A tilalmas cselekedet izgalmas, az eredmény súrolja a művészit?

A graffitik megosztó jelenségként vannak velünk, bárhova is megyünk a civilizált vagy kevésbé rendszerető világunkban. Akad, ahol teret engednek neki, így születnek izgalmas tűzfalrajzok, vasúti kocsik, másutt újra és újra lemeszelik őket. Utóbbi persze olaj a tűzre, hiszen a tiltottság, a szabálysértés az egyik lényege a graffitizésnek: rövid idő alatt kell valami eredetit, meghökkentőt odafújni a felületre, mielőtt elkapják az embert. Adrenalin a javából.

Miután Pezzetta Umberto, lapunk fotóriportere körbefotózta a Zalaegerszegen látható graffitiket, Tóth Norbert képzőművészt kértük meg, hogy szakértő szemmel közelítsen a street art (utcai művészet) határeseteként értelmezhető graffitikhez.

– Tágabb értelemben vett street art minden olyan művészet, ami köztereken, utcákon látható, beleértve a köztéri szobrászatot is. Szűkebb értelemben azokat az Amerikából kiinduló irányzatokat jelentik, amik valamilyen közterületen, többnyire illegális módon fejezi ki a mondanivalóját. Van, aki azt mondja, hogy ez a modern népművészet. Ebbe a csoportba tartozik eredetileg graffiti, ez a fújást jelenti, de tágabban ide tartozhat a következő négy is: a tageles, eredetileg szignók, aláírások, jelölések, rövid szövegek, a stencil, ezt csinálja például a híres Banksy is.Kevés szín, inkább képi forma, kivágott papírnegatívokon át festik. A negyedik a sticker, ez a matrica vagy bármi lehet, amit előre kinyomtatnak, és felragasztanak, akár nagyon nagy méretben is, néha posternek is nevezik.

– Ebből a felosztásból közelítve, mit tapasztal szűkebb környezetében?

– Nekem az 1990-es évekből vannak az első emlékeim az utca művészetéről Egerszegről. Például az Eötvös-pályáról: nagy hír volt, hogy valakik összefirkálták a tornaterem falát. Kezdetleges fújások voltak, látszott, hogy ad hoc eset volt, valakik szereztek pár kannát vagy festékspray-t, aztán elfújták. Látszott, hogy közben az ötlet és a mondanivaló is elfogyott. Szintén ezidőtájt láttam először olyan vasúti kocsikat az egerszegi vasútállomáson, amik szét voltak fújva. Ezek mind-mind a pesti gyorsvonatok vagonjai voltak. Őszintén szólva nem tetszettek, vandálságnak gondoltam, meg félelmetesnek is tűntek. Azt gondoltam, nagyon szörnyű hely lehet Budapest.

A tengeren túlra tekintünk:

– A metrókocsikat Amerikában azért kezdték lefújni a graffitisek, mert azok általában a szegénynegyedekből indulva végigmentek az egész városon, így el lehetett juttatni az üzenetet, a „hangot” a gazdagabb negyedekbe is, sok ember láthatta őket. Ilyesmi lehetett itt is, amikor megjött a pesti gyors. Ekkor már megvolt ez a fal, elég jó minőségű fújások voltak a Vizslaparkban, ahova a suli alatt vagy után gyakran jöttünk mi is.

Személyes emléke:

– Tinik voltunk, amikor valakik egy flakonnal vicces és kevésbé vicces szövegeket fújtak a belvárosban egyik este. Emlékszem, nagy botrány volt, talán még a Zalai Hírlap is írt róla. „Rendszervisszaváltozás itt”, ez a szöveg jelent meg volt az MSZP székházon. Aztán emlékszem arra is, hogy „Zaklass demi”, vagy „Legnagyobb öröm, a jéghideg söröm”. Persze, korábban is voltak már mindenfele mindenféle firkák Egerszegen is, Hajrá ZTE! meg hasonlók, de ezek szerintem nem voltak módszeresek, vagy tervezettek. Ja, meg Szeretlek Kati! típusúak. Ezeket nem lehet a művészi igényű alkotások közé sorolni.

A Balatoni út vasúti felüljáró lábait és a támfalat sokszor megfújták. Vagy a Berzsenyi utcai garázsok vasút felé eső falait, az aluljárót Hunyadi-Kosztolányi-Bíró Márton-Juhász Gyula utcák metszéspontjában. A művész egy olyan munkára sem emlékszik, aminek lemeszelése miatt fájt volna a szíve.

– Szóval úgy tűnik, nincsenek itt igazi graffitisek, pár fellángolás, aztán feladják, mielőtt bármi is kialakulhatna. Szerintem ez onnantól művészet, ha – a Street art íratlan szabályait betartva – gyakorlással szerzett komoly technikai tudással, tervezetten készít el valaki graffitit. Amikor valamit mondani, mutatni akar. Ez lehet az önazonossággal kapcsolatos üzenet, vélemény, politikai üzenet, művészi szándék, vagy csak egyszerűen annyi, hogy „nézd haver, mire vagyok képes”, csak látszódjon rajta valamiféle tudás. Matricák is vannak, főleg focimeccsek idején tűnnek fel közlekedési táblákon és villanyoszlopokon, de láttam már politikai üzenetű stickereket is. Ez a műfaj szimpatikusabb, kisebb kárt okoz az épületben. Érdemes megnézni a VEN Zenekar próbatermének az ajtaját a volt Zalai Nyomda épületében.

A Color Arts Fesztiválokon többször is feltűntek a graffitisek, s mivel szinte mindig romos épületekben rendezték, lehetett kísérletezni. A graffiti és a street art lényege tehát a szabadság és a lázadás. Ehhez képest mindenfajta keretek közé szorítás korlátozás.

– A vasúti, közúti aluljárók, garázsfalak alkalmasak lennének legális falnak, hiszen a mostani állapotukon, hangulatukon nagyon sokat rontani nem lehet. Egy példa: Rómában a Tevere folyó támfalait a világsztár William Kentridge sgraffitói díszítik, amin Róma történetét dolgozta fel – zárta szavait Tóth Norbert.