Az égig érő fa: a zalaegerszegi Griff Bábszínház újabb bemutatója

A darab címe közismert, hiszen a történet jól bevált darabja a népmese-irodalomnak, sőt a világ számos pontján használt motívum. A Halasi Dániel rendezte griffes változatot Szabó Attila vetette papírra, megtartva a cselekmény vezérfonalát, de több helyen átemelt más mesékből elemeket, illesztve korunkhoz, a fiatal közönség világához.

A történet szerint Ostoros király kertjében gyönyörű virágokat nevel lánya, a 16 éves Iza, köztük egy fát, amely aztán az égig nő. A király megbetegszik, a gyógyírt a Beléndek-erdőben élő Szi­pirty Margó boszorkánytól lehet megszerezni. Ellovagol hozzá, ám a banya azt jósolja, a palota mellett égig érő fa nő, azon terem az a csodaalma, amely gyógyír a király bajára, de nem lesz, aki az almát lehozza. Meghal a király, hacsak rabságából el nem engedi a banya fiát, jósol Szipirty, de a király nem enged. Az orvosok hada nem tud segíteni, hát az almát meg kell szerezni. Fele királyság és Iza keze a jutalom.

Indul sok próbálkozó, hogy hulljanak alá, akár ősszel a falevél. Aztán érkezik repülő disznóval Jancsi kondás, hogy próbát tegyen, közben óvatlanul szabadon engedi a háromfejű sárkányt, amely elrabolja a királylányt. Jancsi táltos paripán ered kiszabadítani, de rajtaveszít, a fejét is elhagyja. Persze a boldog vég nem maradhat el a meséből, köszönhetően a táltos malacnak.

A Fosztó András által koreografált táncos elemekkel élénkített történetet bunraku bábokkal – hátulról, egy időben több színész által mozgatott bábokkal – adják elő, gyakran szójátékokkal fűszerezve a népies stílusú narrációt, amely ezáltal felnőttek magasságába emeli az egyébként óvodásoknak, kisiskolásoknak szánt produkciót. A hangszerelés Csernák Zoltán Samu érdeme, a meséhez illő népi gyökerekből merített hangzást egyebek mellett cimbalom, klarinét erősíti, s mindezt elektronikus zenei betétek egészítik ki. A cselekményt többszólamú dalokban elénekelt történetek lendítik előre.

A látvány, a díszlet, a bábok Varjas Zsófia elképzeléseit tükrözik. A kaposvári egyetemen tanító művész Zalaegerszegen él, és első alkalommal dolgozott a Griff társulatával.

A játéktér egyetlen nagyobb eleme a guruló, rakodós tulipános pad, a teret fényekkel színfestett kötelek, szalagok szabdalják és alakítják a történet menetéhez igazodva. Tekergőznek, akár a szövevényes történet fonala, és lesz belőlük a király palotája, az égig érő fa, a sárkány vára és végzete vagy épp a cselszövő Szipirty Margó boszorkány hálója, hogy minden alakzatát ne is vegyük sorra.

Szilinyi Arnold keltette életre a sárkányt és az öreg királyt, Matola Norbert a táltos paripát és a táltos malacot, Duna Orsolya Réka a boszorkányt, Szipirty Margót játssza, no meg hármójukra hárult a narrátori feladat is. A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem báb szakán tanuló Kiss Anna Veronika játssza Iza királylányt, a Griff Bábszínháznál gyakorlati idejét töltő, a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem báb szakán negyedéves egyetemista Hrisztov Toma pedig Jancsi, a kondás alakját formálja meg.

Az égig érő fa legközelebb szombaton 17 órakor lesz látható. A Griffben eddig is szigorúan vették a biztonsági előírásokat. Rendszeres a játéktér és a nézőtér teljes fertőtlenítése ózongenerátorral, a munkatársaik maszkot viselnek, ügyelnek a biztonsági távolságra, a közönség ütemezetten, „zsilipelve” foglalhatja el helyét, illetve távozhat.

A hét végén még egy elő­adás várja a nézőket, vasárnap 10.30-kor kezdődik a Pim, a földimalac.