Kósáné Wilcsek Klára népikerámia-gyűjteménye bárkit rabul ejt

Vitéz Kósáné Wilcsek Klára sok mindent gyűjt. Szívének legkedvesebbek azonban a most kiállított népi kerámiák. A népi kerámia formában, színben és díszítésben a magyar népi díszítőművészet egyik leggazdagabb ága. Maga a fogalom olyan mindennapi használati tárgyakat takar, mint a kancsók, korsók, tálak, tányérok.

– Húsz-harminc éve kezdtem el népi kerámiákat gyűjteni, óriási a gyűjteményem, amiből ide most „csak” mintegy 150-et hoztam el – bocsátotta előre a gyűjtő. – Sok darabot őrzök a legendás korondi kerámiából, van egy szép gyűjteményem a nagy hírű balatonfüredi keramikus, Pázmány József népi iparművész munkáiból, ezekre vagyok a legbüszkébb. Sajátos a színviláguk, amelyről rögtön felismerhetők. Tihanyban, egy vendéglátóhelyen is kiszúrtam a mester munkáját, egy tányért. Mondtam a tulajnak, hogy nagyon szeretném azt a darabot elkérni, hozok helyette három másikat. Végeztünk az ebéddel, s amikor felálltunk az asztaltól, odajött a házigazda, és nekem ajándékozta azt a tányért… Negyvennél több Pázmány-kerámia van a birtokomban, ami, azt gondolom, egyedülálló Magyarországon a magángyűjtők körében.

Klárának már akkora a gyűjteménye, hogy nem is tudja számon tartani, hány darabból áll. Több helyszínen tárolja őket, például a balatoni nyaralóban, kanizsai otthonában, s bizony, néha már nem bírja hová tenni az újabb szerzeményeket.

Gyanó Szilvia, a Thúry György Múzeum néprajzkutató-muzeológusa szerint a népi kerámiák könnyen rabul ejtik az embert.

– A népi kerámiák a fazekassághoz, az agyagművességhez kapcsolódnak, hisz’ ezen mesterségek képviselői készítették a kancsókat, korsókat, tányérokat. Aki népi kerámiákkal kezd foglalkozni, az többé nem szabadul tőlük, mert óriási a forma-, motívum- és színgazdagságuk – szögezte le a szakember.

Az általa mondottakról bárki meggyőződhet a kanizsai bibliotékában október 31-ig, az intézmény nyitvatartási idejében.