Mohai V. Lajos kötetbemutatóját nemrégiben tartották Nagykanizsán

A megjelenteket Balogh ­László polgármester köszöntötte. Beszédében kiemelte: dicsérni érkezett a legkani­zsaibb minőségi írót, aki az idén ünnepli 65. születésnapját. Mohai V. Lajos, bár már egyetemista korában elhagyta Nagykanizsát, egyáltalán nem szakadt el tőle, hiszen minden, ami fontos volt, s még ma is az a számára, az ebben a városban történt vagy pedig innen eredeztethető.

– Gyermek- és ifjúkori lelke ma is itt kószál szeretett városa még létező, vagy már lebontott utcáin – folytatta a szónok. – Azért, hogy összeszedje múltjának morzsáit, s azokat művészi formában a mai és a jövendő kanizsaiakra hagyja. A kanizsai lokálpat­rióták számára a szerelmes földrajz Kanizsa dicsérete, azzal a fontos üzenettel, hogy Kanizsa mindenkit vár vissza. Továbbá az, hogy töredék hazánk itt van bennünk, közöttünk, s a magasban.

Az összesen 27, javarészt verseskötettel rendelkező Mohai V. Lajos ezután a hallgatóságnak elmondta: Kanizsa a hazája, tulajdonképpen Krisztinaváros és az irodalom az ő otthona. Jelenleg „A kanizsai hidegház” című prózai kötetén dolgozik, amely legalább négy hosszú részből állva kizárólag a kanizsai élményekből táplálkozik majd. A várhatóan jövő év végére elkészülő könyvben a gyermekkori történetek éppúgy megjelennek, mint a családi kötelékek, vagy a szerző városhoz fűződő viszonya.

Az irodalmi est folytatásában a Tintaceruza a sörösládában című kötetről is beszélgetett Balogh László, Lehota János esztéta és Szemes Péter műkritikus, irodalomtörténész. Mohai V. Lajos ez utóbbi könyvében a dél-zalai város néhai, „sörös múltjának” hangulatos képei elevenednek meg, ahogy a Švejk című regény szerzője, Jaroslav Hašek nagykanizsai látogatásáról szóló rövid történetei is helyet kaptak.