a kultúra lényege a megértésre törekvés és annak ösztönzése ", hiszen minél kulturáltabb egy nemzet s maga a világ is, annál kevesebb a háború, az erőszak, a faji megkülönböztetés, az egymás elleni gyűlölet. A kultúra ugyanis a másik emberrel és az önmagunkkal szembeni türelemre is tanítja az embert - szögezte le a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem tanára.

- Pesszimizmusra ugyan lenne okunk, de aki a kultúrát szereti, az mindig egy kicsit optimista - folytatta a szakember. - Pozitív jelenségként azonban talán elég csak a Harry Pottert megemlíteni, mert nagyrészt ennek köszönhető, hogy a 2000-es, 2010-es években a 8-10-14 éves gyerekek rászoktak az olvasásra.

Az irodalomtörténész hozzátette, kézbe veszik persze A Pál utcai fiúkat, Szabó Magda regényeit vagy éppen Móricz Zsigmond műveit is, de azt, hogy tömegesen, nem kötelező jelleggel, 600-800 oldalas regényeket olvasnak a fiatalok, "az egyértelműen a Harry Potter- jelenségnek köszönhető, ami jó dolog".

Dr. Fűzfa Balázs arról is beszélt, nagyobb városainkban mindinkább azt tapasztaljuk: egyre fontosabb a kultúra szerepe, ami abban is tetten érhető, hogy sorra újulnak meg a települések és épületeik, ráadásul egyre igényesebb módon. S külön öröm, folytatta a szakember, hogy ma már a klasszikus épületeket és a posztmodern gesztusokat össze tudják hangolni. Erre példa a Magyar Zene Háza, amely kulturális építészeti világszenzáció, és hasonló lesz a Néprajzi Múzeum is.

A folyóiratok és könyvek kapcsán kiemelte: ha megnézzük, milyen küllemű és minőségű alkotásokat vehettünk kézbe 20-30 évvel ezelőtt, s milyeneket ma, akkor elképesztő a különbség például az esztétikai megjelenést, a tördelés harmóniáját illetően, hiszen képzőművészeti értékű kiadványokkal találkozhatunk, amelyeknél a nyelvi igényesség is szembetűnő. A zenét és a színházakat tekintve pedig ma is a világ élvonalába tartozunk, "úgyhogy van remény " -  összegezte dr. Fűzfa Balázs.