A Zalaegerszegi Vénusz régebbi, mint az egyiptomi piramisok

Mint arról már beszámoltunk, a Göcseji Múzeum munkatársai 2017. óta figyelemmel kísérik a Zalaegerszegi Járműipari Tesztpálya építéséhez kapcsolódó 5 hektáron zajló földmunkákat, mely során a terület keleti részén, a Nagypáli-patak felett, az i.e. 5. évezredben kialakult Lengyeli kultúra nagy kiterjedésű települése tárul fel apránként.

A szenzációs leletről és a megtalálás körülményeiről csütörtökön sajtótájékoztatón szólt Simmer Lívia, a múzeum régészeti osztályának vezetője, a szóban forgó ásatás vezetője. Elmondta, július 7-én csak ők dolgoztak a területen, amikor a már korábban észlelt és részben feltárt, masszív cölöpöket rejtő agyagtapasztásos objektumoknál, a 411. STR számú gödörnél hamus betöltésben találta meg az idol törzsét Bokor Zoltán régésztechnikus. Ezután az őskori kultúra, a késő neolitikum, a kora rézkor egyik különleges alkotása, a művészien megformázott női agyagszobrocska (idol) több töredéke került elő, mely az évezredekkel ezelőtt élt emberek szellemiségének lenyomatát őrizte meg. A tenyérnyi nagyságú kúpos felsőtest vízszintesen álló karokkal, finoman formált mellekkel rendelkezik, a nyakon hátul karcolt díszítéssel ékszert vagy a ruha kivágását jelezték. A női nemi szervet háromszögletes karcolással jelölték. Feje hiányzik, azonban közvetlenül a felsőtest mellett feküdt az idolhoz tartozó hangsúlyos kialakítású fenék, valamint a külön formált, kiszélesedő talpú láb. Azonos idol került elő a nyolcvanas években találták a Vas megyei Sé település területén. Az eddigi ásatások eredményei alapján a régészek számítottak különleges leletre, hiszen nyolc ovális területű, körben elhelyezkedő objektumokat találtak, melyek többek között kultikus, rituális célokat szolgálhattak, mondta Simmer Lívia.

Az őskori ember mindennapjaiban és ahhoz szorosan kapcsolódó hitvilágában fontos szerepet tölthettek be a feltárásokon előkerült agyagszobrocskák, melyek a közösség szimbolikus tevékenységeinek, rítusainak eszközei lehettek. A természeti hatalmaktól függő közösségek az istenekkel és az emberfeletti erőkkel, szellemekkel mindennél fontosabbnak gondolták a folyamatos kapcsolat fenntartását. Az idolok – a Zalaegerszegi Vénusz esetén is –szinte mindig töredékes formában kerülnek elő, az egykor élt emberek feltehetően valamilyen szertartás keretében szándékosan törték össze, darabolták fel őket. A kis szobrokkal együtt a nekik tulajdonított erő, hatalom elpusztítása, megsemmisítése lehetett a cél.

A Zalaegerszegi Vénusz aprólékos megformálása miatt a korai Lengyeli kultúra és nőiesség megjelenítésének méltán kiemelkedő darabja. Ebből a korszakból ilyen jelentős lelet még nem került elő Zalaegerszegen. Az idol még hiányzó feje a korábbi leletek alapján a hajat karcolással jelző kerek testrészként képzelhető el. A lelet életkorával kapcsolatban jó ha tudjuk, az egyiptomi piramisokat mintegy 5000 éve kezdték építeni, a Zalaegerszegi Vénusz tehát jóval régebbi.

A leletet a nagyközönség is megismerheti, bemutatását a múzeum a zalai őskort előtáró, 2021 nyarán elérhető virtuális kiállítás keretében tervezi. Az online térben három dimenziós körbeforgatható tárgyképeket láthatunk, amelyek 3D-s nyomtatóval iskolai oktatási célokra kinyomtathatók lesznek, tette hozzá Havasi Bálint a Göcseji Múzeum igazgatóhelyettese.