Zárul a söjtöri művésztelep egyhetes programja

Terpentin, olajfesték, lenolaj illata terjengett a vendégházban. Aki kevésbé volt fázós, a teraszon foglalt helyet. A vázákban csokrok, másutt érett szőlőfürtök, kiváló dekorációk csendéletek festéséhez, tanulmányok készítéséhez. A táborban mindig akad olyan, aki először csodálja meg a környéket. Szatmárnémetiből érkezett Guga Zsóka, aki másodéves ösztöndíjas a képzőművészeti egyetemen. A nyugdíjas ápolónő példája is jól mutatja, soha sem késő megvalósítani álmainkat.

– Az egyetem előtt hároméves művészeti képzésen vettem részt. Szeretem a táborok hangulatát, Magyarországon és Romániában már több helyen voltam. Zalába most látogattam el először, rengeteg témát tudok később feldolgozni.

Papp Gábornak már ismerős a megye, kétszer volt a zalaszentgyörgyi nemzetközi művésztelepen, most Söjtört választotta. Húsz éve már, hogy szinte hazajár az anyaországba.

– Partiumból érkeztem, mindig örömmel jövök a táborokba. Nincs kedvenc témám, próbálom ezért mindig a helyi jellegzetességeket megörökíteni.

Bottyán Marianna kilencedik esztendeje a telep művészeti vezetője, aki még egy pluszportrét is itt hagy a legtöbbet segítő önkéntesről.

– Tökéletes otthonunk lett ez a természetközeli közösségi tér, már tavaly azonnal belaktuk – mondja a budapesti festőművész. – Soha nem határozzuk meg a témát, szabadon alkot mindenki, amolyan „söjtöri lélek-képeket” kértem. Szerencsénkre éppen szüreteltek a hétvégén, így a gazdák elláttak minden finomsággal, mi pedig feltöltődtünk. Főztünk halászlevet, ellátogattunk a pusztaszentlászlói fürdőbe, egyszóval ismét rengeteg élménnyel térünk haza.

Az alkotók kényelme persze nem lenne teljes a tábor főszervezője, Hermán Gyöngyi gondoskodása nélkül. Az egyesület elnöke mindent megtesz, hogy a művészek gondtalanul éljék ezt a hetet, ők pedig hálából legszebb képeiket hagyják a faluban.