A Szentírás üzenetei Marc Chagall képein

Többek között ezzel a megállapítással mutatta be dr. Katarina Mohar művészettörténész, a France Stele Művészettörténeti Intézet munkatársa a Teremtés és Biblia című tárlatot, amely október 31-ig tekinthető meg a lendvai Galéria és Múzeumban. A határon túli kisvárosban 2018-ban ugyanis az 1887 és 1985 között élt Marc Chagall grafikáit és színes litográfiáit bemutató kiállítással folytatódik az a Világhírű képzőművészet nagyjai elnevezésű projekt, amelynek köszönhetően az elmúlt évek során többek közt Rembrandt, Goya, Picasso, Salvador Dali, Joan Miró vagy Victor Vasarely műveit láthatta itt a közönség. Az intézmény újonnan megválasztott igazgatója, Baumgartner Dubravko elmondta: A Galéria és Múzeummal már hosszú ideje jó kapcsolatot ápoló németországi galéria, a bambergi Richard H. Mayer magángyűjtemény jóvoltából ezúttal Marc Chagall grafikai opuszának legjobb alkotásai, összesen 135 mű, többségében a művész palesztinai utazásai hatására készült színes litográfiák, valamint a szülővárosában, Vityebszkben játszódó jeleneteket és önarcképeket ábrázoló grafikák kerültek átmenetileg az Európa kulturális fővárosa címre is pályázni szándékozó Lendvára. Szlovéniában korábban is voltak már Chagall-tárlatok, ám a művész grafikai alkotásait ilyen számban eddig még soha nem mutatták be a szomszédos országban.

– Marc Chagall kétségtelenül a 20. századi képzőművészet óriásai közt foglal helyet – mutatta be a zsidó származású orosz festőt és grafikust a kiállítás megnyitóján dr. Katarina Mohar. – Kiterjedt és sokszínű életművében, amely a festményektől, rajzoktól és grafikáktól kezdve az üvegfestményeken és falikárpitokon át a fal- és kerámiafestésig terjedt, mesterien ábrázolta egyedi, képzelettel és varázslattal átszőtt, személyes emlékeibe bepillantást engedő művészi világát, amely az örök, általános emberi kérdések taglalásának terepe is volt a számára.

Chagall életrajza

A művészettörténész részletesen beszélt Chagall életrajzáról, illetve azokról a történelmi és magánéleti sorsfordulókról – többek között a tüdőgyulladásban elhunyt első felesége haláláról, illetve az azt követő letargiáról – is, amelyeknek meghatározó szerepe volt művészi tevékenysége és stílusa kiterjedésében. A festő és grafikus a ma Fehéroroszországhoz tartozó Vityebszk melletti Lioznán született, Moishe Segal néven, 1887. július 6-án. Vityebszk akkoriban túlnyomórészt zsidók által lakott multikulturális város volt, ahol Chagall későbbi alkotókészségét jelentős mértékben meghatározó élénk kulturális élet folyt. Festészeti tanulmányait szülővárosában kezdte, majd Szentpéterváron folytatta, hogy aztán 1910-ben először utazzon az Orosz Birodalom határain túlra, Párizsba. A francia főváros lelkesedéssel töltötte el, kreatív lüktetésével teljesen magába szippantotta. Éjszakáit műtermében festéssel töltötte, nappal pedig a múzeumokat és galériákat járta. Chagall valamennyi modern, avantgárd képzőművészeti irányzattal megismerkedett, azonban művészi életpályája alatt ezektől mégis távolságot tartott. Helyettük intenzív színvilágú, szürreális kompozícióival vált híressé, amelyek az orosz zsidók mindennapi életéből vett jeleneteket ábrázoltak, ám Chagall ezeket a valós életképeket irracionális képzettársításokkal fűzte össze. A másik kedvenc témája a vándorzenészek és cirkuszművészek ábrázolása, a csepűrágók tarka világának bemutatása volt, ez egész életén át elkísérte. Az akrobaták kicsavarodó teste, a bohócok tarka jelmezei és ragadós vígságuk különösen alkalmas kiindulópontot jelentettek Chagall fantasztikus művei felépítéséhez, amelyek egy álombéli valóságot ábrázolnak, ahol a tehenek kékek vagy zöldek is lehetnek, a halak és a szerelmespárok pedig templomtornyok felett lebegnek. Ezen alkotásai miatt Chagallt a kortársai gyakran a szürrealizmus előfutárának is tekintették, ami ellen ő szüntelen tiltakozott, mint ahogy elutasította alkotói tevékenysége bármilyen jellegű beskatulyázását is.

