Ifjú „vándorlegények” népi ihletésű alkotásaiból nyílt tárlat látható a gébárti Kézművesek Házában

A tárgyi anyanyelv megőrzését célzó, felmenő rendszerű alkotói versengés lényegét mutató, december 10-ig látható egerszegi tárlat megnyitóján a pályázat szervezését magára vállaló Zala Megyei Népművészeti Egyesület elnöke, Skra­but Éva és titkára, Devecz Zsuzsa méltatta az ifjú „mesterek” teljesítményét. Összefoglalónkban az értékelésük szempontjait adjuk közre.

A pályázatra 130 tárgy érkezett, 36 egyéni és egy csoportos pályázótól. Vajon sok vagy kevés? Ha eredményességet próbálunk vizsgálni biztos, hogy a számok függvényében kell ezt tennünk? Vagy inkább azt számba véve, hogy a gyermekek és fiatalok kultúrára nevelésében, a magyar népi kultúránk, tárgyi anyanyelvünk elsajátítására való törekvéseink a gyermekek számára milyen jelentőséggel bírnak? Gyöngyékszer, szálasanyag-feldolgozás, nemezelés, szövés, fafaragás, bőrtárgy, fazekasság, gyermek játék, hímzés, kosárfonás, tojásírás, ötvösség, babakészítés, csipkeverés, kékfestés: 15 népi kismesterség, mely a tizen- és huszonévesek számára is megragadó élményt jelent, a mentorok, intézmények örömére. Kik azok? Például a keszthelyi Egri József Alapfokú Művészeti Iskola a gyermek korosztály népikézműves-tudásra nevelésében vállal fel fontos szerepet. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, milyen fontos a generációk közötti tudásátadás. Említsük Bécs Mátét, aki édesanyja révén kisgyermekkora óta kapcsolatban van a tárgyalkotó népi kultúrával, idén a sás feldolgozását választotta. A mester és tanítvány kapcsolat példája Nagy Béla fafaragó Népi Iparművész és Sepsi Csombor, Kling Ottóné Népi Iparművész és Márfiné Kovács Lívia évek óta tartó szakmai munkája. A legidősebbek már saját maguk mesterei, a felnőttek világában alkotnak, képzik és fejlesztik magukat, szakmai tudásukat.

Az alkotásokat végignézve, a gyermekek és fiatalok, mestereik, felkészítő tanáraik beszámolóját hallva értékelhetővé válik az alkotási folyamat, a sikerek és kudarcok, a munka nehézsége, öröme, az alapanyagok és a kézművestechnikák szeretete És az a növekedés, fejlődés, ami kétévente tapasztalható a fiatalok tudásában, személyiségében.

Mi az eredményesség igazi mutatója? A pályázók őszinte izgalma és büszkesége, ami a díjaikat kíséri. Az, hogy megosztják mindezt a közösségi médiában, a saját nyelvükön. Örömmel mutatják meg a nagyvilágnak azt a nyelvet – tárgyi anyanyelvünket – amit az osztálytársaik, barátaik még nem ismernek. Lehetőséget adnak a megismerésre, a csatlakozásra. Ők a jövőben népművészekké, a mozgalom fogaskerekeivé válhatnak.

Díjazottak: I. kategória (6–10 év): Szekér Szandra, Szombathely. II. kategória: itt nem adott ki díjat a zsűri.III. kategória (15–20 év) Bécs Máté, Bocfölde, Sepsi Csombor Márton, Zalaegerszeg, Rózsa Anna, Böde és a Győri Kovács Margit Iparművészeti Szakgimnázium Fafaragó és Bőrműves műhelye, valamint a győri iskola diákja, Deák Jázmin. A IV. kategóriában (21–35 év) Kerkeni Dóra Lilla, Ágfalva, Márfiné Kovács Lívia, Becsehely és Molnár Eleo­nóra, Keszthely, kapott díjat.