Kovács Zoltán államtitkárral beszélgetett Cseresnyés Péter képviselő Nagykanizsán

A diskurzus első szakaszában a közelgő uniós választásokról, annak kulcsfontosságú témáiról esett szó. Kovács Zoltán hangsúlyozta: számos nyugat-európai országban kiemelt téma lesz a migráció, illetve az orosz-ukrán háború finanszírozása.

– Magyarországon 2015 szeptemberében telepítették a fizikai határzárat, s az elmúlt 9 év bebizonyította, hogy jó döntést hozott a kormány, hiszen ez a problémahalmaz semmit sem veszített aktualitásából, minden évben legalább 1,4 millió migráns érkezik Európába – fogalmazott az államtitkár. – Ma már az uniós tagországok többségében egyre több szavazópolgár tapasztalja, hogy a migrációval párhuzamosan romlott a közbiztonság, fokozódott a terrorveszély, s hogy párhuzamos társadalmak épülnek kulturális és vallási alapon. Mindeközben Magyarország a nyugalom és béke szigete. Éppen ezért teljesen mindegy, hogy mekkora nyomást gyakorol ránk Brüsszel, a kormány nem változtat a politikáján. Sőt, abban reménykedünk, hogy az unió több tagországában is többségbe kerülnek a józan, normálisan gondolkodó politikusok és pártok. A nyári uniós választás ebből a szempontból is fontos mérföldkő lehet.

Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő ezután az orosz-ukrán háború felé terelte a beszélgetés fonalát arról érdeklődve, mi lehet a konfliktus megoldása, s miért nem érdekelt Európa nagy része a békében?

Kovács Zoltán egyértelművé tette, hogy a civilizáció a harmadik világháború peremén tántorog, s ebben a helyzetben bármilyen apró politikai baklövés a mélybe taszíthatja világunkat.

– Szögezzük le, hogy az orosz-ukrán háború tulajdonképpen egy testvérharc, s mint ilyen, sokkal véresebb és ádázabb, mint bármilyen más háború – mondta az államtitkár. – Talán el lehetett volna kerülni a háború kirobbanását, de az USA-nak más volt az érdeke. Amerika demokrata párti szárnya még mindig abban gondolkodik, hogy Oroszországot le kell győzni és fel kell darabolni. Ehhez pedig megtalálták az Európai Uniót mint szövetségest. Sajnos, az európai politikusok zöme közben nem veszi észre, hogy ezzel párhuzamosan Amerika elvágta Európát az olcsó és megbízható orosz nyersanyagoktól, ami egyértelműen az öreg kontinens versenyképességét dönti romba. Ki merem jelenteni, hogy Amerika maga alá akarja gyűrni Európát, hogy saját hegemóniáját fenntartsa. Pedig a világ megváltozott, már nem kétpólusú, mint a hidegháború idején. Kína vagy India bizonyos értelemben már le is hagyta Amerikát.

A közel egyórás beszélgetést követően a hallgatóság is kérdezhette Kovács Zoltánt, aki arra is választ adott, hogy Magyarországnak bent kell-e maradnia az Európai Unióban? Mint arra az államtitkár rámutatott: nemzetstratégiai érdeke Magyarországnak az unióban való maradás, de közel sem mindegy, hogy milyen lesz ez a szövetség.

– Minden jel abba az irányba mutat, hogy Brüsszel számos nemzeti hatáskör fölött szeretné átvenni az irányítást – magyarázta Kovács Zoltán. – De miért kellene úgy élnünk, tanulnunk, dolgoznunk, mint a németeknek vagy a franciáknak? Ha így tennénk, elveszne a nemzeti identitásunk. Értem én, hogy Amerikából nézve Európa egy egységes massza, de Európa lényegét és erejét mindig is a tagállamok sokszínűsége adta. Most egy Európai Egyesület Államok kialakulása felé haladunk, de mi magyarok és még néhány szövetséges állam szeretné ezt megakadályozni. A kérdés az, hogy sikerül-e?