Fogyó értékeink

Ez az érzés nálam akkor jelentkezett először, amikor pár éve újranéztem az eredeti Star Wars trilógiát (4-5-6. részeket). Akkor tűnt csak fel, hogy a film írója a görög és a római mitológia hőseiről formázta meg főbb karaktereit. Így lett Odüsszeuszból a bájos és ravasz Han Solo, Obi-Wan Kenobi pedig Athénétől, a bölcsesség istennőjétől kapta mentori szerepét.

Azt sem gondoltam volna, hogy 30 évvel később a képernyőmet beterítő periódusos rendszer előtt ülök, és nosztalgiával gondolok vissza a gimnáziumi kémia órára. Már két órája ritkaföldfémek után kutatok, és azt a legfontosabb 8 kritikus elemet keresem, amiből az okostelefonom készült.

Míg az ipari forradalmat és az azt követő gazdasági fejlődést a szén és az olaj hajtotta, addig a fenntartható jövőt olyan nyersanyagokra alapozzuk mint a lítium, a nikkel, a kobalt, a mangán, a réz vagy a cink. Sorolhatnám még azokat az elemeket, amik manapság elengedhetetlenek a napelemek, a szélerőművek gyártásához, de az elektromos autók, okosórák, és számos a közlekedésben, kommunikációban használt modern technikai eszköz is ezekre, ezekkel épül.

Klímaváltozás ide, környezetvédelem oda, a zöld átmenet igenis egy jóval energiaigényesebb gazdaságot kíván: a Nemzetközi Energiaügynökség jelentése szerint egy elektromos autó gyártása során a hagyományos gépjárművekhez képest hatszor több kritikus elem kerül felhasználásra. A szélerőművek építése tízszer annyiféle elemet igényel, mint a gázzal fűtött erőműveké.

A zöld technológiához elengedhetetlen kritikus ásványi anyagok iránti igény folyamatosan és fokozatosan nő, mivel a cél a zéró károsanyag kibocsátás elérése. Vajon meddig mehet ez így? Míg lítiumból egyelőre elegendő forrással rendelkezünk, addig a kobalt egyes kutatások szerint 2050-re teljesen elfogyhat. Gondot jelenthet az is, hogy a kitermelő helyek nagyrészt konfliktus övezetekben találhatóak, ahol gyakoriak a politikai zavargások, a gyermekmunka, vagy az alulfizetett munkások alkalmazása.

A fenti gondokra megoldást nyújthat a körforgásos gazdaságra való áttérés, amelynek során az idejétmúlt termékekből a kidobás helyett visszanyerjük a beépítésre került értékes nemesfémeket, ritka földfémeket, egyéb ásványi anyagokat. Ezeknek egyelőre csak elenyésző hányadát tudjuk újra felhasználni, a nagyobbik részét kitermeltük, feldolgoztuk, beszereltük, használtuk és eldobtuk. Ez a lineáris gazdaság működésének szomorú egyenlete.

Az egyik vezető okostelefon gyártó olyan robotokat állított fel, amelyek 18 másodperc alatt alkotóelemeire szednek szét egy készüléket. Így lehetséges lesz a beépített nyersanyagok kinyerése és újbóli felhasználása, növelve az újrahasznosított részarányt a telefonokban.

Bízom benne, hogy a közeljövőben én is vehetek egy olyan szétszerelő robotot, amit majd felküldök a padlásra, és nemcsak szelektálja az ott tárolt “valamire még biztosan jó lesz” kacatokat, hanem azokat nyersanyagaira szétbontva hozza le nekem. Talán ez lesz a lakossági szelektív hulladékgyűjtés emelt szintje.

Szerző: Ihász Csilla