Láthatatlan műanyag részecskék kerülnek a szervezetünkbe

– Az öt milliméternél kisebb műanyag szennyezőket nevezzük mikroműanyagoknak – mondta a definíciót. – Ezeknek is van még egy alcsoportja, a nanoműanyagok, melyek a 100 mikrométer alatti tartományba eső részecskék. A környezetünkben a műanyagok aprózódásával szemmel látható mérettartományba eső műanyagok keletkeznek. Itt az eróziót, a környezeti hatásokat, a napsugárzást figyelembe véve alakul a műanyag mérete. Ha egy műanyag részecske bejut a felszíni vízbe, akkor a sodródással tovább aprózódik és különféle formák keletkeznek belőle. Nem is a látható tartományba eső részecskék okoznak nagyobb problémát, hanem a láthatatlan szálló, vagy az ételekben előforduló részecskék.

Hozzátette: a kozmetikumokban is található mikroműanyag, gondolhatunk itt a bőrradírokra, vagy a tusfürdőkbe rejtett részecskékre. Most viszont már egyre tudatosabbak a gyártók, és a tusfürdőket is úgy reklámozzák, hogy mikroműanyag mentesek.

– De még mindig ott vannak a mindennapjainkba, a ruhaneműinkbe, hiszen ezeknek jó részét műanyagokból állítják elő – folytatta. – A táplálékláncon keresztül jut be a szervezetbe. Az óceánokban úgynevezett műanyag szigetek úsznak, ez tovább aprózódik, ezek aztán az előbb említett környezeti hatásokra mikrokomponensekké alakulnak. Ezt lenyeli a hal, a halat kifogja az ember és elfogyasztja. Láthatatlan marad a részecske és így bekerül az emberi szervezetbe is. Az, hogy bent is marad az már bizonyított tény. Kimutattak már méhlepényben raktározódott műanyag részecskét, sőt magzati vérkeringésben szintén megjelent. Tényleg láthatatlanul apró, hiszen a véráramba bekerült.

Gerencsérné Dr. Berta Renáta kihangsúlyozta: kevés kivétellel mindegyik élelmiszert műanyag csomagolás vesz körbe. Az egyszer használatos műanyagok betiltása hellyel-közzel megtörtént. Próbálják az emberiséget tudatosan arra nevelni, hogy minél kevesebb alkalommal kerüljön kapcsolatba ezekkel a mérgező anyagokkal. Ezt szolgálja a hamarosan szolgálatba álló palackgyűjtés is.

– Nem véletlen az sem, hogy a műanyag palackon lévő kupakot ráforrasztották annak szájára – így a szakember. – Ennek oka, hogy a válogatáskor maradjon rajta a göngyölegen, hiszen a válogatás során egy elvándorló kupak belekerülhet a biológiai hulladékba. Ezek a döntések nem azért születtek, hogy bosszantsák az embereket, sokkal inkább a bolygó egészségének érdekében. Nagyon sok tanulmány van arról, hogy az ásványvizes palackokba mennyi műanyag részecske jut be. Mi magunk is végeztünk erre kísérleteket. Megvizsgáltuk, hogy egy másfél literes palackba szám szerint hány darab öt milliméter alatti részecskét találtunk. Ez adódhat akár a gyártástechnológiából, de még mi fogyasztók is belevihetjük ezeket. A kupak rácsavarásakor folyamatosan sorjázódik a palack szája, így egyszerűen lenyeljük a részecskéket. Ezért népszerűsítik a kitűnő minőségű csapvíz fogyasztását Magyarországon, hiszen reményeink szerint a felszíni vízkészletbe kevesebb mikroműanyag található.

Szerinte elkerülhetetlen, hogy ezek a mérgek a szervezetünkbe kerüljenek. Ha csak levegőt veszünk egy szőnyegboltban azonnal sokféle mikroműanyagot tüdőzünk le. Azt, hogy ezek mit okoznak a szervezetünkben még jó néhány vizsgálatra szükség van, ám hosszútávú hatásuk még nem ismert.

– Nem használtunk mindig műanyag palackokat, korábban üvegbe töltötték a vizeket, az üdítőket, nyilván ez többletköltséggel járna most – vélekedett Gerencsérné Dr. Berta Renáta. – Ettől függetlenül talán itt lenne az ideje elgondolkozni a Föld életben tartása érdekében az alternatív, lebomló csomagolóanyagok használatáról. Számos jó, ötletes és környezetbarát próbálkozást ismerünk és itt az ideje átállítani a gondolkodásunkat, hogy másképp is lehet.