Előadás-sorozat a gróf életéről Zalaegerszegen

A hallgatóság az izgalmas életút romantikus részleteibe nyerhetett bepillantást, megtudhatták, milyen örökséget kapott a „legnagyobb magyar” a szüleitől, miként alakult botrányosnak tartott kapcsolata sógornőjével, végül hogyan bontakozott ki a számára rendelt szerető asszony, Seilern Cresence grófnővel való sírig tartó szerelme és házassága.

A fiatal Széchenyi katonaként sok hölgy kedvence volt

A Széchenyi-kutató és politológus számára nagyon kedves témát választott már két éve, aminek eredményeiről számos városban, legutóbb Bécsben, illetve Zalaegerszegen számolt be. Az előadás előtti beszélgetésből kiderült, manapság egyre nagyobb érdeklődés övezi a híres emberek, történelmi alakjaink szerelmi életét. Széchenyi egész életében fontos női alakok egyengették az útját, befolyásolták gondolatait, váltak múzsájává. Gróf Széchenyi István már fiatalon, az 1820-as években naplóiban is hosszú feljegyzéseket szentelt annak, hogy megtalálja az igazi szerelmet, azt a nőt, akinek életét szenteli. Eközben azonban a romantika kora, a napóleoni háborúk, a bécsi kongresszus intrikái, a bálok eltérítették céljától. 

- A legnagyobb magyarnak mondhatni máig rejtélyes az élete, mindig találunk új adalékot életművében, főként levelezésében – mondta Brummer Krisztián. - Katonaként indult életpályája, akkor még a kor férfi ideáljának megfelelően számos kalanddal, szerelemmel teli a fiatalság. A gróf – szerencsénkre – napi szinten vezetett naplót, így megkönnyítette kutatómunkánkat. A hazai reformok elindítója egy olyan ember, aki 120 százalékkal lángolt a hazáért, a nemzetért, biztos otthonra volt szüksége. Igen, valóban kijelenthetjük, hogy minden sikeres és erős államférfi, történelmi és közéleti személyiségünk esetében megtaláljuk a mellette álló nőalakot. Ezt jelentette számára Seilern Cresence grófnő. Pikáns megismerkedésük története, hiszen az asszony Zichy Károly harmadik felesége volt, ám Széchenyi legnagyobb és egyben végső szerelme lett, akire türelmesen várt.

A soproni jogász a gróf katonai pályáját vizsgálva jutott el a romantikus szálakig. Az ifjú Széchenyi számos hölggyel megismerkedett. A huszárokat abban a korban a nők bálványozták. Egy botrányos kapcsolatot emel ki a kutató, ugyanis saját bátyjának, Pálnak a feleségébe habarodott bele a gróf. Az ír arisztokrata származású Caroline Meade volt számára a „démoni” nőalak. Családja unszolására és a botrány csitulása végett évekig utazgatott. Visszatérve sógornője húgának, Selinának kezét kérte meg, ám a lány édesanyja nem engedélyezte a házasságot. 

A régóta várt lelki társ

A kiváló diplomata és férfiú ebben az időszakban láthatóan nem volt szerencsés a szerelemben. S ekkor lépett a színre Cresence.

- Egy érdekes „számmisztikát” emelnék ki – folytatta Brummer Krisztián. - Széchenyi tizenkét éven át élt plátói szerelemben lelki társával. A gyászidőszak letelte után kérte meg Cresence kezét, vele tizenkét évig élt szerelemben, boldogságban, egymás iránti tiszteletben. Az asszony nagy befolyással volt rá, jelenléte és a hozzá fűződött kapcsolata bátorította, motiválta, még házasságkötésük előtt is. A Hitel című könyvet neki ajánlotta, az általa alapított Magyar Tudományos Akadémia címerében ott találjuk a hőn szeretett nő alakját. Feleségétől kapott egy emlékmedált, a vésetben pedig azt olvashatjuk, hogy őket a haza iránti jólét, üdv egyesíti. Majd következik 1848-49, a forradalom és szabadságharc súlyos lelki válságba dönti Széchenyit, idegösszeomlást kap. Az utolsó tizenkét év az elmegyógyintézetben töltött időszak, ám felesége a döblingi elvonultságban is kitart mellette. Cresence irányította a birtokot, miközben Bécsbe költözött, hogy közel legyen férjéhez. Végül Széchenyi más nagy magyarokhoz hasonlóan (Sándor Móric, Semmelweis Ignác) Döblingben hunyt el. Az asszony élete végéig gyászolta férjét. Ez valóban egy kivételes kapcsolat volt – mondta Brummer Krisztián.

A tervek szerint legközelebb ugyancsak a jogász, politológus tart előadást Zalaegerszegen Széchenyi közel két évtizedes katonai szolgálatáról, illetve a döblingi szanatóriumban töltött időszakról.