Szederkényi Olga az irodalmi siker titkait keresi kettős interjúkötetében

A nyár, a szabadság arra való, hogy behozzuk egynémely lemaradásunkat, például elolvassuk a korábban félretett könyveinket. Ilyennek ajánlom Szederkényi Olga Irodalmi popikonok című szórakoztató kötetét, amely azt kutatja, mitől volt, lett az átlagnál sokkal sikeresebb Molnár Ferenc, Shakespeare, Szabó Magda, Agatha Christie, Gárdonyi Géza, Rejtő Jenő vagy épp Füst Milán. (Utóbbi alighanem most másodszor a nemzetközi közfigyelem középpontjába, Enyedi Ildikó filmje okán került, amit a Feleségem története című, korábban Nobel-díj jelölést hozó regényéből forgatott.)

Tehát a tavaly ősszel megjelent kötet páros interjúi egy-egy sikerszerzőt, esetleg ikonikus regényhőst vesznek górcső alá, és a szerző interjúalanyai elsősorban az adott siker titkát próbálják megfejteni. Hogy például mit tudott olyan nagyon másképp Shakespeare, hogy darabjai 400 éve levehetetlenek a színházak repertoár­járól. Vagy mivel képes révületbe ejteni Szabó Magda az irodalomtörténészeken túl a közönségét is. Mi a titka a krimiszerzők nagyasszonyának, Agatha Christie-nek? (Az eladott kötetek száma vetekszik a Bibliáéval.) Mitől töretlen az Egri csillagok népszerűsége?

Szederkényi Olga (aki újságíróból lett szerkesztő, filmrendező, dokumentum- és játékfilmes) egy helyütt így nyilatkozott a könyv kapcsán: „Engem az atipikus érdekel, ami nem akar megfelelni, hanem organikusan lesz jó és sikeres, mert igaz és őszinte. Az foglalkoztatott, hogy mi lesz közönségsiker, és mi lesz szakmai siker? Mi lesz bombasiker, és mi az örök érvényű siker? Milyen könyveket és szerzőket fogad be a kánon, és kik lesznek törvényen kívüli írók, akiket imád a közönség? Miért lehetséges, hogy Hemingwayt az olvasók úgy imádják, mint egy rocksztárt? Vannak magyar példák is: Bródy Sándor, akit még életében a magyar Zolának hívtak, a naturalizmus hazai megteremtőjének, de óriá­si diadalmenet után kikopott a magyar irodalmi életből.”

A szerző, mint elmondta, diáktípus, aki kérdezni szeret, nem pedig kinyilatkoztatni. A kötethez az első interjúkat a HÉVÍZ irodalmi folyóiratba készítette, nyolc év alatt lett belőle könyv. A Helikon Kiadónál megjelent könyv körül Cserna-Szabó András és Turi Márton szerkesztők bábáskodtak, Darida Bence olvasószerkesztőként és Széplaki Gyöngyi műszaki szerkesztőként járult hozzá a sikerhez, a borítót Hlatki Dorottya tervezte.

Szederkényi Olgával a közösségi videócsatornán is találkozhatnak az érdeklődők, ott a francia irodalmat népszerűsíti.