Művészet

2017.10.03. 09:00

Tanulnak és alkotnak a fiatalok a keszthelyi művészeti műhelyben

Több mint száz éves géppel fényképezni, saját készítésű kamerával álomszerű filmet készíteni, rajzolni, festeni – mindezekre is lehetőségük van azoknak a fiataloknak, akik a Helikon Kastélymúzeum Kortárs Művészeti Műhelyében alkotnak.

Keszey Ágnes

Tehetik mindezt már a harmadik évadban: a tanév idejéhez igazodik a művészeti kurzus. Az is hagyomány már, hogy nyáron egy hetes alkotótáborba várják a fiatalokat, az egész évben és az itt elkészült művekből pedig kiállítás nyílik.

A művészeti műhely vezetője, Bankó Zsolt vargabetűvel került az alkotás közelébe, bár az mindig közel állt hozzá: műszaki szakközépiskolában tanult, majd festőként végzett a kaposvári iparművészeti szakközépiskolában, majd szintén a somogyi megyeszékhelyen rajz-és vizuális kommunikáció szakon szerzett diplomát, tanított művészeti iskolában, majd a kastélyban kezdett dolgozni múzeumpedagógiai menedzserként.

-A fő célja az volt a Kortárs Művészeti Műhely létrehozásának, hogy fejlesszem a gyerekek vizuális intelligenciáját. Ha elmennek egy kortárs kiállításra, legyen az fotó, festészeti, grafikai bemutató vagy filmes rendezvény, akkor ne csak álljanak és nézzenek, hanem értsék is, amit látnak – mesélte Bankó Zsolt. Ezért aztán a fiatalok – általános és középiskolások – megismerkedhetnek a komponálás menetével és a művészetben létező szabályokkal.

- Ha ezeket megtanulták, utána szabadon dolgozhatnak, saját választott technikával. Az alapoktól kezdtünk: először ceruzával, szénnel indul minden, utána teljesedik ki a különböző anyagokig: az olajfesték, az akril használatáig. Vegyes technikával is dolgozunk, a pasztellt keverjük a szénnel, a szenet az olajfestékkel vagy az akrillal.

Míg a grafikai és festő kurzusokon hosszú ideig készülnek a művek, a fotósoknak egy pillanat is elég az alkotásra- de csak látszólag. A fényképezést is előtanulmányok előzik meg.

- A kurzusnak van egy fotótörténeti része is, hogy a gyerekek megtanulják, honnan és miért indult ez a műfaj, kik voltak a megalapítói. Végigmegyünk a fotótörténeti korszakokon, a lyukkamerától (a fényképezőgép őse), az 1800-as évektől a mai, digitális technológiáig. Természetesen fotózunk is, főként filmre. Fontosnak tartom, hogy a gyerekek megtanulják, hogy mi a valódi fotóművészet. Ebben is fontos a komponálás, persze kell hozzá tehetség és látásmód is, ezek nélkül nem megy.

De akinek nincsen egyedi látásmódja, ő is fejlődhet. Azért is van ez a kurzus, hogy megérjen, beérjen a látásmód- emelte ki Bankó Zsolt. Mint mondja, ma minden technikai eszköz:fényképezőgép, telefon megvan ahhoz, hogy bárki fotózhasson és mindenki készít is képeket. Ám ahhoz, hogy valakiből fotóművész legyen, sok minden kell, elsősorban sok tanulás.

- A célom az volt a fotózással, hogy a gyerekek megtanulják, mi a valódi fotóművészet, mi a fontos. Először is maga a komponálás. Amikor megkérdezik tőlem, mi is a kortárs művészet, mindig azt mondom: egy teljesen általános téma különleges módon vagy furcsa közegben bemutatva. Lehet ez egy portré, vagy a festészetben egy csendélet olyan technikával, színvilággal, ami teljesen szokatlan. Hagyományos módszerekkel, az analóg fotózásnál csak a természetes fényt és mesterséges megvilágítást használjuk, ezekkel és a lencsékkel elő lehet varázsolni, nem kell hozzá digitális effekt és utómunka.

A következő lépés a műhely életében – melyet ebben az évadban szeretnének megvalósítani – hogy a fotók előhívását is megtanulják és maguk végezzék az ifjú alkotók. Az eddigi alkotómunka közben is érdekes tapasztalatokat szerezhettek azzal, hogy korok eszközeivel fotózhattak Bankó Zsolt gyűjteményéből, például 1918-as gépet, 1930-as kihúzható, harmonikás és 1940-es évekbeli fényképezőt is használhatnak.

- Ezekhez is mindent meg lehet vásárolni, filmeket is lehet kapni. Ami nem volt működésképes, azt helyretettem, így mindegyik működik – mesélte Bankó Zsolt. A művészeti műhely alkotói azt is megtapasztalhatják, mennyire más képek születnek, ha ugyanazt a témát más-más géppel fotózzák.

- Ennek kapcsán mindig Zsigmond Vilmost szoktam idézni, ő nagy példaképem. Ő is nagyon szerette az analóg, főleg a fekete-fehér fényképezést Nagyon nagy igazságot mondott: a digitális fotózásnál elveszik az az előny, az a hatás, ami az analóg fotózásnál megvan, nem tudja visszaadni ugyanazt a hangulatot. Annyira más a képi világa, a hangulata az analógnak: más az atmoszféra, a színek, a fények. Főleg a régi gépek tudják produkálni ezt a hatást. A digitális nagyon letisztult, nagyon steril. Persze ebbe is be lehet csalni effektekkel az analóg hatást, de az akkor sem ugyanaz- fejtette ki Bankó Zsolt.

A látvány meghatározó szerepét talán mi sem bizonyítja jobban, mint azok a filmek, melyeket a fiatalok a művészeti műhely vezetője által készített kamerával forgattak a keszthelyi Balaton-parton. Bankó Zsolt szemléltetőeszköznek készített lyukkamerákat, ilyeneket egyébként bárki elő tud állítani akár egy cipősdobozból is. Azzal az eszközzel forgattak, melyben a lyuk helyén lencse van, a dobozkamerára handycam -et illesztettek, erre rögzítették a filmet.

Tavasz és tél című filmetűdjeik különleges látványvilágúak: pihe-puha, pasztelles álomvilágot lát a néző. Nem véletlenül nevezik az ifjú alkotók álomkamerának eszközüket-ennek titka egyedi kialakításában rejlik.

- Itt is az a legfontosabb, hogy meg kell komponálni a beállításokat, ez volt a diákok legfontosabb feladata. Ez a kamera tökéletes erre, látják az egész kompozíciót nagyban. A képi világa miatt unikális ez a kamera -mesélte Bankó Zsolt.

A filmeket az interneten is megtalálhatják az érdeklődők, vagy megnézhetik a Helikon Kastélymúzeumban azon a november végéig látogatható tárlaton, ahol a fotókat, festményeket, grafikákat is. Az idei kiállításra a kurzus vezetője különösen büszke, hiszen több műértő szerint az ifjú alkotók művei felnőtt, érett művészek alkotásaival vetekednek.

Bankó Zsolt maga is alkot, bár erre kevés ideje van. Művészete leginkább a szecesszióból táplálkozik.

- Ez a kedvenc irányzatom és egy kis impresszionizmus, expresszionizmus, ebből alakítottam ki a saját stílusomat. A színvilága az, ami nagyon közel állt hozzám mindig is. A kurzuson nem erőltetem rá a gyerekekre ezt, mindenki a saját útján indul el. Nagyon szeretek filmezni is, de művészetemben a fotózást és a festészetet emelném ki: ezekben tudok igazán kiteljesedni.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában