Advent a Hargitán – Sütő András drámája a Hevesi Sándor Színházban

Hargitán, a Kicsi Romlás nevű szurdok fejénél. A ház — a hegyi házaktól eltérőleg — csupa ablak, és kint csupa hó. Hófalak, hótornyok, hóhullámok, szélfútta csipkés tarajok. Hópárnás, hódunnás, szárnyas nagy fenyőfák, és az ereszen méteres jégcsapok halványkék orgonája. Ha fúj a szél: ez az orgona megszólal, de vijjog, süvölt és hörög is némelykor. A ház sarkától kezdődőleg jobb oldalt szédítő sziklahasadék: A Nagy Romlás, ugyancsak hóval bontottan.

A lakás előterében Bódi Vencel műhelye és nappali tartózkodó helye.” Így írja le a darab első néhány sora azt a helyszínt, amit a zalaegerszegi színpadon hamarosan látni fogunk. Az erdélyi magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, Sütő András (1927-2006) népszerű drámái közül is kiemelkedik a szegedi Tiszatájban 1985-ben megjelent Advent a Hargitán, ez a Kis- és Nagy Romlás fenyegetettségében játszódó, balladai sűrűségű színjáték. Megrendítő zengésű, költői nyelven szólal meg a műben – idézet Sütő Andrástól – „Erdély nagy romlásának valóságos gyásza, az önfeladás, a világgá menekülés közösségi tragédiája”. A zalaegerszegi társulat hosszú évek óta készült a bemutatóra, amelynek most jött el az ideje.

A fővárosi Hevesi-téren működő Nemzeti Színház 1986-os, több mint emlékezetes előadásában Sinkovits Imre, Agárdy Gábor, Kubik Anna, Funtek Frigyes vitte oly sikerre, amelyhez foghatót ritkán ér el a hazai színjátszás. Azóta sok minden változott a világban, s körülöttünk, magyarok körül is, ám az Advent a Hargitán költőisége, lírai folklórja, tündéri lelkisége, balladisztikus hangvétele nem veszített erejéből. A zalaegerszegi társulat tagjai közt ott van a darab minden avatott tehetségű szereplője, így 2018 végén remény mutatkozik az emelkedett színházi élményre. „Első olvasás során mindjárt lenyűgözött, amit annyiszor elemeztek már műveivel kapcsolatban: a nyelv! Sütő bámulatos tehetséggel menti át a jelenbe valaha használatos szóképeinket, kivesző szavainkat. ”, írta a darab kapcsán ugyanabban a Tiszatáj számban Sinkovits Imre. – Az előadásunkban a sütői nyelvezet kulcselem, azon túl a szerelemre tesszük a hangsúlyt, mögötte a kitartás, a választás, a ragaszkodás megjelenítésével – mondta érdeklődésünkre Dér András rendező, aki először dolgozik Sütő András-drámával.

– A darab megírása óta sokat változott a világ, de a hovatartozás, az érzelmi kötődés, a menni vagy maradni dilemmája talán még aktuálisabb lett, másik síkon értelmezve. A generációs gondolkodás különbségei sem veszítenek sosem az aktualitásukból. Sütő András szövegének nagy titka és erénye, hogy ötvözi az antik sorsdrámák és az erdélyi népköltészet hatásait, mitológiai mélységű szerelmi drámát alkotva. A szürrealizmus hozzám közel áll, s az Advent a Hargitán ezt a stíluselemet sem nélkülözi. Nagyon szép próbaidőszakban vagyunk, a színészek a ritmusa miatt könnyen tanulták a szerepeiket, termékeny hetek állnak mögöttünk. „Ami pedig a Nagy Romlást illeti: ne keressétek a térképen. Mert az bennünk van. S a régi természete szerintem, mivel romlásból a kicsire mindig csak nagyobb jön, sohasem kisebb”, írta Sütő András 1987-ben.

A zalaegerszegi előadás során Árvai Réka, Kisréka szerepében a kettős szereposztásban Kovács Dórát és Dér Máriát láthatja a közönség, Zetelaki Gábor Ticz András, Zetelaki Dániel Farkas Ignác Jászai-díjas színművész, Bódi Vencel Balogh Tamás, Mária, Bódi lánya Pap Lujza Domján Edit-díjas, Stég Antal Helvaci Ersan, a gyermek Réka Bot Jázmin, illetve Ravadics Agata lesz. A zenei felvételen közreműködik Horváth Ferenc (cimbalom), Horváth Dániel (hegedű). A dramaturg Dér Denisa, a díszlet és jelmeztervező Molnár Anna, zenei szerkesztő Máriás Zsolt.