– Chagall Párizsi tanulmányai után éppen akkor látogatott haza Vityebszkbe, amikor kirobbant az I. világháború, így Oroszországban maradt – mutatott rá egy fontos történelmi eseményre dr. Katarina Mohar. – Még az októberi forradalmat követően is próbált együttműködni az akkori, kulturált megújulást hirdető berendezkedéssel, ám a hangsúlyosan személyes elbeszélőművészetével szembeni érdektelenség néhány évvel később arra sarkallta, hogy visszatérjen Párizsba. Ekkorra már a grafikai alkotások is az érdeklődése középpontjába kerültek, az Életem című önéletrajzának írását kezdte el először rézkarcokkal illusztrálni.

A művészettörténész szerint Chagall rézkarctechnikában való elmélyülése ismét csak Franciaországnak köszönhető. A már befutott művésznek számító, de a Szovjetunióból történt emigrációja miatt vagyontalanná vált Chagallnak a párizsi megélhetéséhez ugyanis szüksége volt megrendelésekre. Egy ambiciózus publicista és műkereskedő, a 20. század első felének művészeti színterét jelentősen meghatározó Ambroise Vollard volt az, aki ebben a helyzetben számos grafikai sorozatot rendelt tőle. Először egy rézkarcsorozatot Gogol Holt lelkek című regényéhez, majd illusztrációkat La Fontaine Állatmeséihez, végül pedig a Bibliához is. Chagall a szentírási történeteket illusztráló rézkarc­sorozatot csupán a megrendelő Vollard halála után bő tíz évvel fejezte be.

– A szentírási motívumok ábrázolásához ihletet merítendő Chagall 1931-ben Egyiptomba, Palesztinába és Szíriába utazott, ahol közvetlenül megismerte a korábban csupán hallomásból ismert, álmaiban megjelenő tájakat – mutatott rá a művészettörténész. – Később néhányszor visszatért ugyan, de a Szentföldre tett első utazását mindvégig élete egyik meghatározó élményeként írta le, amelynek során a Biblia mellett önmagára is rátalált. A Biblia mindig is közel állt Chagallhoz. Az Ószövetség történetei már kisgyerekként is mélyen foglalkoztatták, hiszen hagyományos haszid zsidó családban nőtt fel, ahol a Tóra a mindennapi élet dolgaiban is fontos hivatkozási alapnak számított. Saját elmondása szerint a Bibliára egész életében úgy tekintett, mint minden idők legnagyobb költészeti inspirációja. A kortársai által poétikus alakjai miatt festő-költőnek titulált Marc Chagall rendkívüli érzékenységgel közelített a biblikus szövegek interpretációjához. Azokra a kérdésekre összpontosított, amelyekhez alkotói pályája során egyébként is újra meg újra visszatért, így a Bibliához készített képein az emberiség legnagyobb megpróbáltatásait és győzelmeit ábrázolja.

Biblia jelenetek

A lendvai kiállítás jelentős részét képezik a bibliai jeleneteket ábrázoló képek. Többek között azért, mert Chagall az alkotói tevékenysége kiteljesedése, illetve a XX. század második felében méltán elért sikereit és elismeréseit követően is hű maradt ehhez a technikához. A bibliai témájú grafikai alkotásain, rézkarcain olyan emberek alakjait sorakoztatja fel, akik az Istenhez és embertársaikhoz való viszonyukban esendőek, néha gyengék, néha árulók voltak, de képesek a határtalan bátorságra és szeretetre is.

Chagall az Ószövetséget nem­csak a zsidók történelmeként, hanem az egész emberiség, illetve az emberiségbe vetett hit elbeszéléseként állítja elénk. Meggyőződése volt, hogy a Biblia ismerete és megértése a világ jobbá tételének és a gonosz kiirtásának lehetséges eszköze, ezért a drámai érzelmektől áthatott alakjaival hitelesen hozta közelebb a tágabb közönséghez a Szentírás üzenetét.