Összbírói értekezlet a Zalaegerszegi Törvényszéken

Egyebek mellett ez hangzott el csütörtökön a Zalaegerszegi Törvényszéken tartott összbírói értekezletet megelőző sajtótájékoztatón, amelyen részt vett Csorba Zsolt Ödön, az Országos Bírósági Hivatal elnöki kabinetjének főosztályvezetője.

A zalai bíróságokat a korábbi évekhez hasonlóan tavaly is kiegyensúlyozott ítélkezés jellemezte az időszerűséget és a szakmaiságot tekintve egyaránt, emelte ki a főosztályvezető.

Az egy évvel korábbihoz mérve 2023-ban országosan 2 százalékkal több ügy érkezett a bíróságokra, Zalában pedig 4 százalék volt a növekedés, és ezen belül peres ügyekből 11 százalékkal több érkezett. A növekedést emelkedő számú befejezés követte, mintegy 4 százalékkal több ügyet zártak le 2023-ban 2022-höz képest. Szólt a két évnél tovább húzódó bírósági ügyekről is. Ezek számát 2020 és 2023 között országosan a felére mérsékelték, a zalai bíróságokon pedig 58 százalék volt a csökkenés. Tavaly az év végén 56 ilyen peres és 14 nem peres ügy volt Zalában.

Az első fokon jogerőre emelkedett ügyek aránya is magasabb volt Zalában az országos átlagosnál. A polgári, gazdasági ügyek terén a zalai járásbíróságokon 94 százalékban jogerőssé is váltak az ítéletek, az országos átlag 80-90 százalék. A hatályon kívül helyezésekről is szólt, az első fokon polgári-gazdasági ügyszakban hozott ítéletek 7,1, a büntetőügyek 5,1 százalékánál került erre sor.

Kitért arra is, hogy alkalmazzák a korszerű technikai megoldásokat Zalában, ahol hat tárgyalóterem alkalmas a távmeghallgatásra, ezzel élve 2023-ban 650 esetet tárgyaltak ily módon.

Sorok Norbert, a Zalaegerszegi Törvényszék elnöke bevezetőjében arról szólt, hogy míg 2014 és 2020 között folyamatosan csökkent a zalai bíróságokra érkezett ügyek száma, 2021 óta az emelkedés jellemző. Büntetőügyekben például 14 százalékkal több eset érkezett 2023-ban 2022-höz képest.
A döntések megalapozottságát jelzi, hogy járásbíróságok és törvényszék másodfoka viszonylatában a büntetőügyekben az ítéletek 43 százalékát, a civilisztikában 58 százalékát hagyták helyben, ez 4, illetve 14 százalék javulást jelent 2022-höz képest. Az ítélőtáblán fellebbezett esetekben a büntetőügyekben 2 százalékkal, a civilisztikai ügyekben pedig 17 százalékkal javult a helybenhagyás mutatója.

Sorok Norbert beszámolt arról is, tavaly mintegy 150 millió forint értékű beruházás zajlott a zalai bíróságokon. Ebből közel 100 millió forintot a Zalaegerszegi Járásbíróság klimatizálásának, fűtéskorszerűsítésének első ütemére költöttek, 35 millióból pedig a Nagykanizsai Járásbíróság épületének korszerűsítési terveit készíttették el. Ezen kívül Keszthelyen az üvegtetőt és az árnyékolási rendszert újították fel, Lentiben pedig a fűtés korszerűsítését készítették elő.

A bírósági dolgozók bérének rendezését firtató kérdésünkre válaszolva Csorba Zsolt Ödön közölte, a hivatás minden képviselete – Magyar Bírói Egyesület, az Országos Bírósági Hivatal, az Országos Bírói Tanács, a Bírósági Dolgozók Szakszervezete és a Kúria elnöke is – egységesen benyújtotta ebbéli igényét, most a bírósági szervezet a döntésre vár. Mint mondta, arról nincs adat, hogy bérproblémák miatt mennyien távoztak, de ennek mértéke még nem okoz gondot. Azt elismerte, többen jelezték már a bírósági szervezetben, ha nem történik változás, akkor elnehezülhet a működésük. 
Dr. Sorok Norbert mindezt azzal egészítette ki, hogy az igazságügyi alkalmazottak bére a bírák alapilletményéhez igazodik. Ez viszont olyan alacsony, hogy 26 év szolgálat után is csak a garantált bérminimumot keresik. Emiatt főleg fizikai dolgozók mondtak fel tavaly és ez évben is. Bírók és bírósági titkárok esetében ez még nem fordult elő, de komoly a bérfeszültség, emelte ki. Napjainkban már a nagyáruházi targoncás bére is vetekszik a kezdő bíróéval, érzékeltette a bírói illetmény nagyságát, amit utoljára 2021-ben rendeztek.