A Nemzeti Színház volt a vendége a zalaegerszegi Kölcsey Ferenc Gimnáziumnak

Mindez a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban, ahol szerdán fel-alá gomolygott a diáksereg, hogy a lehető legtöbbet szívjon magába a Nemzeti Színház művészeitől. Ugyanis négy társuknak köszönhetően egy napra megnyerték az ország első színházát.

- Több mint száz induló csapatot utasított maga mögé a Kölcsey, ők nyerték legutóbb a színházunk által indított, Bánk bán köré épülő országos vetélkedőt – mondta a folyosón egyik programról a másikra haladva Szabó Magda a Nemzeti Színház stratégiai igazgatója, hozzátéve, ez az első alkalom, hogy nem fővárosi iskola csapata nyert.

Laki János tanítványai: Dervalics Dorka, Marton Angéla, Magas Bianka és Andics Mátyás a levelezős fordulók után jutottak a döntőbe. Érveltek II. Endre király igaza mellett, megírták Bánk tárgyalási védőbeszédét, videókat készítettek, szereplőket ismertek fel, öt hónapon keresztül ebben a lázban égtek, megérte.

- A helyszíni feladatok döntötték el a versenyt, júniusban derült ki, hogy nyertünk – mondta érdeklődésünkre Andics Mátyás, aki maga is színésznek készül.

Bánk bán

Visszakanyarodva a keddi sűrű naphoz, a diákok először Vidnyánszky Attila magával ragadó rendhagyó irodalom óráját hallgathatták meg. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, rendező általános elismerést aratva rendezte meg Katona József örök érvényű drámáját.

- Rajongok ezért a műért, szerintem a világirodalom egyik felfontosabb remeke – mondta a művész a gyerekeknek. Bizonyítékként állt előttük a szuggesztív ismertető, melyen keresztül látatlanban is közelebb kerültek Vidnyánszky darabfelfogásához. Kiderült, Biberach „haza ott van, ahol a haszon” kijelentésére felfűzhetők a mai kor jelenségei. A rendező leszöghezte, minden műnek a mához, a mai közönséghez kell szólnia, a Bánk bán figuráiban ráismerhetünk a mai alakokra, helyzetekre. A merániaiak és spanyolok Magyarhonban lelnek otthonra, ám a magyarok ettől szenvednek.

Vidnyánszky rendezésében üvegbúra alatt érkezik a színpadra Bánk és II. Endre, mint a megbocsátás és a kegyelem ritka képviselője, majd így is távozik. Közben felhangzik John Lennon Imagine című – határok és vallások nélküli békés világot vizionáló – száma, amely német nyelven folytatódik, mialatt a szereplők elégetik a korona keresztjét, emlékeztetve arra, a jól induló eszmék eltorzulhatnak.

A diákok érzékelhették, egy dráma milyen mély és alapos olvasaton eshet át az elkötelezett rendező kezében. Vidnyánszky Attila az Egri csillagok című előadásukat is felidézte. Arról mesélt, a török megszálláshoz a budai várat elfoglaló janicsárok korabeli turistának álcázták magukat, de másnap már leromboltak minden magyar és keresztény értéket.

- Ilyen az, amikor kínozzák a színészt, látod – Szalma Tamás színművész drámaórájára kukkantva hallottuk a nem túl vigasztaló szavakat. Szalma Tamás II. Endre királyt játssza a Bánk bánban, így a diákok az ő monológját dolgozták ki, sokszor-sokszor újraolvasva a mondatokat. Pár osztályteremmel odébb Horváth Lajos Ottó, Biberach megformálója avatott a színi mesterségbe, másutt Farkas Dénes (Ottó alakítója) foglalta össze a „négy tuti tippet”, ami a színpadig vezethet.

Bánk-misszió

A másik zsúfolásig telt teremben a kaposvári egyetem III: évfolyamának színi növendékei adták elő Bánk-misszió címmel Katona József darabját, mintegy tömörítve és az ifjú hallgatósághoz közeli díszletek, kellékek között. A merániak viselt dolgai basszusgitár, szintetizátor hangjai mellett jelenültek, a hallghatók jelenidejű kosztümökben érzékeltették, a hatalmi játszmák napjainkat is átszövik. A kaposvári hallgatók Cserhalmi György színművész keze alatt pallérozódnak, gyakorlatukat a Nemzeti Színházban töltik.

Valószínűleg mindezeket átélve többekben megfogalmazódott: a színművész élete vonzó is, strapás is, de az élő színházi varázslatnál alig van izgalmasabb. Ezt példázta az is, ahogy a nemzeti ünnepre való emlékezést beleillesztették a teátrumi látogatásba. Horváth Lajos Ottó színművész felolvasta Jókai Mór 1848 március 15.- című szövegét, amely az akkori esti, Nemzeti Színházbeli történéseket elevenítette fel. Zúgott a Rákóczi-induló, Jókai beszélt, lecsendesítve a Táncsicsot követelő publikumot, Egressy Gábor Szózatot szavalt, a tömeg vele mondta. Ott kedden, a Kölcseyben Szalma Tamástól hallhattuk: itt élnünk, halnunk kell.

„A Nemzeti Színház a zalaegerszegi Kölcsey Ferenc Gimnáziumban” című egész napos programot Földes László HOBO A hetvenen túli fiatalember című műsora zárta.