Ha van olvasója, akkor éri el a célját

Ez gyakran megesik Baloghné Harkány Judit tanárnő óráin a nagykanizsai Batthyány-gimnáziumban.

– Az olvasás alapélmény a családban, édesapámat szinte mindig könyvvel a kezében láttuk – mondta az irodalmat tanító pedagógus, amikor a magyar széppróza napja kapcsán beszélgettünk.

– Kamaszkoromtól magyar-német szakra készültem, ezért Thomas Mann és Hermann Hesse nevét említem, a világirodalmi nagyságok közül. Szabó Magda életművét nemrég olvastam újra, szeretem az őszinteségét, a református hitét, a női megközelítéseit.

A férjem az orosz irodalom rajongója, a nővérem a kortárs magyar irodalomban segít naprakésznek lenni, a lányomtól pedig pszichológiai témájú olvasnivalóra számíthatok. A saját gyerekeink nevelésekor annak idején a népmese volt az első számú olvasmány.

Személyes példa

A tanárnő személyes példájával hat a tanítványaira, a magas minőségű irodalmi értékeket közvetíti, de a diákok ajánlatait is hajlandó elolvasni, így mód van arra, hogy megbeszéljék, melyik könyv milyen színvonalat képvisel.

– Nem pártolom a szellemi rágógumit, de jó, hogy tudunk beszélni az élményeikről. Jókai? Szeretem a mestert, a romantika a kedvenc stíluskorszakom, magam is romantikus alkat vagyok. Az arany ember például oly mértékig aktuális, hogy nem hiányozhat a tinédzserek neveléséből. Akár a nem is olyan egyszerű szerelemre, akár a pénzszerzésre gondolunk, akad benne megfontolnivaló. A kőszívű ember fiai talán nem tudja igazán felkelteni maga iránt az érdeklődést, de a Sárga rózsa igen. A tanári szabadságba belefér, hogy olyat válasszon a hatalmas életműből, ami nehézségi fokban arányban áll a tanulók életkori sajátosságaival.

– Régi adósság a magyar széppróza napja, két okból is. Egyrészt mert a legképtelenebb dolognak is van napja/világnapja, másrészt (ha irodalmi szemszögből nézzük) a lírát és a drámát már ünnepeljük (költészet napja és magyar dráma napja), illő, hogy az epika is megkapja méltó ünnepét, márpedig a magyar széppróza napja alapvetően a magyar epikus alkotások ünnepe – fejtette ki véleményét a szintén a nagykanizsai gimnáziumban tanító Tislérné Tóth Zsuzsanna.

– Persze kérdés, van-e mit ünnepelni?

Erre nyilvánvalóan sokan felhördülnek, és joggal, hiszen rengeteg könyv jelenik meg évről évre, szóval olvasnivalóból nincs hiány. De minden könyv csak akkor éri el a célját, ha van olvasója. Utóbbival már akad némi gond. Mert igaz, hogy mindenki rengeteget olvas, hiszen mit látunk az utcán, az iskolai szünetekben, a buszokon? Mindenki bőszen olvasgatja … az okostelefonja kijelzőjét.

Aztán az olvasás gyakran átmegy képnézegetésbe, mert idő nincs a hosszabb lélegzetű alkotások elolvasására. Kár! Említettem már, hogy az olvasásnak is van világnapja? Az szeptember 8-ra esik.

Könyv vagy telefon?

Hasonlítsunk össze két embert, javasolta a tanárnő. Egyikük a telefonja fölé görnyed, másikuk könyv fölé.

– Nyugodtan mondhatjuk, hogy mindegyikük számára megszűnik a külvilág, de míg az egyik, az okostelefonos egy rendkívül beszűkült világban forog, amíg pörög a kijelző, addig a könyvolvasó számára kitágul és kitárul a világ. Térben és időben hatalmas távolságokat járhat be, s nem készen kapott képeket lát, hanem maga teremti meg azokat.

Mi ez, ha nem maga a gyönyörűség? Örülök, hogy éppen Jókai Mór születésnapja lett a magyar széppróza napja – kár, hogy politikai jellegű csatározások övezték a megszületését.

Én azt hiszem, hogy méltó főhajtás az ünnep az előtt az író előtt, aki megteremtette a modern értelemben vett olvasóközönséget, aki oly bőkezűen ontotta a műveket, hogy sokan el sem hitték, hogy csak egy Jókai létezik. Egy valamit azért ne feledjünk: a romantika nagymestere nem biztos, hogy a mai kor emberével meg tudná szerettetni az olvasást, hiszen annyira más lett a világ, hogy egyet kell értenem dr. Gombos Péterrel, a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karának tudományos dékánhelyettesével, aki az elmúlt héten tartott előadást iskolánkban, és a következőt mondta: Jókai nem eszköz az olvasás megszerettetésében, hanem cél.

Valóban, el kell jutnunk oda, hogy Jókait is élvezzék és szeressék, de A kőszívű ember fiainak karmai közt vergődve ez nem fog menni. Nekünk, magyartanároknak is változnunk, változtatnunk kell.

Kortárs irodalom

Rengeteg jó könyv jelenik meg manapság, zárta szavait Tislérné Tóth Zsuzsanna, hozzátéve, mindenki megtalálhatja a korának, ízlésének, érdeklődésének megfelelőt.

– Az érettségin is van olyan tétel, amely a kortárs irodalom valamely alkotását kéri a vizsgázótól, s a választás a tanár feladata, felelőssége. Jómagam az idén érettségiző osztályomnak Gárdos Péter: Hajnali láz című művét választottam ehhez a tételhez, remélem, tetszeni fog nekik!